Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-05-20 / 203. szám
12 MAGYAR SZÓ-A HÍD TUDOMÁNY 2005. MÁJUS 20. Röviden Vidéken károsabb a mobilozás A mobiltelefonok nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek vidéken, mint a nagyvárosokban, mert a kevésbé beépített területeken a készülékek intenzívebben sugározzák a jeleket. A tanulmányt elkészítő svéd kutatók agydaganatos betegeket vizsgáltak. Vidéken az átjátszóállomások egymástól távol vannak, ezért a telefonok erősebb jeleket bocsátanak ki, és a svédországi Örebro egyetem vizsgálata szerint emiatt magasabb az agydaganat kialakulásának kockázata, mint a városokban. A szakértők szerint azok a vidéken élő mobiltulajdonosok, akik három évnél hosszabb időn át használták a készüléküket, háromszor nagyobb valószínűséggel betegszenek meg a későbbiekben agydaganatban, mint a városlakók. Több mint öt évig át tartó mobilhasználat után pedig a kockázat a szakértők szerint már a négyszeresére nő. (index.hu, MTI) A macedóniai "Stonehenge" A VILÁG ÚJABB CSODÁJA Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA top-listájának a negyedik helyére tette a Macedóniában fölfedezett, fából készült obszervatóriumot, amely legalább 3800 éves. A volt jugoszláv tagköztársaság, Macedónia hegyei között található Kokino, amelynek csillagvizsgálója az egyiptomi Abu Simbel templom, az angol Stonehenge és a kambodzsai Angkor után a legizgalmasabb asztro- régészeti felfedezés a világon. Mint Gjore Cenev, a skopjei planetárium vezetője mesélte, a Kokinoban majdnem 4 ezer éve élt népcsoport úgy tartotta, hogy az az eső, amikor a magas hegyek sziklái könnyeznek. Jovica Stankovski régész a Vecemji list című zágrábi lap tudósítójának arról beszélt, hogy Kokino környékén feltárásokat végeznek, minden kapavágásnál előkerülnek kerámia edénydarabok, bronzkori eszközök. Ezért az egész vidéket archeológiái parkká kívánják fejleszteni. A NASA szerint a fából épült obszervatórium a neolit korból származik, benne mélyedés és kőlap, amely mutatja a Nap és a Hold járását, ősszel a napok rövidülését, illetve tavasszal a hosszabbodását, de az év legrövidebb és a leghosz- szabb napját is leolvashatjuk róla. (MTI) Ismeretlen emlős egy laoszi PIACON Laosz egyik piacán nyugati kutatók az tudomány által eddig még nem osztályozott rágcsálóra bukkantak. A helyiek által "Kha- nyou" néven emlegetett emlős rövid lábakon fut, hosszú farkát pedig vastag bunda borítja, jelentette be a Wildlife Conservation Society (WCS). A rágcsáló a piacon többféle zöldség kíséretében feküdt egy eladó asztalán. "Tudtam rögtön, hogy ez valami olyasmi, amit még soha nem láttam" - idézte az APA hírügynökség Robert Timmins, a WCS kutatójának szavait. Timmins egyik kollégája a piacot végigjárva a később Laonastes aenigmamus néven besorolt állat további példányait fedezte fel. A vizsgálatok szerint ezeket mind helyi vadászok fogták be. A "Kha-nyou" testhossza eléri a huszonhat centimétert, és ehhez jön a tizennégy centiméteres farok. A koponya és a csontszerkezet felépítésének eltérései, illetve a DNS-elemzés arra utal, hogy a faj fejlődése több millió évvel ezelőtt elszakadt más rágcsálókétól. (APA) Sikerült megfigyelni egy fekete lyuk születését EGY SUGÁRZÓ SEMMI A Swift műhold, ismét beváltotta a hozzáfűzött reményeket: sikeresen észlelt egy mindössze 50 ezredmásodpercig tartó gammafelvillanást. A jelenség során minden bizonnyal egy fekete lyuk keletkezett, neutroncsillagok vagy neutroncsillag és fekete lyuk összeolvadásával. Május 16. Az alig pár hónapja működő Swift műhold a csillagászat egyik legizgalmasabb területén végez méréseket: az Univerzum óriási robbanásait kísérő gammafelvillanásokra vadászik. A gammakitörések távoli galaxisokban lezajló kataklizmikus események kísérő- jelenségei. Két alapvető típusát különböztetik meg a csillagászok: a rövidebb idejű felvillanások a másodperc ezredrészétől néhány másodpercig, a hosszúak akár néhány percig is eltarthatnak. A rövid ideig tartó kitörések természetéről -nagyon keveset tudunk, hiszen megfigyelésük rendkívül nehézkes - kevés idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kitörés forrását azonosítsák. A Swift műhold egyik legfontosabb célkitűzése épp ezért a rövid típusú gammafelvillanások észlelése. Az űreszköz rendkívül gyorsan, kevesebb mint egy perc alatt azonosítja a forrást, majd minden műszerével a megfelelő irányba áll, és észleli a kitörést követő ún. utófénylést (afterglow). Az utófénylés vizsgálata sokat elárul a jelenség természetéről. A csillagászok jelenlegi elképzelései szerint a rövid és hosszú típusú gammafelvillanások két Rekonstruálták Tutanhamon arcát Ú[ KÉPET FARAGTAK Elfertőződött combsérülés végzett Tutanhamon fáraóval, nem gyilkosság - állítják egyiptomi tudósok, miután konzultáltak olasz és svájci szakértőkkel. A legújabb vizsgálatok alapján kiderült az is, bogy Tutanhamon telt ajkú, kissé elálló fülű ifjonc volt. Ezt mutatja róla az a portré, amely koponyája alapján számítógépes tomográfia segítségévei rekonstruálta a fáraó ábrázatát. végzett röntgenvizsgálat állapította meg a fáraó betegségeit és valós korát. Az Egyiptomi Kulturális Orökségvé- delmi Hivatal vezetője, Zahi Hawass irányítása alatt dolgozó kutatók felnyitották Tutanhamon szarkofágját, hogy a múmia CT vizsgálatával megfejtsék a fáraó halálának rejtélyét. Miután az egyiptomi régészcsapat elkészült a háromdimenziós röngtenvizsgálatokkal, kiderült, a fiatalon elhunyt fáraó nem erőszakos halállal halt meg. A felvételek egyértelművé tették, hogy a koponya a halál beállta után, feltehetően a mumifikálás során sérült meg. A francia, amerikai és egyiptomi kutatók a háromdimenziós vizsgálat alapján portrét készítettek az ifjú fáraóról. A Kairóban közzétett portrék határozottan emlékeztetnek a fáraó világhírű aranyszarkofágján látható ábrázatára. A törvényszéki orvosszakértők csoportjai kü- lön-külön alkották meg - a vizsgálati képek alapján - sajá : Tutanhamonjukat, ám a három kép nagyon hasonlított egymásra. A rekonstrukció végén aztán a három elképzelést egyesítették, így született meg az itt is látható kép. (mult-kor.hu) Május 17. A 3357 évvel ezelőtt, 19 éves korában elhunyt fáraóról sokáig úgy tudtuk, gyilkosság áldozata lett, nevezetesen agyonütötték, mivel egy 1968-ban készült koponyaröntgen során két csonttöredéket találtak tarkótájékán. 2004. november végén Tutanhamon múmiáján különböző kataklizmikus esemény során keletkeznek. A rövid ideig tartó gammafelvillanások két kompakt (viszonylag kis méretű és igen sűrű) objektumot tartalmazó, neutroncsillagokból és/vagy fekete lyukakból álló rendszerek összeolvadásakor keletkezhetnek, míg a hosszabb kitörések hatalmas csillagok felrobbanásakor fhipernóvák), és fekete lyukká való összeomlásakor jöhetnek létbe. Május 9-én a műhold sikeresen észlelt egy mindössze 50 ezred másodpercig tartó gammakitörést. Kevesebb mint egy perc elteltével a műhold röntgen-, ultraibolya- és optikai távcsövei is a forrás felé fordultak. A kitörés egy 2,7 milliárd fényév távolságban található, öreg csillagokkal teli galaxisban történt. Mivel a neutroncsillagok és a fekete lyukak a nagytömegű csillagok életútjának végállomásai, ezért a rövid felvillanások idősebb galaxisokkal való egybeesése a kompakt objektumok összeolvadásából való eredetet támasztja alá. A hosszú időtartamú gammakitörések ezzel szemben az Univerzum távoli szegletéből érkeznek, ahol a galaxisok még sok nagytömegű, fiatal csillagot tartalmaznak. Úgy tűnik, hogy a fenti elképzelést megerősítik az optikai megfigyelések is. A GRB 050509B jelzéssel ellátott kitörés gyenge utófényét röntgentartományban mintegy öt percig észlelte a Swift, ultraibolya és látható tartományban azonban semmit sem érzékelt - sőt az optikai utófénylést nagy földi távcsövekkel sem sikerült észlelni. Ez azzal magyarázható, hogy a kompakt objektumból álló rendszerekben kevés a poranyag, amely az optikai utófénylést okozza. A Swift által már többször is megfigyelt hosszú gammakitörések esetében ez az utófény jelenség akár napokon, heteken keresztül is detektálható. Az égbolt e területét a hawaii Keck óriástávcsövekkel is átfésülik, valamint a Hubble-űrtávcső és a Chandra-röntgen- műhold is méréseket végez a gammakitörés forrásának környékéről, (origo.hu) Az internetes telefonálásé a jövő Az internetes telefonálás az elkövetkező években teljesen kiszorítja majd a hagyományos telefon beszélgetéseket, állítja a "connect" német szakfolyóiratban megjelent szakmai jelentés. Egyelőre nem jósolható meg, hogy az internetes telefóniára való átállás mennyi időt vesz majd igénybe, de ez mindenképpen attól függ majd, hogy milyen tempóban terjed el a szélessávú intemetelérés. A jelentés szerint a piackutatók arra számítanak, hogy a jövőben a magánbeszélgetések nyolcvan százalékát teljes egészében az interneten bonyolítják majd le, a fennmaradó húsz százalék pedig a világhálóról jut majd el a hagyományos telefonkészülékekhez. A szaklap szerint tavaly év végén Németországban csupán félmillióan rendelkeztek a szükséges technikával, és e félmillió embernek csupán a fele telefonál rendszeresen az interneten. (MTI)
