Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-29 / 200. szám
8 magyarszó-ahíd KÁRPÁT-MEDENCE HÍREK 2005. ÁPRILIS 29. Röviden XVI Benedek pápához FORDULNAK CSÁNGÓÜGYBEN Április 25. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Marosvásárhelyen tartott közös tanácskozásán több határozat- tervezet is született. Többek között a küldöttek arról döntöttek, hogy a moldvai csángómagyarok magyar miséjének ügyében XVI. Benedek pápa segítségét kérik. Erdély: Markó Béla NAGYKÖVETI POSZTOKAT KÉR Április 25. Nagyköveti tisztségeket kér kormánykoalíciós partnereitől a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Markó Béla elnök, kormányfőhelyettes elmondta, a szövetségnek vannak olyan jelöltjei, akik hozzáértésük folytán el tudnák látni a nagyköveti vagy konzuli feladatokat. “Ezek a diplomaták nem az RMDSZ, hanem Románia iránt lennének elkötelezettek” - tette hozzá. Romániának két hónapja nincs nagykövete Budapesten, miután Calin Fábiánt hazarendelték, és Calin Popescu Tariceanu kormányfő tanácsadójává nevezték ki. Világszövetség: KIK MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK? Április 26. A Magyarok Világszövetsége szerint ma is magyar állampolgároknak számítanak azok, akik 1940 és 47 között - a bécsi döntések és a párizsi béke időszaka között - a visszacsatolt területeken születtek. A párizsi béke döntései után ugyan Magyarország kétoldalú szerződéseket kötött Romániával, a Szovjetunióval és Csehszlovákiával, de ezeket a szerződéseket a magyar állam 1990-ben fölmondta, tehát rendelkezéseik hatályukat veszítették. A Délvidék - Vajdaság, Bácska, Muraköz - lakóinak helyzete még egyértelműbb, mivel Jugoszláviával soha nem kötött Magyarország olyan szerződést, amely kizárta volna a lakosság magyar állampolgárságát. Az MVSZ április 23-án tartott küldöttgyűlésének határozatai alapján a szövetség jogászai megvizsgálják, milyen gyakorlati lépéseket lehet tenni az “alvó” állampolgárság felélesztésére. Kolozsváriak találkozója Budapesten Április 25. Csaknem kétszáz egykori kolozsvári gyűlt össze a budapesti Uránia Filmszínházban, hogy régi barátokkal, iskolatársakkal együtt egy kicsit felidézzék a múltat, amikor még mindannyian a szülőföldjükön éltek. A világ legkülönbözőbb részein élő emberek többsége csak az ilyen rendezvényeken találkozik egymással. A Duna TV által rögzített nyilatkozatokból idézünk: “Olyan periódus volt ez az 1980-as évek végén, hogy még a legjobb barátokkal sem osztották meg azt a titkot, hogy ők elmennek.” “Ismerős arcok felbukkannak. Odajönnek, köszönnek. Egy részét az ember felismeri, egy részét nem. Évtizedek teltek el azóta, hogy elhagytam a szülőföldemet 1976- ban.” 1994-ben tartották az első ilyen rendezvényt. Az eddigi találkozókon, csakúgy mint most, a jelenlévők újabb és újabb ismerősöket fedeztek fel. Az est végére sokan érezték úgy: eg)' kicsit mindannyian újra otthon voltak együtt. Az évszázad árvize a Bánátban AHOL A VÍZ AZ ÚR.. Kedden már hetedik napja vívtak ádáz küzdelmet Közép- és Dél-Bánát falvaiban a Temes és Óbéga folyókkal. Ennek a harcnak egyértelműen az ember a vesztese. Több falu teljes lakosságát ki kellet telepíteni, úgy román, mint szerb oldalon. s Április 26. Több mint száz éve nem volt ilyen árvízveszély, mint most, mondják Románia nyugati részén. Magyarszentmárton és Szerbszentmárton községeket is fenyegeti már az árvíz. Otelekről már április 24-én kilakoltatták a lakosságot. Ä polgárőrség és a hadsereg a helyszínen segít az embereken. Sikerült kiosztani a kormány ivóvíz- és élelmiszer-csomagjait, de több civil szervezet is részt vesz az emberek megsegítésében. Temes megyében eddig több mint negyvenezer hektárt borított el az árhullám. Bár a hullám már visszvonulóban van a romániai oldalon, a veszély nem múlt el teljesen. Az április 15-ei kiadós eső miatt kiszakadt védőgátakon egyelőre áll a munka. A mérleg: 2500 kilakoltatott ember, 370 összedőlt ház, több mint ezer megrongálódott épület és még ezer, amiben jelenleg is áll a víz. Traian Basescu román államfő helikopterről szemlélte meg a károkat, amelyeket véleménye szerint nem lehetett volna semmilyen módon megelőzni. A gond az, hogy a Szerbia és Románia közötti együttműködés csak a papíron létezik. Államközi szerződést is aláírtak, de az az ilyen helyzetben fabatkát Határontúli magyar internettportálok konferenciája ONLINE MAGYAROK “Internet és határon túli magyarság ” címmel a Transindex internetes portál és az Illyés Közalapítvány szervezésében Budapesten a Határon Túli Magyarok Hivatalában került sor a magyar tartalomszolgáltatók konferenciájára. Április 23. Ez az első ilyen rendezvény, amely alkalmat adott arra, hogy a szakma találkozhasson egymással, a szerkesztők megvitassák a tapasztalataikat. Bevezetőként Bárdi Nándor társadalomkutató átfogó előadásában a határon túli magyar nyilvánosság sajátosságait mutatta be. Ezek sajátos kisebbségi szubkultúrák, amelyekben a virtuális nyilvánosság különleges helyzetbe kerül. Az új beszédmódban egy új generáció fejezi ki önmagát. Szoboszlai István a kárpátaljai Kár- pátinfó ( www.karpatinfo.org.ua ) főszerkesztője sorba vette a kárpátaljai buktatókat: megdöbbentő az, hogy a honlap látogatóinak csak 3 százaléka ukrajnai. Sajnos Ukrajnában ez az egyetlen magyar nyelvű portál. A Transindex ( www.transindex.ro ) hozta a formáját, a romániai internet-használati szokások sajátosságait vette sorra. A következő szekcióban az Origó és az Index főszerkesztője beszélt a különböző üzleti tartalomfejlesztési modellekről. Pár említett ötlet használhatónak tűnt ugyan, de ezen portálok egy teljesen más súlycsoportot képviselnek. A határon túli magyar tartalomfejlesztés felé irányuló magyarországi hivatalos véleményt három nagy projekt bemutatása képviselte: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához tartozó Kultúra.hu portál, a Nemzeti Audio Vizuális Archívum ( www.nava.hu ) és a Nemzeti Digitális Archívum (www.- nda.hu). A jelenlevők tapasztalták, hogy annak ellenére, hogy mindhárom projekt tartalmazza a “nemzeti” szót, gyakorlatilag nincs bennük határon túli magyar tartalom, és a közeljövőben nem is várható ebben változás. Megállapították továbbá, hogy a magyar hivatalos szervekből teljes mértékben hiányzik az empátia. Az intemetfejlesztésre és a tartalomszolgáltatásra irányuló támogatások nem szakmai alapon történnek. A magyar támogatószervek hozzáállását a záróvitában a következő jelzőkkel illették a határon túli résztvevők: Budapest-köz- pontú, koncepciótlan, szakmaiatlan, inkompetens és korrupt. (erdely.ma) sem ér, nincs meg a kommunikáció az illetékes felek között. Szerbiai oldalon az eddigi károk felbecsülhetetlenek. Már kétszáz ház összedőlt, és több mint háromezer személyt kellett kiköltöztetni. Csak Módoson mintegy kétezer sertés lett sorsára hagyva, többségük elpusztult. Április 25-én megkezdődött a tetemek összegyűjtése. A Módostól négy kilométerre fekvő Káptalanfalva (Busenje) az érdeklődés középpontjába került, mivel az egyik riportból akár azt a következtetést is le lehetett vonni, hogy a mintegy száz lelket számláló magyar többségű településről megfeledkeztek az emberek kimentésekor. Végül kiderült: a faluban tíz-egyné- hányan maradtak. Hécei András és Eleven András még szárazon maradt házában húzódtak meg, etetik az itt maradt jószágot, és mint mondják, vigyázzák a falut. Egy Módoson őrzött egyházi dokumentum szerint Káptalanfalvát pontosan 432 évvel ezelőtt sújtotta hasonló elemi csapás. (Magyar Szó, Vajdasag- maÁnfo, Transindex, erdelyma) Erdély: Valós autonómiát! Április 24. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács április 23-án, Marosvásárhelyen tartott együttes ülése határozatba foglalta követeléseit Romániának az unióhoz történő csatlakozására irányuló kérelmével kapcsolatban. Az együttes ülés résztvevői követelik az SZNT által a székelység nevében jóváhagyott Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezés, valamint az EMNT által jóváhagyott, az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Személyi Elvű Autonómia statútumára vonatkozó kezdeményezés Parlament általi jóváhagyását. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint szükség van a román parlament által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet átértékelésére, és olyan intézkedésekre, amelyek nemzeti közösségünk védelmének érdekében biztosítják a szubszidiaritás és az ön- kormányzás elvének tiszteletben- tartását. Az ülés résztvevői közös határozatot fogadtak el, melyben a többi között az ország uniós csatlakozása előtt védzáradék alkalmazását kérik, ha a román törvényhozás nem hagyja jóvá Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozását és az erdélyi magyarság személyi elvű önkormányzatának statútumát. Az RMDSZ által elkészített és a román hatalom által támogatott kisebbségi törvénytervezet csak a magyar autonómia kijátszására szolgál, elsikkasztja, elárulja a magyar autonómiát - hangsúlyozza a nyilatkozat. Az EMNT és az SZNT sérelmezi, hogy a törvénytervezet teljességgel figyelmen kívül hagyja autonómia-törvénytervezeteiket, valamint az egyházi és civil szféra elutasító állásfoglalásait. (erdelyma, Duna TV)
