Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-01-28 / 187. szám

Kultúra ________ magyar szó-a híd 13 2005. JANUÁR 28. A legmacskább macska a Macskákban JULIANNA! A New York-i Magyar Színház február 12-én délután 5 órára Zsigray Julianna emlékmúsort hirdetett meg a Független Református Egyház dísztermében, Julianna címmel. Manhattan-ben, a 229SEast St. cím alatt tehát azt az írónőt ismerheti meg a közönség, aki - mint a meghívó írja - harminchárom könyvével, mély üzenetet hor­dozó novelláival, verseivel ajándékozta meg a magyar kultúrát, a magyar sors bi­lincsei között. Földessy Dénes Hiszen mire írói munkássága kitelje­sedett, beözönlöttek az orosz megszállók, jött a kommunizmus, ahol Zsigray Juli­annát tilalmi listára tették. Most a leg­több művét olyan újdonságként ismerik meg, mint például az odahaza hasonló sorsú Wass Albert alkotásait. Az előadást Nagytiszteletű Drótos Árpád vezeti be. Rangos vendége lesz az előadásnak: Póka Éva, a Madách Színház művésznő­je, akinek a New York-i társulat sajátos irodalmi-színházi stílusú előadásában központi szerep jut. Nem véletlenül, hi­szen a pesti Madách Színház, a magyar színi művészet egyik legpatinásabb alkotóműhelye. Tavaly májusban mutat­tuk be olvasóinknak Huszti Péter köny­vét, amelyben e színész-szerző a Madách fénykorát, a 60-as évek színészóriásainak, például Tolnay Klárinak, Kis Manyinak, Mensáros Lászlónak a művészetét jó tol­lal és szakszerűséggel elemzi. Póka Éva ennek a színháznak az igen sokoldaló tag­ja. Úgy jósoljuk: a tavaly előtti évad leg­jobb előadásának, Szilágyi Enikő: Júlia című monodrámájának színvonalán lán­colja majd magához a publikumot, de nem a mély tragédia, hanem a színészi já­tékelegancia eszközével. Hiszen sokszínű pesti emberábrázolásai olyanok, mint a többféle fénytöréstől gazdag gyöngy­szem.- Igaz is, Póka Éva mitől olyannyira gyöngyszem?- Talán azért éreznek annak, mert egy két órányi előadás alatt olyan élményt adok nekik, amit örömmel, boldogsággal, emberségükben önmagukat talán kicsit újraismerve mennek haza. Ha a színész igazi színész, akkor nem nagy dolog: el­sősorban emberszeretet keli hozzá! E mögött persze munka áll: ki kell találni, hogy a néző mit vár el, mit szeretne? A közönség mindig heterogén: ezer ember jön be egy nap, sőt, egy élet ezer gondjá­val, s ezt az ezer embert úgy kell össze­fognom, szemmel, lélekkel, szívvel, össz­pontosító képességgel, pszichológiai ér­zékkel, hogy mind érezze jól magát, sőt, én is.- Néha nem nehéz?- Miért lenne az? Hiszen én is játszom, élvezem a játék örömét. No, egy tényleg nehéz eset azért van, de a színész akkor is győzhet. Néha ugyanis a mondjuk hat­száz néző közül egy, mondom, csak egyetlen, nem élvezi a játékot, hanem pléhpofával ül. Hát erre rászállok, bele a szemébe, szuggesztíven, szinte csak ne­ki játszom, de ő makacs, bírja, bírja pléhpofával, hát akkor csak azért is! haj­rá szuggesszió!... s egyszer csak elröhö­gi magát... győztem. Hű, de jó érzés! Orvosnak készültem, s az orvos és szí­nész között az a különbség, hogy az or­vos a testet, a színész a lelket gyógyítja. Ehhez nekünk elő kell segítenünk a né­zőben lévő érzelmi gátlások lebontását.- Ön tisztalelkü bácskai magyar: Kosz­tolányi Dezső szülővárosába, Szabadká­ra valósi. E városról írta a költő: "Gyer­mekkorom, téged kereslek, ha járom a poros-boros Szabadkát. Mióta labdám elgurult itt, nem ér az élet egy fabatkát." Mennyi él még a népszerű pesti színész­nőben a bácskai gondolkodásból?- Minden! Másfélék az érzékszerveink, mint az anyaországi rafinériás magya­rokban. A bácskai, egyáltalán, a délvidé­ki magyarnak sokkal természetesebb a reakciója. Erről nem is akarok leszokni, ne hogy már mindig csak azt csináljam, csak úgy viselkedjek, ahogy elvárja tőlem a környezetem. Taszít a sunyiság. A szín­padon is az emberábrázolás ezer lehető­sége, színe, lelki fénye játszható el, nem csak a közönségbe beivódott köznapi sablon. Ha jó az a produkció, ha tényleg színész a színész, akkor a nézők a szín­padról érzelmi, magatartásbeli színvá­lasztékot kaphatnak.- S a Macskák? Még ifjú színészpalán­ta korában, 22 éve elkezdte játszani Cassandra macska szerepét. Azóta hány­szor?- Ezernégyszáztízszer!- Ebben a 22 éve játszott Eliot és Lloyd Webber teremtette remekműben az állatokban is kifejeződő emberi maga­tartás nyújtja a ragyogó játék lehetőségét. Ez lehet a 22 éves folyamatos siker titka?- Egyszerű a titok: sokan többször nézték, s nézik meg, annyira tetszett ne­kik. Eliot műve, Webber zenéje, Rom- hányi csupa-szín, csupa szellem dalszö­vegei előbb csak a látványt mutatják meg, csak az előadás hangulata fogja meg a nézőt. Aztán a több mint két évtized alatt sokféle szereposztás volt, s kiváncsi­ak lettek: ki-ki hogy játssza? Mindezek után fedezik fel a Macskák mélyrétegét, a kedves állategyéniségek emberi temészet rajzát. De Soltis Lajos híres bácskai ta­nyaszínháza nyomán szekérszínházat is szervezek-rendezek. Bácskai emlék ez bennem, s a színész olhatatatlan játék­öröme. A világ legnemzetibb CD-piaca CSÚCSON VAN ANOX Ha nem számoljuk a Rómeó és Júlia cí­mű musical francia változatát, teljes a hazai győzelem - röviden így jellemez­hető a Magyar Hanglemezkiadók Szö­vetsége (Mabasz) - által készítettt 2004. évi top 100-a lista alapján. Leg­alábbis ami a népszerű műfajokat illeti. Csakvári Géza Jeszenszky Zsolt, a Mahasz képviselő­je azt mondta: a jelen csúcslista lényegé­ben alig tér el az előző évitől. Az év legsi­keresebb zenekara titulus mindenképpen a NOX-ot illeti. A csapat az eladott da­rabszám alapján készített listán a Bűvölet című albumával a második helyen vég­zett. Az év közben kialakult népszerűségi listán a NOX az első helyre került. A tendenciákról Jeszenszky úgy véle­kedik, hogy a "mulatós" továbbra is diva­tos, még ha túl is van a csúcson. A tava­lyi összesítésben a legjobb tíz között a két listán 5, illetve 4 ilyen kiadvány szere­pelt, az idén egyedül Máriónak, illetve utána még MC Hawerék sikerült elcsíp­nie egy-egy helyet, Máriónak is csak a ti­zediket. A mulatós műfaj egyébként spe­ciális magyar jelenség, bár Németország­ban is létezik a hasonló "schlager" műfaj, de ott kisebb szelet jut rá a piacon. A legtöbb lemez a már említett Ró­meó és Júliából fogyott el, a forgalmazó tájékoztatása szerint mintegy 35 ezer da­rab. Az első négy helyezettt (2. NOX: Bűvölet, 3. Oláh Ibolya: Egy síma eg}' fordított, 4. írig}' Hónaljmirígy: Bazi nagy lagzi) platinalemezes, ami legalább 30 ezer példányt jelent. A piac mai álla­potában Jeszenszky szerint ez már kifeje­zetten nagy sikernek számít. Egy-egy ré­tegzenei album eladási példámyszáma sokszor a néhány tíz darabot is alig éri el. Magyarországon tavaly az eladott könnyűzenei kiadványoknak mintegy 60 százaléka volt hazai produkció. 2000-ben ez még más arányt mutatott: 100-ból csak 45 volt magyar termék, 2002-ben vi­szont már 52 volt hazai árú. Európában a kiadványoknak általában 25-35 százaléka "nemzeti". Ez az arány a világon sehol sem olyan magas, mint Magyarországon. A hazai művészek sikere örömteli do­log, árnyalja azonban a képet, hogy e si­ker elsősorban kevés számú és minőségi­leg sem mindig a legmagasabbra értékel­hető produkció között oszlik meg. Kér­dés, hogy' a nagy külföldi bandák, sikeres új felfedezettek miért nem jutnak többre mellettük. A százas toplistán is csak 20 nemzetközi kiadványt találunk. Jeszensz­ky Zsolt szerint ugyan a nemzetközi ten­denciák nálunk is érvényesülnek, a nép­szerű előadókat itthon is ismerik, de a média oly mértékben konzervatív, hogy ha egy kicsit is "extravagánsabb" az elő­adó, legyen bármilyen népszerű is kül­földön, Magyarországon sokszor teljesen ismeretlen marad. Ilyen például a Hoobastank, a Rammstein, a Placebo, a Franz Ferdinand. Hiába van velük tele a nemzetközi sajtó, hiába fogynak a leme­zei, odahaza csak a szakmai médiumok foglalkoznak velük, így kevesen ismerhe­tik meg őket. Nálunk nagyon nehéz eg}' új, korábban ismeretlen előadót befuttat­ni, különösen, ha nem elég "simulékony" a zene, amit játszik. De még az új hazai előadók megismertetésével is nehézségek adódnak, mert csak az ismert, már befu­tott arcokat hajlandó mutatni a média. Bár a végleges adatok, csak március­ban állnak majd rendezésre, kijelenthe­tő, hogy a magyar zenepiac forgalma to­vábbra is csökken. A korábbi évek folya­matai most is élnek: a CD-k jobban fogynak, mint kazetták, a DVD az egyetlen hordozó típus, amely - ráadásul dinamikus - növekedést mutat. A szak­ember hangsúlyozta: a CD-kből ma már nagyobb mennyiségben fogynak a hi­permarketekben kapható olcsó, rossz minőségű, úgynevezett "budget" kiad­ványok. Ezeken például sokszor nem is az eredeti előadó játszik, de ezt csak ap­ró betűvel tüntetik fel. Vagy olyan felvé­telek találhatók rajtuk, amelyek után nem fizettek jogdíjat. Ha a budget CD- ket is teljesen a hivataloshoz soroljuk, il­letve figyelembe vesszük, hogy a beho­zott CD-k egy részére sokszor nem ze­nét, hanem éppen filmet, számítógépes játékot másolnak, még akkor is eg}' el­adott CD-re körülbelül két másolat jut.

Next

/
Thumbnails
Contents