Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-01-28 / 187. szám
2005. JANUÁR 28. Klasszikus Irodalom MAGYAR SZÓ —A HÍD 15 A LANTHOZ [Költő, kritikus, szerkesztő, publicista, az MTA tagja] Bajza József, Bajza Jenő költő fiaként látta meg a napvilágot a 19. század elején. A Heves vármegyei középbirtokos család gyermekeként előbb Gyöngyösön, majd egy pesti piarista gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol többek között olyan nevekkel tanult együtt, mint Vörösmarty Mihály vagy éppen Kossuth Lajos. Egyetemi tanulmányait jogi fakultáson Pesten és Pozsonyban folytatta, a jogon kívül már ekkor is behatóan tanulmányozta az irodalmat, többnyire romantikus versekkel indult pályája, amelyek az Aurorában és az Aspasiában jelentek meg. Az ekkori nyelvújító mozgalomban is részt vett, a nyelvről szóló vitákban a neológusokhoz csatlakozott. 1824-ben kezdi ügyvédi gyakorlatát, még az országgyűlés munkájában is részt vesz írnokként. 1829-re megszerzi a diplomát és felesküdik ügyvédnek, de ezután ügyvédi gyakorlatot már nem folytatott. Miután vidéki birtokát bérbe adja, a fővárosba költözik és teljes idejét az irodalomnak szenteli. 1828-ban jelent meg első, nagy lélegzetvételű kritikai írása Az Epigramma theoriája amely körül azonnal jelentős irodalmi vita alakult ki. 1830-ban indította be a Külföldi Játékszín című könyvsorozatot, igaz ugyan a sorozatból csak egy kötet jelent meg. Még ugyanebZengj, oh lant, húrodon Igéző éneket, Hangod szelíd legyen, Olvasszon szíveket. Fesd az ifjú kebel Heves küzdéseit, Egekre szárnyaló Merész reményeit; Az emberéletet, Gyarló szép álmait, A sírt, melynek vihar Nem éri partjait. Zengj bút, vigalmakat, Az érző szív baját, A lyányka kék szemét, Tündöklő szög haját; S melyet virágival Istenkéz hímezett, Zengd a kies tavaszt, A szép természetet. S a merre kéklenek Kárpát szirtormai, A merre omlanak Dunának árjai: Gyulassz nyelv és haza Iránt hő kebleket, Magyar szép ajkakon Viszhangzzék éneked. S ha vígalom derűi Vidám dalodra majd, S mély gyötrelmid felett Mély gyötrelem sóhajt: Egy új Olympián Ne kívánj pályabért: A legszebb koszorút Nyerted küzdésidért. ben az évben volt egy másik irodalmi vita, mely Bajza győzelmével fejeződött be. A Conversations-Lexikonnal kapcsolatos vitat végeredményben megnyerte, és a diskurzus megszilárdította Bajza kritikusi tekintélyét. Érvrendszerében a polgárosodás eszméinek szószólója volt: szembeszállt a régi feudális rendszerű tekintélyelvű állami berendezkedéssel. Közreműködött a Kisfaludy Társaság megalapításában és többnyire a Kritikai Lapoknak, az Aurorának és a Jelenkor társlapjának, a Társalkodónak volt a szerkesztője a harmincas években. 1837- től 1843-ig Vörösmartyval és Toldyval szerkesztette a kor legnagyobb irodalmi lapját, az Athenaeumot. 1837-től 1838 nyaráig az akkor megnyílt pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) igazgatójaként is tevékenykedett. 1844-ben az ő szerkesztésében jelenik meg a Történeti Könyvtár című könyv- sorozat ezzel, ő maga is állást foglal a reformkor politikai harcaiban. 1847-ben ő szerkesztette az Ellenzéki Kör magyar- országi cenzúra miatt, küföldön, megjelenő Ellenőr című politikai zsebkönyvet. Több lapot is szerkesztette 1848-ban, többek között a "Kossuth Hírlapja" című napilapot és az egy számot megért Futár című lapot. A Szabadságharc leverése előtt kinevezték még könyvtárigazgatóvá, de állását már nem tudta elfoglalni, 1851-ig bujdosni kényszerült. Élete utolsó éveiben műveit rendezte sajtó alá. Költészetében egyszerre merengő, és érzelmes hangú, ugyanakkor verseiben megjelennek a reformkor nagy eszméi is. A szabadságharc után írt verseiben leginkább a zsarnokság természetével és gyűlöletével, valamint a forradalomhoz való hűségről foglalkozik. IRODALMI NOBEL-DÍJASOK (1.) Kao Hszing-csien Kao Hszing-csien (Ganzhou Kína 1940. január 4. -) kínai próza- és drámaíró. 2000-ben irodalmi Nobel- díjat kapott. 1962-ben elvégezte a pekingi idegen nyelvű főiskola francia szakát, és egy idegen nyelvű könyvesbolthoz helyezték fordítónak. A hatvanas években, a kulturális forradalom idején meg kellett semmisítenie saját műveit, és "nevelőtáborokba" internálták. 1979-től Kínában és külföldön is publikálhatott, de 1986-ban újabb tilalmakat róttak ki rá. Regényeit, színdarabjait az avantgárdhoz sorolják. 1971 és 1974 között Anhuj tartomány déli részének egy isten háta mögötti falusi iskolájában tanított. 1975-ben visszakerült Pekingbe, ahol egy a külföld számára kiadott folyóirat francia nyelvű kiadásának szerkesztője. 1977-ben a Kínai írószövetség nemzetközi osztályának munkatársa lett. 1978-ban jelent meg első tanulmánya, a Pa Csin Párizsban. 1988 óta Párizsban él, és felvette a francia állampolgárságot. Müvei: 1982 - Vészjel 1983 - A buszmegálló (első színdarabja) 1985 - A vadember 2001 - Lélek-hegy Istennő (korai versgyűjteménye) Az őrült naplója Menekülés (dráma) Egy ember bibliája (esszé-dokumentumregény) Oe Kendzaburó Óe Kendzaburó (vagy Óe Kenzaburó,) (1935. január 31. -) a kortárs japán irodalom jelentős alakja, aki 1994-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. 1935. január 31-én született egy sikokui faluban. Tizennyolc éves korában Tokióba költözik, hogy francia irodalmat tanuljon a Tokiói Egyetemen, és a kortárs francia és egyesült államokbeli irodalom intenzív hatása alatt még diákkorában, 1957-ben írni kezdett. Óe, akinek fia, Óe Hikaru értelmi fogyatékos, gyakran mélyen személyes, félig önéletrajzi jellegű műveket alkot, 1968-as Személyes ügy című regénye (A Personal Matter, kodzsinteki na taiken) például egy olyan ember története, akinek dűlőre kell jutnia fia értelmi fogyatékosságával. ♦ Megjelent művei: Magyar fordításban Futball-lázadás (Budapest, 1997, Image; fordította Vihar Judit) További regényei angolul Nip the Buds, Shoot the Kids (1958) A Personal Matter (1968) The Silent Cry (1974) Teach Us to Outgrow Our Madness (1977) Hiroshima Notes (1982) Japan's Dual Identity: A Writer's Dilemma (1988) Rouse Up O Young Men of the New Age! (2003) Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. - Pest, 1858. márciust.) ÉBRESZTŐ 1845. Ébredj nagy álmaidból, Ébredj, Árpád fia! Fölkelt a nap: hazádnak Föl kell virúlnia! Ellenséges hadakkal • Víttál ezer csatát. Szívvéreden ezerszer • Váltád meg a hazát: A felviradt kor ismét Igényli szívedet: Vért nem kér, csak hazáért Égő szerelmedet. Igényli, hogy becsüljed Honod külföld felett; Védd, ápold, mikkel Isten Megáldá földedet. Amit gyártott magyar kéz, Nevelt a hontelek, Amit magyar zamattal Ihlettek a szelek; Mi a rónák felett él, Hegyaknában terem: Mind az nemes fajodnak Erőt adó elem. S függjön rajtad daróc bár, S szembántó színzavar, Becses, mikor hazáért Égő szivet takar. Oh nemzet, nemzet, eszmélj, Becsűid meg tenmagad, Gyilkold le szolgavágyad, Mely külföldhöz ragad; Járj egyesült erővel, Tégy egy szent fogadást; Hazádnak istenén kül Nem fogsz imádni mást! Te népek óceánján * Hullámtól vert sziget, Kit mint elsűlyedendőt * Ezer jós emleget, * Mutasd meg a világnak, Hogy még erőd szilárd, Hogy ezredes fokodnak Új ezred év sem árt. Mutasd meg, mit vihet ki. Erős szívláng alatt, Az elszántság hatalma, És az érc akarat. Ébredj nagy álmaidból, Ébredj, Árpád fia! Fölkelt a nap: hazádnak Föl kell virúlnia!
