Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-04-22 / 199. szám

HUNGARIAN WORD, INC. 4809 AVENUE N SUITE 169 BROOKLYN NY 11234 USPS 23-980 ISSN 0194-7990 FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 1-877-A-MAGYAR (1-877-262-4927) 2005. ÁPRILIS22. VOL. Cili NO. 199., 15th WEEK Feltételes öröm Alaposan megosztotta a világ ka­tolikusait XVI. Benedek. Joseph Ratzinger megválasztása után hihetetlen mennyiségű kom­mentár jelent meg. (2. oldal) Felső háttérjáték Felhördültek a kormánypártok, miután Orbán Viktor egy inter­júban Mádl Ferenc jelenlegi köztársasági elnök alkalmassá­gáról beszélt. (7. oldal) Trónörökös A MAGYAR HÁZBAN Habsburg Ottó, aki 1979 óta tagja az Európai Parlamentnek, a Magyar Házban tett látoga­tást. (21. oldal) B Ratzinger lett az új egyházfő XVL BENEDEK PÁPA ✓ Április 19-én, nem sokkal este hat előttfehér füst szállt fel a Vatikánban, és megszólal­tak a Szent Péter bazilika harangjai. í{Kedves testvéreim, nagy örömet hirdetek nektek: van pápánk”, jelentette be Jorge Arturo Medina Estévez bíboros. Az új pápa a 78 éves német Joseph Ratzinger lett, aki alázattal fogadta el a döntést. rvpi 1115 17. i'NCgyCUIK I1CK1I dásra a pápaválasztó bíborosok megvá­lasztották II. János Pál utódját. A katoli­kus egyház új feje Joseph Ratzinger lett, aki a XVI. Benedek nevet vette fel. Az új pápa több mint százezer ember előtt osz­tott áldást a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyéről. A német pápa röviddel este háromnegyed hét előtt jelent meg a bazi­lika erkélyén, s az összesereglett híveket üdvözölve - a pápa egyben Róma püspö­ke is - elődje, II. János Pál érdemeit mél­tatta, akit újólag "nagy' pápának" neve­zett. Hangsúlyozta, hogy ő is alázatos szolgája lesz egyházának. (Legutóbb csaknem ötszáz éve, VI. Hadrián néven volt német a pápa, igaz, őt a hollandok is maguknak követelik. Az utolsó egyértel­műen német pápa a reformer IX. István volt, aki 105 7-5 8-ban csupán nyolc hónapot töltött hivatalában). XVI. Benedek pápa hivatalos beikta­tási miséje a Szent Péter téren, április 24-én, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz, közölte a Vatikán szóvivője. A szertartás­ra 600 ezer zarándokot várnak. XVI. Be­nedek szerdán már elfoglalta lakosztá­lyát az apostoli palotában. Az új pápa hosszú időn át volt a Vati­kán egyik befolyásos teológusa, és közeli tanácsadója volt az előző egyházfőnek, II. János Pálnak. Joesph Ratzinger Ba­jorországban született 1927-ben, és München érseke volt, mielőtt Rómába költözött volna 1981-ben. A katolikus ta­nítás fenntartásáért felelős hivatal veze­tőjeként elnémította a liberális teológu­sokat, és elítélt minden olyan nyomást, hogy lazítsanak a homoszexualitással, az abortusszal és a fogamzásgátlással kap­csolatos tanításokon. Élesen ellenezte a nők pappá szentelését, valamint a cölibá­tus eltörlését. Emellett bírált és hiányos­nak nevezett más vallásokat. Az új egyházfő elődje örökségének folytatását ígérte április 20-ai, reggeli homília-programbeszédében, a Sixtus- kápolnában a többi 114 pápa választó bí­borossal bemutatott első miséjén. XVI. Benedek a katolikus egyház és a társadalom további nyílt párbeszéde mellett tett hitet. A keresztény megbéké­lést és összefogást szorgalmazta, amelyet kiemelt feladatának nevezett, s e célért - mint mondta - fáradságot nem kímélve kíván tevékenykedni. Akárcsak elődje, XVI. Benedek is nagy figyelmet kíván szentelni a fiata­loknak - akik szerinte az egyház és a világ jövőjének zálogai -, s jelezte, elmegy az augusztusi kölni katolikus világifjúsági találkozóra, (index.hu, BBC) Április 20. Condoleezza Rice sze­rint az Oroszországban tapasztalható folyamatok a demokrácia kiteljesedé­se szempontjából nem túl kedvezőek, és a Kreml hatalmának jól nyomon követhető restaurálása “igen aggasz­tó”. Az amerikai külügyek vezetője kritikát fogalmazott meg a sajtósza­badsággal kapcsolatban is a moszkvai Eho rádiónak adott interjújában, és arra is felhívja Putyin elnököt, hogy tartsa meg ígéretét, és ne induljon harmadik elnöki periódusra is az ál­lamfői tisztségért. Condoleezza Rice találkozott Szergej Ivanov orosz védelmi minisz­terrel. A közös vacsora alkalmával az amerikai külügyminiszter igen elége­detten nyilatkozott a két ország védel­mi tárcái közötti együttműködésről. A politikus hangsúlyozta: az Egyesült Államok stratégiai partnernek tekinti Oroszországot a terrorizmus elleni harcban. Amerika egyben számít az orosz segítségre a nukleáris technoló­gia terjedése elleni küzdelemben, külö­nösen Irán és Észak-Korea esetében. A kétnapos látogatáson Moszkvában tartózkodó Rice George W. Bush ame­rikai elnök májusi oroszországi látoga­tását készíti elő - az elnök a második világháború európai győzelmes befeje­zésének hatvanadik évfordulója alkal­mából tartandó győzelem napi ünnep­ségre érkezik az orosz fővárosba. A moszkvai hivatalos program után Rice Litvániába utazik, ahol részt vesz a NATO tagországainak első, a volt Szovjetunió területén tartandó kül­ügyminiszteri találkozóján. (BBC, Reuters) Szülőföld alap? Hol?... Ha van, hol van és főleg mire jó az úgúgynevezett határon túliaknak szóló „Szülőföld-program”? Gya­korlatilag egyszerűen nincs is? - kérdezett rá közleményében Sol­tész Miklós fideszes képviselő. Az igazság ugyanis az, hogy a kárpát-medencei magyarságot sok­koló decemberi népszavazás lehan­goló eredményei után mindazok, akik nem feltétlenül a kettős állam- polgárság megadásában látták a ha­tárokon átívelő nemzetegyesítés le­hetőségét, számítottak arra - és ez volt a budapesti hivatalos ígéret is! -, hogy az anyaország és annak első­sorban a kormánya az eddigieknál valamivel többet tesz a határpn túli­akért, főleg azoknak a szülőföld­jükön való boldogulásáért. A be­ígért Szülőföld-program azonban “kommunikációs blöff, amelv mö­gött semmi sincs”: a gazdasági tárca illetékes munkatársa is megerősítet­te, hogy nincs húszmilliárd forintos alap, semmilyen visszatérítendő tá­mogatás nem létezik, még javaslat formájában sem - fogalmaz közle­ményében Soltész Miklós fideszes képviselő. (Romániai Magyar Szó) Újságtörténelmünk: NÉPAKARAT (1902-1914) ELŐRE (1914-1927) ÚJ ELŐRE (1927-1948) MAGYAR JÖVŐ (1948-1952) A HÍD (2001-2004) , MAGYAR SZÓ (195 2-) Folytatjuk a 102 éves hagyományt! Rice a demokráciát kéri számon Moszkvában A demokrácia oroszországi állapotával kapcsolatos amerikai aggodalmakat fo­galmazott meg Condoleezza Rice, az Egyesült Államok külügyminisztere az orosz fővárosban, a Vlagyimir Putyin elnökkel való találkozója előtt. A kri­tika szerint az orosz elnöknek nem kellene akkora hatalmat összpontosítania kezében.

Next

/
Thumbnails
Contents