Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-01 / 196. szám
20 MAGYAR SZÓ-A HÍD EGÉSZSÉG 2005. ÁPRILIS 1. Megvalósult az alva tanúié? Négy belga diákból három szinte félálomban kezdi a reggeli órákat az iskolában - állítja kutatási adataira hivatkozva a VUB egyetem. A kutatásban részt vevő Karen Spruyt neuropszichológus szerint a három és tizenkét év közötti diákok esetében négy iskolásból három még nincs teljesen felébredve, mikor az osztályba ér. A tanulmány szerint a helyzet komolyan hátráltatja az iskolai munkát, főleg az olvasási feladatokat. Az álmos gyermekek általában rosszul alszanak éjszaka és nehezen ébrednek fel reggel. Este alig tudnak elaludni, és alváshiányukat a hétvégén sem pótolják. Az osztályteremben láthatóan álmos diákok a begyűjtött adatok szerint átlagosan 40 perccel kevesebbet alszanak, mint kipihent társaik. A tanulmány szerint minden negyedik diák kevesebbet alszik a kelleténél. A kutatók szerint a szülők is felelősek gyermekeik fáradtságáért: túlságosan el vannak foglalva saját problémáikkal és nem veszik észre, hogy a gyermek későig intemetezik, játszik vagy' SMS- eket küldözget az ágyból, (ma.hu) Sebészeti bravúr Csak nagyon ritkán fordul elő, hogy a teratóma nevű daganat éppen a szívén legven valakinek, de a kis Gretának nem volt szerencséje, neki a fő ütőerére, illetve a koszorúerére nőtt. 25 hetes magzat volt, amikor az ultrahangvizsgálat kimutatta a vízzel telt daganatot, amelyik nyomta a szívét és akadályozta a tüdő kifejlődését. Ezért aztán még a méhben le kellett szívni belőle a vizet. A terhesség 34. hetében császármetszéssel világra hozták a kislányt, és öt nap múlva megoperálták. A sebész elmondta, hogy7 a narancs nagyságú tumortól nem is látta a szívet, azt se tudta, hol csinálja az első vágást. El lehet képzelni, mekkora sebészeti bravúr volt a műtét, ha még maguk a sokat látott orvosok is azt mondták, hogy itt bizony rendkívüli ügyességre volt szükség ahhoz, hogy ne sértsék meg az ütőeret, mert akkor mindennek vége. Nos, Gretát négy' nappal a műtét után már haza is szállították a Kölni Orvosi Egyetem Szívsebészeti klinikájáról. (Magyar Rádió Online) Emlékek raktára Fiziológiailag az emlékezés feltételes reflexfolyamat, amely a nagyagyi féltekék kérgi részéhez kötött. Emlékezéskor a központi idegrendszerben ugyanaz a folyamat zajlik le, mint amit először, érzékeléskor a külvilág ingerei keltettek. A dolgok megjegyzése kétféleképpen történhet: tudatosan és akaratlanul. A tudatos megjegyzés a tanulás, amelynek eredményessége függ a kondíciónktól, a lelki- állapotunktól, a szellemi frissességünktől, összpontosító-képességünktől és nem utolsósorban attól is, hogy a megjegyzendő anyaggal kapcsolatban milyen fokú az érzelmi motiváltságunk, érdeklődésünk. Az élet folyamán szándékunktól függetlenül is részünk van számos élményben, melyek benyomásokat, emlékképeket hagynak bennünk. Ezen emlékképek megjegyzése, tudatosítása attól függ, hogy milyen eseményekkel kapcsolatban akarjuk felidézni, illetve, hogy milyen hangulatban történt az "elraktározás". Az emlékezet függ az ismétlések számától. Ha hosszú ideig nem foglalkoztunk valamivel, azt az ismeretanyagot csak ismétléssel, újratanulással lehet feleleveníteni. Igaz, ez lényegesen köny- nyebb, mint a merőben új ismeret elsajátítása. Az emlékezés folyamatának harmadik fázisa a felidézés, a reprodukció. A felidézés folyamatának csak az első lépése, az indítása akaratlagos, majd az emlékképek önkéntelenül követik egymást. AZ AGYMŰKÖDÉS SERKENTÉSE Mindenkivel előfordult már, hogy "leblokkolt az agya" - vagyis például vizsgahelyzetben hiába próbált felidézni valamilyen ismeretanyagot. Vannak, akiknek a tanulási - rögzítési - felidézési teljesítményük a hajnali órákban a legjobb, mások csak késő délelőtt lendülnek csúcsformába. Időskorban az agy kapacitása, a memória hatékonysága csökken, de ez sem általános: ismerünk nagyon idős embereket is, akik szellemi képességeikből semmit sem veszítettek hosszú életük alatt. A memóriánk élessége tehát függ a körülményektől, az életkortól, fizikai állapotunktól, szellemi frissességünktől, viszont jó tudni, hogy edzhető, befolyásolható. Jót tesz az emlékezetünknek, agyi teljesítményünknek, koncentrálóképességünknek a lazítás, pihenés, olykor még az is, ha egyszerűen egy darabig "félretesz- szük" az adott problémát. Mindenki ismeri azt az érzést, amikor görcsösen akar valamit felidézni, de sehogy sem jut az eszébe, viszont ha vár vele egy kicsit és nem arra koncentrál, többnyire magától beugrik a hiányzó adat. A rendszeres pihenés, a jól kiszellőztetett helyiségben való egészséges alvás jótékony hatású, de az agyat felfrissíti a jó levegőn végzett könnyű fizikai munka, például a kertészkedés, vagy az oldott hangulatú, kellemes séta is. Tudatos lazításnak számít bármilyen olyan tevékenység, amely megnyugtatja, de egyben serkenti is az agyműködést; a relaxáció és a jóga kifejezetten hasznos fizikai és mentális síkon egyaránt. Az agyműködést aktiválja a ritmikus mozgás is: például az egyszerű láb- és karlengetés is serkenti a vérkeringést, ösztönzőleg hat mindkét agyfélteke működésére. A kifejezett agyserkentő testmozgáshoz tartoznak a különböző mozgáskoordinációs gyakorlatok, a labdajátékok és a tánc, mivel lépéskombinációk és technikák elsajátítása fokozott koncentráció- és reakciókészséget követel az agytól. Lazító hatásuknak köszönhetően nagymértékben oldják a stresszt és növelik a koncentrálóképességet. A rendszeres relaxációs gyakorlatok mellett érdemes kipróbálni a váltott jógalégzést is, amely fokozza az éberséget és a szellemi frissességet. Például naponta há- romszor-négyszer érdemes pár percet szánni a következő légzőgyakorlatra: Üljön lazán, jobb kezének mutató- és középső ujját helyezze orrgyökére! Fogja be gyűrűsujjával lazán a bal orrlyukát, a jobbon át pedig lassan, nyolcig számolva szívja be a levegőt! Tartsa vissza lélegzetét négy másodpercig, majd hüvelykujjával jobb orrlyukát befogva fújja ki lassan a levegőt a bal orrlyukon - míg nyolcig számol. Négy másodpercnyi szünet után ismételje meg a gyakorlatot, most bal oldalon kezdve! Tíz percen keresztül folytassa a váltott légzést! A szellemi frissesség és az agyműködés fokozására alkalmasak az olvasás, a sakk, a logikai és stratégiai játékok. Nem egy idős ember köszönheti szellemi frissességét például az emlékezetét folyamatosan karbantartó keresztrejtvény-fejtésnek. A gondolkodtató feladatok, az agy- torna minden formája segíthet javítani a koncentrálóképességet és a memóriát. Memóriaösztönzó táplálékok A szellemi frissesség szempontjából fontos a megfelelő táplálkozás is, hiszen az elfogyasztott ételek minősége és tápanyagtartalma alapvetően befolyásolja a sejtek közötti információáramlásért felelős ingerületátvivő anyagok termelődését és szintjét. Érdemes odafigyelni, hogy szervezetünk semmiféle ásványban és vitaminban ne szenvedjen hiányt. A tejtermékekben, hüvelyesekben, diófélékben található aminosavak az agy teljesítőképességét növelik, a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér- és tésztafélék valamint a burgonya az energiaellátásért és a stabil vércukorszintért felelős komplex szénhidrátokat adják. A vitaminok (főként az A, a B, a C és az E) erősítik az idegrendszert és javítják a keringést; az ásványi anyagok és nyomelemek (magnézium, kalcium, vas, bór, stb...) vérképző hatásúak és fontos anyagcsere-folyamatokat irányítanak. Diákok régóta tudják, milyen jó hatású egy kis "nass" akkor, ha a tanulásban nagyon kimerülnek. A magvak, diófélék, szárított gyümölcsök például gazdagok tápanyagokban: ilyenekből állították össze a kedvelt "diákcsemegét". Világméretű program a TBC ellen A WHO 1982-ben a TBC világnapjává nyilvánította március 24-ét, hiszen Robert Koch 1982-ben ezen a napon fedezte fel a tuberkulózis baktériumát. A világon évente mintegy kétmillióan halnak meg ebben a rég legyőzöttnek hitt betegségben, és hozzávetőlegesen kétmilliárd ember hordozza magában a TBC kórokozóját. Szerencsére a megfertőződés után nem mindenkiben fejlődik ki a betegség, azonban ha a betegség tünetei jelentkeznek, és nem kezelik, halálos is lehet. A kezelt beteg 1-2 hónap múlva már nem terjeszti a betegséget. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a többszörösen gyógyszerrezisztens tuberkulózis (MDR-TB) még a 21. században is az egyik legsúlyosabb nemzetközi közegészségügyi veszély, mely ma is rohamosan terjed. Éppen ezért a WHO célul tűzte ki, hogy 2010-ig rendszeres szűréssel a TBC-ben elhunytak számát világszerte a felére csökkenti. A többszörösen gyógyszerrezisztens tuberkulózis megfékezése érdekében indított világméretű program - a 2004-ben elért sikerek után - 2005-ben kibővült formában tovább folytatódik. Az elmúlt évben újabb nemzetközi szervezetek csatlakoztak a kezdeményezéshez, így az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az USA Egészségügyi Minisztériuma után a World Medical Association, a Nemzetközi Vöröskereszt, és a Vörös Félhold is együttműködési megállapodást kötött. Szellemi frissesség, koncentrálás, memória SERKENTETT AGYAK A memória, az emlékezés az emberi agy csúcsteljesítménye: az a folyamat, amelynek segítségével az ember képes a világ dolgainak felismerésére benyoméokat gyűjteni, ezeket elraktározni és szükség esetén feleleveníteni. Általában az emberek agyi kapacitásuknak csak töredékrészét használják ki - az emberiség régi vágya ezen az arányon javítani, úgy, hogy a szellemi képességen minél kevésbé rontsanak az életkor és egyéb, külső körülmények hatásai.
