Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-05-13 / 202. szám
8magyar szó—a híd___________________KÁ R PÁ T - M E D E N C E HÍREK Erdély: Markó teljes nyitást igér az RMDSZ-ben MEGNYÍLNAK KAPUK A Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljes megújulását, belső reformját ígéri Markó Béla, a szervezet szövetségi elnöke. Sajtóbeszélgetésen jelentette be: tudja, hogy ez elkerülhetetlen, és a 2008-as választások előtt mindenképpen sor kerül a nyitásra, hogy visszatérhessenek a szövetségbe azok is, akik elpártoltak innen. Röviden Vajdaság: Módoson MÁR 250 HÁZ DŐLT ÖSSZE Május 10. A szécsányi válságtörzs kárfel- becslő bizottsága bejárta az elárasztott Módost és Káptalanfalvát. Mint megállapították, az anyagi kár óriási, és még hálátlan dolog lenne bármiféle adatot közölni, de addig már 250 ház dőlt össze. A mellékhelyiségek nagyobb részét teljesen ellepte a víz. A bizottság szerint napok kérdése, hogy a többi, vályog és vert falú, vízben álló ház mikor dől össze. A település központjában szárazon maradt házakon is láthatók a magas talajvíz nyomai. Káptalanfalván mind a negyven-egyné- hány porta vízben van. Erdély: Temes megyében MEGKEZDŐDIK AZ ÚJJÁÉPÍTÉS Május 9. Néhány napon belül megkezdődik a Temes megyében megsemmisült házak újjáépítése - nyilatkozta távértekezletén Borbély László középítkezési miniszter. A munkálatokhoz szükséges húszmillió eurót privatizációs bevételekből különítették el. A kormány ugyanakkor tárgyalásokat folytat az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának képviselőivel egy, a vasúti infrastruktúra helyreállításához szükséges hatvanmillió eurós hitelről. Temes megye prefektusa, Ovidiu Draganescu elmondta, hogy a hatóságok még nem találtak megoldást a több mint háromezer hajléktalanná vált személy elhelyezésére. Erdély: lemondott a Székely Nemzeti Tanács elnöke Május 9. A kolozsvári Krónika közlése szerint lemondott Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Az újság a tanács nem nyilvános elektronikuslevél- körhálózatára hivatkozott. A Kossuth Rádió értesülése szerint Csapó József elhatározása végleges. A 67 éves politikus, egykori szenátor életkorára hivatkozva vonul vissza a székely szervezetből. Megköszönte, hogy az autonómiatörekvéseket szolgálhatta és hozzájárulhatott az Európai Parlament jelentéséhez, amely az önkormányzást az erdélyi magyarság védelmére szolgáló intézkedésként említi. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Kossuth Rádiónak kifejtette: Csapó József lemondásával súlyos helyzet állt elő, hiszen most a két szervezetnek közösen az autonómia- célokra kellene koncentrálnia. Vajdaság: Nem bíznak az igazságszolgáltatásban Május 10. Az első fokon összesen hatvanegy évre ítélt öt temerini magyar fiú szülei nem bíznak a szerb igazságszolgáltatásban. Ez derül ki a Vajdaság Ma szerkesztőségéhez eljuttatott levelükből Úgy gondolják, hogy a bíróság nem derített fényt minden részletre, mielőtt ítéletét meghozta volna, sőt elfogultságot, előítéletet sejtenek. A drákói szigor mögött számukra nem egészen érthető politikát látnak. Ennek áldozatai a gyerekek, vélik. S hogy nemcsak szülői féltésről van szó, bizonyítják a vajdasági pártok közleményei annak idején. Nemkülönben a vajdasági magyar közvélemény felháborodása a büntetések súlyossága hallatán. Május 10. „Tőkés püspök úrral, de mással is, csak egy dologról vagyok hajlandó politikailag tárgyalni: jöjjenek vissza az RMDSZ-be, és mondják el, hogyan képzelik a szervezet megújítását, nyitását, hogyan rendezzünk belső választásokat, milyen módon alakítsuk át a szervezet struktúráját, hogy a püspök úrnak és bárki másnak helye legyen az RMDSZ-ben. A romániai magyarság tavaly arról szavazott, hogy egyetlen szervezetre van szükség. Volt, aki érzelemből, akadt, aki rossz kedvűén, fanyalogva voksolt, de ez volt a többség döntése. Ha több szervezetre szavaztak volna, most nem lennénk a parlamentben, kormányon" - mondta az elnök. Markó Béla meglátása szerint a pluralizmus többféleképpen megközelíthető, de az erdélyi magyarság értékrendjéMájus 9. "Rövid távon, egyéves távlatban a vajdasági magyarok hazánk európai uniós csatlakozásának a vesztesei közé tartoznak" - mondta Orbán Viktor. Utalt arra, hogy vízumkötelessé vált a vajdasági magyarok belépése Magyarországra, és különösen bántónak nevezte az egyetemisták és a fiatalok utazási nehézségeit. Orbán Viktor szerint december 5. után nincsenek olyan közös célok, amelyek összefognák a Kárpát-medencei magyarságot. Mint mondta, a Magyar Állandó Értekezlet, a Máért küldetése az, hogy időről időre megfogalmazza e célokat, ezért az összehívása sürgős és indokolt volna. Hozzátette: a Máért jó fórum lenne arra is, hogy a Szülőföld Alappal kapcsolatos kérdéseket is megválaszolhassák, mert annak eddigi működése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kasza József kijelentette, hogy a magyar kormány lemondott a délvidéki manek csúcsán az egység van, csak azt követi a pluralizmus. „Boldogabb demokráciákban ez fordítva van, de nálunk nem lehet másképp. Kifejtette, a pluralizmust az RMDSZ-en belül ajánlja. „Egyetértek azzal, hogy a következőkben a Szövetségi Képviselők Tanácsa összetételéről, illetve az előválasztásokon listás szavazás legyen, a különböző platformok, személyiségek köré összegyűlt csoportosulások egyenlő eséllyel induljanak. Nem minden kollégám ért ezzel egyet, de tudom, hogy érvényesíteni tudom ezt az elképzelést, és hajlandóak leszünk átgyúrni az RMDSZ-t. A pluralizmus csírája most is megvan az RMDSZ- ben, és politikailag ez a járható út, ezt látom hasznosnak, és meg fogjuk csinálni" - szögezte le Markó. * gyarságról, nem veszi figyelembe véleményét és javaslatait, és december 5. óta nem is keresi az alkalmat arra, hogy párbeszéd alakuljon ki. "A magyar-magyar kapcsolat így nemhogy mélyponton, hanem még a mélypont alatt is van" - tette hozzá. Kozma József, az MSZP ország- gyűlési képviselője - Orbán Viktor kijelentéseire reagálva - azt mondta, hogy folyamatban van a Máért ülésének összehívása, amelyre a tervek szerint még az Országgyűlés új - őszi - ülésszaka előtt kerül sor. Nem értett egyet azzal a megfogalmazással, hogy nincsenek célok a magyar-magyar kapcsolatokban. Felidézte, hogy a parlament előtt van és négypárti egyetértést élvez a nemzeti vízum, amely tudatos felkészülés a schengeni időkre. Hozzáfűzte, hogy ezt a több évre járó vízumot ki akarják egészíteni tanulási és munkavállalási lehetőségekkel a határon túli magyarság számára. (MTI) Magyar-magyar kapcsolatok A MÉLYPONT ALATT? Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, nosszú távon a vajdasági magyarok is nyertesei az EU-csatlakozásnak, mivel erősebb az anyaországuk, de a mindennapi élet szintjén a helyzet rosszabb, mint egy éve. Hogy mikorra várható a belső megújulás, azt az elnök nem tudta pontosan megmondani, de leszögezte: kongresz- szusi döntésre lesz szükség, a következő kongresszusa az RMDSZ-nek 2007- ben lesz, még időben lebonyolíthatóak tehát a belső választások a következő általános és helyhatósági választások előtt. (Háromszék) A kultúra lovagjai a Felvidéken Május 9. A kastélyok falujában, a felvidéki Csúzban tartotta első határon túli összejövetelét az Egyetemes Kultúra Lovagjai címmel kitüntetett jeles személyiségek egy csoportja. A címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány hozta létre. A rendezvényen megjelent vendégeket Szénássy Árpád, a KT Könyv- és Lapkiadó igazgatója, a csúzi kastély "megmentője" fogadta a tükörteremben, aki - a magyarországi Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület javaslatára - tavaly vette át a lovagi címet a határon túli magyar kultúra ápolásáért. Szénássy bemutatta a nonprofit kultúrtörténeti intézet székhelyéül szolgáló csúzi kastélyt, amely számos kiállításnak és kulturális rendezvénynek ad otthont. A bútormúzeum, a fegyverkiállítás és a néhány napja megnyitott könyvtárszoba idén nyáron számos érdeklődőre számíthat. Az igazgató elárulta, további kastélyokat, kúriákat szeretnének megmenteni Csúz vonzáskörzetében. "A lovagi találkozók a kölcsönös ismerkedést, a tájékoztatást, a Kultúra Lovagrendje szervezeti építését, a cím- adományozásra vonatkozó döntések meghozatalát segítik" - jegyezte meg a rendezvény kapcsán Nick Ferenc, a Kultúra Lovagrend alapítója. Ma már tizenhat ország kétszázötven jeles személyisége viseli a lovagi címet, köztük George E. Pataki, az amerikai történelem legsikeresebb magyar származású politikusa, Ráday Mihály, a Magyar Televízió fő- munkatársa vagy Dinnyés József daltulajdonos. Számos szlovákiai magyar díjazott is van. 2005. MÁJUS 13.
