Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-22 / 199. szám
12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2005. ÁPRILIS 22. Röviden Kínaiak mérik a Mount Everest magasságát Kínai tudósok nekikezdtek a Mount Everst (Csomolungma) magasságának méréséhez. A kínai sajtó szerint tudományos módszerekkel akarják kideríteni, hogy hány méteres is a világ legmagasabb hegycsúcsa, és hogy reális-e az az elmélet, amely szerint évente egy centiméterrel nő. A kutatókból és hegymászókból álló kínai expedíció azt is meg akarja vizsgálni, hogy miként reagál a Mount Everest a világméretű klímaváltozásra. Hivatalos adatok szerint a Mount Everest Kína és Nepál határán 8848 méter magas. (MTI) VÉSZKONFERENCIA ÚRHULLADÉKRÓL Három napon át 250 szakember tanácskozott Darmstadtban, az Európai Űrügynökség repülésirányító központjában arról, hogy7 mit lehetne tenni a Föld körül keringő űrhulla- dék-tömeggel. Becslések szerint a hulladék az elmúlt negyven év során mintegy százezer különböző méretű tárgyból gyűlt össze, s az egyes hulladékdarabok mérete a levált rakétafokozatoktól a kozmoszban végzett szereléskor elvesztett csavarhúzón vagy7 éppen védőkesztyűn át a kavics nagyságúakig terjed. Az űrben keringő kóbor hulladéktárgyak akkor is kárt okozhatnak, ha tényleg csak kavicsmé- retűek: Heiner Klinkrad tudomása szerint az elmúlt években az ilyenekkel való találkozás következtében nyolcvan ablaküveget kellett kicserélni különféle űrjárműveken, de mutatkoztak karcolások, sőt "találatnyomok" a Hubble űrteleszkóp Földre visszahozott napelemein is. (MTI) Megtalálták az univerzum LEGÖREGEBB CSILLAGÁT A csillagászok azonosították az univerzum legrégibb csillagát. A tudósok szerint a forró gázokból álló kozmikus ereklye csupán 15 perccel az ősrobbanás után keletkezett, írja a BBC. A kutatók a csillag anyagának összetételéből következtettek korára. Az égitestben ugyanis olyan csekély bizonyos kémiai elemek tartalma, hogy abból kiderül, a létező legkorábbi anyagból áll össze. A most megismert anyagösszetétel semmilyen más korai csillagnál nem tapasztalható, a HEl327-2326 nevű, most felfedezett csillagban minden eddiginél kisebb a nehéz elemek aránya. Úgy 13,7 milliárd évvel ezelőtt az univerzum forró gázokból állt össze, és a hőmérséklet olyan magas volt, hogy csak a legkönnyebb elemek jöhettek létre. Az univerzum első 15 perc utáni gyors tágulása véget vetett újabb elemek nukleoszintézissel történő kialakulásának. A csillagok létrejöttükkor nem tartalmaztak nehéz elemeket, azok több százmillió év alatt jöttek létre az első csillagokban magukban. Klónozták A KASZTRÁLT VERSENYLOVAT A világbajnok Pieraz arabs szürke eredményei és örökítőanyaga annyira különlegesnek számítanak, hogy francia és olasz kutatók klónozták az állatot. Az évekkel ezelőtt nyugalmazott Pieraz természetes úton nem tudja örökíteni adottságait, mivel korábban kasztrálták. A másolt csikót a tervek szerint kizárólag tenyésztési célra használják majd. A kis- csikó makkegészséges, születésekor 42 kilót nyomott, jelentették be Párizsban a klónozást kivitelező kutatók. Az Irish Examiner arra emlékeztet, hogy csak a 226. próbálkozásnál jött létre életképes embrió, (index.hu) H Nincsenek feketelyukak ? ELMÉLETI FORDULAT Hiába írnak róluk annyit a sci-fiszerzők, búiba a sok talány körülöttük, a feketelyukak egyszerűen nem léteznek, sót nem is létezhetnek - állítja George Chapliné, a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium elméleti fizikusa. Április 17. Ugyan nem tudta megmondani, miért, de Einstein se hitt a feketelyukakban. Annak ellenére, hogy7 az általános relativitás-elmélet egyik legtöbbet emlegetett jelenségére, a súlyos tárgyak által kiváltott téridő-görbületre a feketelyukak adnak magyarázatot: amikor elhal egy megfelelő tömegű csillag, saját gravitációja alatt egyetlen ponttá zsugorodik. E ponton jut fontos szerephez - legalábbis a kvantumelmélettel, asztrofizikával és neurális hálókkal foglalkozó Chapliné szerint - az utóbbi idők sokat vitatott, máig megmagyarázatlan talánya, az úgynevezett sötét energia, már ha elfogadjuk létezésüket. Az elmúlt évek során megfigyelt mozgó galaxisok azt látszanak alátámasztani, hogy az univerzum hetven százaléka ebből a - gyorsulva tágulást "vezérlő" - sötét energiából tevődik össze. "Szinte biztos, hogy nem léteznek feketelyukak, eseményhorizontok" - jelentette ki Chapliné. Einstein a probléma nyitjához, a XX. század - a relativitáselmélet melletti - másik forradalmi teóriájához, a kvantummechanikához szintén hozzájárult valamelyest... Az általános relativitáselmélet nem ismeri az órákat mindenhol egyforma sebességgel járató "univerzális idő" fogalmát, sőt a gravitáció miatt éppenséggel a fordítottja történik: különböző helyeken különböző időket észlelünk. Viszont a kvantummechanika csak akkor érvényes, ha az idő egyetemes... Légszennyező vulkánok FERMÉSZETKEMENY A vulkánok többféle gázt is kibocsátanak: szén-dioxidot, kén-dioxidot, különbözó klór- és fluorvegyületeket stb. A gáztermelés nemcsak a tűzhányók aktív periódusára jellemző fhanem legtöbbjük esetében a szunnyadó állapotban is-ám ez utóbbi mennyiség sem elenyésző. A Föld legnagyobb kén-dioxidkibo- csátója a jelenlegi mérések szerint egy 40 kilométer átmérőjű sziget: a Vanuatu- szigetcsoport Ambrym nevű tagja a Csendes-óceánban, Ausztrália és a Fi- dzsi-szigetek között. Ez természetesen a sziget "óriásvulkánjának", a szárazulat majd egészét elfoglaló Mt. Marumnak (1360 méter) köszönhető. A csendesen füstölgő vulkán nagy veszélyt jelent környezetére, mivel a kráterben található lávatóból már legalább fél éve kén-dioxid áramlik ki. A kén-dioxid nagyon erős szagú gáz, irritálja a szemet és az orrot, nehezíti a légzést, a vízzel elegyedve pedig kénsavas esőt képez. Ambrym szigetén ez a kénes eső tönkretette a növényzetet és megfertőzte a vizeket - a helyiek nem jutnak sem megfelelő ételhez, sem italhoz, így segélycsomagokon kénytelenek tengődni. A vulkánok gázkibocsátása nemcsak a kénsavas esők formájában hat a környezetre, hanem egyéb, közvetett módon is. A tűzhányókból származó por- és gázfelhőknek az éghajlatra gyakorolt hatását már a XVIII. század második felében felfedezte Benjamin Franklin. Úgy vélte, hogy az 1783-as és 1784-es év rendkívül hideg időjárását az izlandi Laki-hasadék hatalmas kitörése okozhatta. A kitörés során a Föld mélyéből kiszabaduló jelentős mennyiségű gáz Izland és Észak- Európa nagy része fölött lebegett. Miután csak a kitörés kezdeti szakaszában zajlottak nagyerejű robbanások, a gázoknak csak kis része jutott fel hamufelhők útján a magasabb légrétegekbe. Egyes kutatók szerint a forró lávamezők fölött képződött konvekciós áramlások is szállíthattak - igaz lassabban - nagy mennyiségű gázt a sztratoszférába. A gáz csökkentette a besugárzást, és ez okozta a szokatlanul nagy lehűlést, aminek következménye éhínség lett: a "járványszerű" halál Izland népét a felére apasztotta. Az éghajlatra igen erős hatással volt a Tambora 1815-ös kitörése is, amelyet a történeti idők legnagyobb kitöréseként tartanak számon. Az indonéz Sumbawa Az általános relativitáselmélet azt is kimondja, hogy semmi nem történik az eseményhorizonton. Márpedig egy távoli megfigyelő számára megáll ott az idő. Ha egy űrhajó feketelyukba hullana, úgy tűnne, mintha odaragadt volna. Ugyanakkor a legénység azt érezné, hogy permanensen zuhan lefelé. 1975 körül több kvantumfizikus állította, hogy különös dolgok történnek az eseményhorizonton: a kvantumtörvények által irányított anyag zavaró tényezőre túlérzékennyé válik. Eredményeiket gyorsan elfelejtették, mivel "nem egyeznek meg az általános relativitáselmélet előrejelzéseivel, holott abszolút pontosak voltak" - így Chapliné. A szokatlan viselkedés, a hiperszenzi- tivitás a téridő kvantum fázis-átalakulásának a jele - folytatja a kutató. A "halott" csillagok nem formálnak feketelyukakat, hanem különös gravitációs hatást kifejtő sötét energiával telítődnek. A csillag felülete ugyan feketelyukként működik, és erős a gravitációs vonzás, viszont a belsejében a sötét energia "negatív" gravitációja érvényesül: az anyag teljesen másként viselkedik, mint a külső peremen. Ha a csillag elég nagy, az így felszabadult elektronok pozitronokká válnak, melyek a későbbi óriási energiasug- árzás/kisülés során megsemmisítik a többi elektront. Chapliné szerint ez magyarázza a galaxisunk középpontjában megfigyelt, korábban nagy feketelyuknak tulajdonított sugárzást. Univerzumunkat alapvetően sötét- energia-csillagok népesítik be. Eredetüket a fizikus a csillaghalál helyett a téridő fluktuációjával magyarázza. Ugyanúgy, mint a hűlő gázból spontán kicsapódó folyadékcseppek. A közönséges anyaggal azonos gravitációs hatást fejtenek ki, viszont nem láthatók, (index.hu) sziget 4000 méteres tűzhányójának magassága negyedével csökkent a robbanások során. Korabeli beszámolók bizonyítják a hatalmas kitörés éghajlatra gyakorolt hatását. Az évkönyvek az 1816-os esztendőt "nyár nélküli évként" említik. Új-Angliában (USA) júniusban még éjszakai fagyok fordultak elő, helyenként pedig öt-tizenöt centiméteres hó esett. Rendkívül kevés szénát sikerült betakarítani, a kukorica pedig teljesen elfagyott. Kanadában még kegyetlenebb volt a hideg, a Szent Lőrinc-folyótól északra fekvő kis tavak vize még július közepén is fagyott volt. Az élelmiszerek ára a szegényes aratás következtében az egekig szökött, (origo.hu)
