Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-01-28 / 187. szám
8 MAGYAR SZÓ — A HÍD Kárpát-medence hírek 2005. JANUÁR 28. Röviden Kolozsvár: sétálóutcát TERVEZNEK A BELVÁROSBAN Január 25. Átfogó közlekedés-tanulmányt végeznek el egy cég segítségével a közúti forgalom javítására az elkövetkező időszakban - jelentette be Emil Boc kolozsvári polgármester. A városháza által rendelt közlekedés-tanulmány a legfontosabb kérdésekre helyezi a hangsúlyt. Elsősorban csökkenteni szeretnék a belváros szennyezését, ugyanakkor a városháza sétálóutcák létrehozatalát is tervezi. Mint ismeretes, a választási kampány idején a Demokrata Párt jelöltje azt ígérte, Kolozsváron úgynevezett "zöld utat" vezetnek be a közúti forgalom tehermentesítése érdekében. Mi több, tervei között szerepelt több parkolóház felépítése is. Felvidék: Bővülő tagság, GAZDAG TEVÉKENYSÉG Január 23- Rimaszombat. Nyolc alapító taggal kezdte és 32 taggal zárta éves tevékenységét a Magyar Gazdasági Klub. A klub alapvető céljai között határozta meg a Gömör-Kishont és Nógrád régiók gazdasági életének fellendítését és kulturális örökségének megóvását. A találkozókon a térség gazdasági életét meghatározó üzleti, államigazgatási, banki szférák képviselőivel találkoztak a tagok és az érdeklődők. A 32 tagot számláló, túlnyomórészt mezőgazdasági vállalkozókat tömörítő szerveződés a térség átfogó gazdasági fejlesztési tervének kidolgozásában is részt kíván venni, a régióban a hagyományos mezőgazdasági termelés mellett a faluturizmus, agroturiz- mus ágazatai felé kívánnak nyitni, de szó volt az elengedhetedenné vált mezőgazdasági termék-szerkezetváltásról, az uniós előírások szerinti támogatási rendszer szigorú feltételeinek ismertetéséről is. Erdély: magyar NYELVTANFOLYAM Január 24. A szamosújvári Téka Alapítványnál találkoznak hétről hétre azok a román anyanyelvű helybeliek, akik - magyar házastársuk iránti tiszteletből, vagy szakmai megfontolásokból - magyarul akarnak tanulni. Október közepétől két csoportban indult be a képzés, a Petru Maior Líceum magyartanára, Székely Melinda irányításával. A felnőtt csoport kitartóbbnak bizonyult, a gyermekek közül azonban iskolai kötelezettségeik miatt többen lemorzsolódtak. A hat-hét fős felnőtt csoport a tervek szerint továbbtanul a négy - vegyes házasságból származó - gyerekkel, és nemsokára új, kezdő csapat alakul. Igény van rá, sokan érdeklődnek. Erdély: tiltakozó levelek Verespatak ügyében Január 23. Január 19-én, szerdán Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter Bukarestben fogadta a Zöld Erdély Egyesület küldöttségét, akik 3.008 a verespataki bányaprojekt ellen tiltakozó levelet adtak át a minisztériumnak. A Zöld Erdély Egyesület és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium közötti találkozó Ekcstein-Kovács Péter szenátor közvetítésével jött létre. A Zöld Erdély Egyesület képviselői - hangsúlyozva, hogy Verespatak miatt igen nagy feszültségek vannak már a zöld civil szférában - arra kérték a Vük Draskovic és Somogyi Ferenc budapesti tárgyalásai SZERBEK, MAGYAROK A budai Monarchia étterem első emeleti termében ebéd közben tárgyalt a két ország kölcsönös együttműködéséről és számos időszerű kérdésről Vük Draskovic, Szerbia és Montenegró és Somogyi Ferenc, Magyarország külügyminisztere. Január 20. A másfél órás megbeszélést követően megtartott sajtótájékoztatón előbb a vendéglátó Somogyi Ferenc beszélt az új magyar regionális politikáról, amely a gyors és hatékony kapcsolatrendezésből áll, elsősorban a Magyar- országot körülvevő országokkal. Az elmúlt napokban a román és az ukrán féllel tárgyaltak, most pedig a Szerbia és Montenegró-i diplomácia képviselőivel, hamarosan pedig Moszkvába készül hasonló jellegű megbeszélésre. Vendégével ismertette a magyar kormányzati elképzelést a határon túli magyarokra vonatkozóan, amit a kettős népszavazás sikertelensége után tettek közzé, és részletezte az öt pontba foglalt törekvésük lényegét. Kiemelte, hogy Vük Draskovictyal teljes mértékben egyetértenek abban, hogy mindketten nagy fontosságot tulajdonítanak a más országban élő nemzettársaik helyzete rendezésének, és azon lesznek, hogy a határon túli magyarok és szerbek minél jobb körülmények között élhessenek. Somogyi Ferenc elmondta, hogy szakértői egyeztetések megkezdésében állapodtak meg a határon túl élő magyarság támogatását célzó magyar kormányzati elképzelések ügyében. Kezdeményezték, hogy mindkét országban szervezzék meg a magyar és a szerb kultúra évadját, de a legnagyobb érdem talán, hogy régiós fejlesztésre az Európai Uniótól 100 millió eurós segélyt juttatnak majd a balkáni országoknak. Vük Draskovic pontosította, már tudják, hogy az említett 100 millió euróból 35 millió jut Szerbia és Montenegrónak. Örömmel nyugtázták, hogy sikeres tárgyalást folytattak a kétoldalú megállapodásokról, s úgy gondolja, hogy mire hamarosan Gyur- csány Ferenc magyar kormányfő Belgrádba látogat majd, minden készen áll ahhoz, hogy a most megvitatott terveket — konkrét lépéseket foganatosítva — megvalósítsák. Elsősorban az utak, a közlekedés, a légi és a folyami forgalom rendezése lenne fontos, de ezenkívül számos gazdasági kérdés előremozdítása is a prioritások között szerepel. A kisebbségi kérdésről elmondta, hogy ő azt a megfogalmazást, hogy kisebbség nem szereti, és nem is igen használja, mert számára minden polgár egyenjogú, és még véletlenül sem szabad különbséget tenni kisebbség és többség között. A vajdasági magyarok érdekeinek és jogainak megvalósulását kedvezőnek nevezte, ám hozzátette, hogy nincsen olyan jól rendezett kérdés, amelyen ne lehetne még javítani. Szerinte a szóban forgó esettel is ez a helyzet, folyamatosan jobbítani kell rajta. A nemzeti vízum dolgában egyetértett tárgyalópartnerével, noha megjegyezte, hogy ennek a jövőben bizonyára más elnevezést fognak találni, és konkrétabban megfogalmazzák megvalósításának módját. Azt is kijelentette, hogy ő mindig is annak a híve volt, hogy amilyen kedvezményt meg lehet adni, adott esetben mondjuk a határon túl élőknek, azt mind-mind biztosítani kell bármilyen körülmények között. "Mindebben egyetértettünk, s most a szakértők dolga, hogy mindezt realitássá változtassák" — tette hozzá a belgrádi külügyminiszter. A külügyi találkozó után a Szerbia és Montenegró-i diplomáciai küldöttséget a magyar köztársasági elnök fogadta a felújított budai Sándor-palotában. Január 24. A délvidéki magyar életfa díjasai Fejes György nyugalmazott színművész, Király Ernő zeneszerző és népzenekutató, valamint Kódé Károly művészeti vezető. A negyedik díjazott, dr. Szeli István akadémikus egészségi állapota miatt nem vehette át személyesen az elismerést. A díjazások mellett két gyászünnepségen is megemlékeztek Újvidéken az 1942-es razzia évfordulójáról. Az áldozatok emlékművét délben megkoszorúzta Maja Gojkovic polgármester, aki beszédében emlékeztetett arra, hogy azokban a téli napokban a város példádan gaztettek színhelye volt. - De mi sosem fogunk felejteni, és sosem fogunk bosszút állni, megjegyzünk és megértünk mindent, ami akkor történt. mMagyar kultúra napja a határon túl is ÖSSZEKÖTŐ KULTÚRA A Magyar Kultúra Napja alkalmából szombaton este a Zentán megtartott délvidéki központi ünnepség alkalmával adták át a Vajdaság Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa Díját és Plakettjét. Nagyvárad és Berettyóújfalu kulturális óidat épít már öt esztendeje a trianoni határok fölé, bogy Biharország találkozzék a Himnusz születésének ünnepén. Megtanuljuk, hogy kölcsönösen védjük, tiszteljük és támogassuk egymást, hogy beszélgessünk és együttműködjünk, s meggyőződésem, hogy önmagunk fölé tudunk emelkedni, jobbak és nemesebbek tudunk lenni, mint azelőtt - mondta egyebek között a polgármester. Két órával később Bóján Kostres, a vajdasági parlament elnöke látogatott el a Belgrádi rakparton lévő Család emlékműhöz. Elmondta, hogy az öldöklést sohasem szabad elfelejtenünk, mert ha megfeledkezünk róla, akkor megbocsátunk a bűnösöknek, és elfelejtjük az áldozatokat is. Bízik abban is, hogy Vajdaság polgárai a jövőben megértésben élnek majd. Véleménye szerint a vajdasági tolerancia példaként szolgálhat majd az egész világnak. Szép, erős és egységes a magyar kultúra, amely a szétszakadt nemzetet egymással, és más népekkel is összekapcsolja - fogalmaztak a felszólalók Nagyváradon, a Magyar Kultúra Ünnepén. - Abba kell hagyni a 150 éves nemzeti harcot egymás között, mert egyformán elpusztulunk a nagy nyelvi kultúrák tengerében, ha nem engedjük egymás kulturális intézményeit erősödni. Ezért tudomásul kell venni a románoknak, hogy nekik érdekük egy magyar kulturális iskola és autonómiarendszert működtetni.
