Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-01-14 / 185. szám
1 8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden 2050-re kétmillióval kevesebb a MUNKAKÉPES KORÚAK SZÁMA Magyarországon 2050-re a munkaképes korúak száma kétmillióval lesz kevesebb, közölte Göncz Kinga esélyegyenlőségi és szociális miniszter hétfőn. Mint mondta, a körülbelül hatszázezer fogyatékkal élőnek csupán 9 százalékát foglalkoztatják. Számukra akadálymentesítési, képzési programokra van szükség, hiszen sokan dolgoznának, ha lenne rá módjuk - mondta Göncz egy budapesti szakmai konferencián. A 3,5 millió aktív korú nő közül is csak minden másodikat foglalkoztatják, ami Göncz szerint hihetetlen pazarlás. A miniszter elmondta, a roma népesség 60 százaléka kistelepüléseken él, számukra nem csupán rö- maprogramokra, hanem komplex kistérségi fejlesztő programokra van szükség. Az elmúlt 15 évben a szociálpolitika inkább méltányossági gesztusként mint produktív faktorként jelent meg, jelentette ki. Betiltanák az iskolákban az ÉDESSÉGAUTOMATÁKAT Az Oktatási Minisztérium azt tervezi, hogy betiltja az iskolákban az édességautomatákat. A döntést az indokolja, hogy a magyar lakosság 60 százaléka túlsúlyos, a fiatalok közül pedig minden ötödiknek problémája van a súlyával, hangzott el az RTL Klub Híradójában. A megszólaltatott orvos szerint a fiatalkori egészségtelen táplálkozás, a gyerekkorban kezdődő elhízás, a zsírsejtek számát és méretét is növeli. Negyven magyar katona utazik Irakba A napokban 40 magyar katona utazik Irakba, hogy hajóra rakják a karácsony előtt hazatért magyar szállító zászlóalj felszereléseit - mondta el Havril András altábornagy. Jelenleg tíz magyar katona őrzi a felszereléseket Irak déli részén, egy’ angol bázison. A magyar szállítókontingens felszerelését innen átszállítják Kuvaitba, ahol az egyik kikötőben rakodják majd be egy' brit hajóba. Gyurcsány helyesnek tartja VATIKÁNI MAGATARTÁSÁT Utólag is helyesnek tartja a vatikáni találkozóinak során tanúsított magatartását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. "A jobboldal és egyes egyházak kiteljesedő szövetségének a keretei sejlenek fel. Nem kell bambán elfogadni az elfogadhatatlant" - közölte a kormányfő a Magyar Narancsnak adott interjújában. Gyurcsány szerint amikor a pápának szóvá tette, hogy’ aggályos a magyar katolikus egyház közéleti szerepvállalása a pápa egy csendes "I understand" megjegyzéssel válaszolt. A miniszterelnök úgy’ vélte, "az arányokat a magyar jobboldal véti el, amikor igényként fogalmazza meg, hogy ezt a kérdést soha senki még csak feltenni merje, mert ez önmagában is sértő, mi több, gyalázatos". A miniszterelnök kitért arra, hogy "az ellenzék vezére szerint a magyar katolikus egyház a magyar jobboldal szövetségese". Ő azonban akkor sem gondolkodhat azon, hogy' megnyerheti-e az egyházat szövetségesnek, "ha amúgy’ volna esély az egyház jóindulatának a megszerzésére". "Hiszen egy ilyen szövetségnek a puszta léte ellentmond a modem köztársaság eszméjének" - jelentette ki. Hazai hírek_______________________2005.januáru. Budapest működésképtelenné vált, feldarabolnák KAPITÁLIS REFORM A budapesti főpolgármester szerint megérett az idő ahhoz, hogy a működésképtelenné vált budapesti igazgatást megrefromálják. Demszky egyik elképzelése szerint megszűnne mind a 23 önkormányzat, a kerületek pedig csak a "leosztott"feladatokat hajtanák végre. Január 7. Budapest jelenleg működő 24 önkormányzata (23 kerületi 4- a fővárosi) helyett egy átfogó önkormányzat felállításával szeretné megreformálni a mára működésképtelenné vált fővárost Demszky Gábor főpolgármester. "Mára kiderült, Budapest igazgatási rendszere működésképtelen, a rendszert csak a politikai tehetetlenség tartja egyben. Megérett az idő a változásra" - fogalmazott Demszky Gábor az Indexnek két olyan reformkoncepciót ismertetve, amely megszűntetné a rendszerváltás idején létrehozott, decentralizált fővárosi igazgatást. Az egyik lehetséges elképzelés Budapest jövőjével kapcsolatban az volna, hogy a londoni City mintájára egy belvárosi kerületekből álló, egyetlen önkormányzat hatáskörébe tartózó "belső Budapest" jönne létre. Az 1950. előtt nem Budapesthez tartozó, külső kerületeket továbbra is az önkormányzatok működtetnék, ám az eddiginél nagyobb önállóságot kapnának. A liberálisok, így Demszky Gábor által is támogatott másik, "egy város, egy önkormányzat" elnevezésű koncepció szerint megszűnne mind a 23 önkormányzat, azaz a kerületek irányítását nem egy közvetlenül választott testület végezné, hanem egyetlen önkormányzat, a városrészek hivatalai pedig csupán a "leosztott" feladatokat hajtanák végre. Ezek, a Budapesttől leválasztott a kerületek a főpolgármester által elmondott elképzelések szerint saját kézbe kaphatnák a területükön lévő kórházat, az állami költségvetésben pedig külön fejezetben szerepelnének (jelenleg a fővárosi önkormányzatnak és a kerületeknek kell osztozkodniuk). A főpolgármester elmondása szerint a jelenleg működő 24 önkormányzathoz 667 képviselő tartozik, illetményük évente 6,8 milliárd forintot emészt fel. Az SZDSZ szerint kevesebb képviselő hatékonyabban tudná ellátni feladatát. Bőhm András, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a jelenlegi kétszintű ön- kormányzati rendszer (amely a kerületekből és a fővárosi önkormányzatból áll) belátható időn belül ellehetetleníti a főváros napi működőképességét. A regionális fejlesztés, az EU-pályázati források megszerzésének igénye is azt indokolja, hogy a várospolitikusok megállapodjanak egy olyan minimumban, ami valamit javít a jelenlegi helyzeten. Az SZDSZ-es Horn Gábor vetette fel, hogy válasszák le Budapestről azokat a kerületeket, amelyek 1950-től részei a fővárosnak. Bőhm András hatáskör-átrendezést sürget, hogy a Budapest egységét, arculatát meghatározó ügyekben központi döntési lehetőség legyen. Enélkül ugyanis "nevetségessé válunk" egész Európában, mert egyetlen fejlesztés sem valósulhat meg, mivel minden ügynek több "gazdája van". Azzal látszólag mindenki egytetért, hogy az önkormányzati rendszer a magyar fővárosban nem működik. A Budapest megcsonkítását javasló szabad demokrata kezdeményezést ugyanakkor a Fidesz és a várost vezető koalíció MSZP- s vezetője is bírálja. A felvetésre Gy. Németh Erzsébet szocialista frakcióvezető azt mondta, "csak olyasvalaki" javasolhatja azt, hogy kerületek leválasztásával 700 ezer embert "kiebrudaljanak" Budapestről, aki nem ismeri a fővárost, "fogalma sincs annak működéséről", és arról sem tud, hogy az itt élők szeretik városukat, "s nem kívánnak innét eltávozni". A szocialisták azzal egyetértenek, hogy Budapestet még inkább egységesíteni kellene. Ezt azonban a kerületek és a fővárosi ön- kormányzat közötti feladat- és hatáskörátrendezéssel, és nem Budapest "szétszabdalásával" kell megoldani. Gy. Németh Erzsébet "hihetetlen felelőtlenségnek tartja azt, hogy egy ilyen kiforratlan ötlettel rémisztgetik az embereket". Wintermantel Zsolt a fővárosi Fidesz frakcióvezető-helyettes, országgyűlési képviselő közölte, hogy a Demszky Gábor és a Tiba Zsolt főjegyző által 1994- ben kierőszakolt önkormányzati törvénymódosítással jött létre Budapesten a kétszintű önkormányzati rendszer. "Érthetetlen, hogy miért most döbbent rá az SZDSZ arra, hogy működésképtelen ez a kétszintű önkormányzatiság." A fideszes politikus szerint ez a kidolgozatlan, "komolytalan" SZDSZ-felvetés azt a célt szolgálja, hogy (...) "áttematizálják" a budapesti közéletet, eltereljék a figyelmet az olyan ügyekről, mint a drasztikus díjemelés. Wintermantel Zsolt hangsúlyozta, "nemcsak Budapest méretével, a kerületek számával van gond, hanem a kerületekkel való együttműködésre képtelen fővárosi vezetéssel, Demszky Gáborral az élen". A képviselő érdekesnek tartja az SZDSZ "politikai nyilatkozatjellegű" felvetését amiatt is, hogy korábban Demszky Gábor volt az, aki minden erővel ellene volt azoknak a kerületi önállósodási szándékoknak, amelyeket például Újpest és Csepel szorgalmazott. Atomfegyverek voltak Magyarországon Egy eddig titkos állampárti jegyzőkönyv megerősítette azt a nyílt titkot, hogy Magyarország területén atomfegyvereket tároltak a szovjet csapatok. Erről a rendszerváltás előtt csak néhány kiválasztott tudhatott. Az itteni rakéták Ausztria és Eszak-Olaszország ellen irányultak. Január 10. A rendszerváltás utáni években már nem volt teljesen titok, hogy Magyarországon is tároltak atomfegyvereket. Ezt most alátámasztja egy, a titkosítás alól feloldott, az MSZMP politikai bizottsági ülésen készült jegyzőkönyv. Egy 1989. május 16-án kelt jegyzőkönyv szerint Szűrös Mátyás házelnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy kiderülhet: a Szovjetunió ki kívánja vonni a szocialista országokból azokat a nukleáris harcászati eszközeit, amelyeknek a létét is tagadta - írta a HavariaPress. Szűrös Mátyás a HavariaPressnek azt állította, hogy katonai hírszerzés adatok és külügyi információk alapján szerzett tudomást a nukleáris eszközök magyarországi tárolásáról. Magukat megnevezni nem kívánó történészek elmondták, hogy annyira titkosan kezelték a Magyarországon (és más szocialista országokban) tárolt atomfegyvereket, hogy semmiféle dokumentáció nem maradt róluk. "A legfelső hadvezetés meg néhány pártvezető tudhatott erről itthon, de amit lehetett, 'elkonspiráltak1 a szovjetek" - mondta az egyik történész. A nukleáris atomfejeket Császár, Tótvázsony és Tab községek közelében, szigorúan ellenőrzött bázisokon őrizték, amelyeket atomcsapás ellen is megerősítettek. Voltak tárolóhelyek a debreceni és a kunmadarasi repülőtereknél is. A szakértők szerint ezer kilométer hatótávolságú rakétákról lehetett szó, amelyekkel Ausztriát és Észak-Olaszországot támadták volna atomháború esetén.
