Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-01-28 / 187. szám
HUNGARIAN WORD, INC. TCCXT mQ4 _oon 4809 AVENUE N SUITE 169 BROOKLYN NY 11234 0194-7990 FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 1-877-A-MAGYAR (1-877-2624927) 2005. JANUÁR28. VOL. Cili NO. 187. , 3^ WEEK Ne szóljon bele! Határozott hangon szólította fel a spanyol kormány a katolikus egyházat, hogy hagyjon fel a közéletbe való beavatkozással. (2. oldal) Elég karakteres? Elkészült és a jövő héten nyújtják be az új ügynöktörvényt, közölte Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese. (7. oldal) Fejlődő konfliktus A biotechnológiai szabadalmak köztulajdonba adásáért küzd egy szervezet. A nyílt forráskódok a harmadik világon segítenének. (19. oldal) Ül USA-kudarc, el-Baradei marad IRÁNRA LESELKEDVE A magyar kormány nem teljesítette azt az amerikai kérést, bogy Budapest támogassa a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatója, Mohamed el-Baradei eltávolítására irányuló washingtoni kezdeményezést. All I'm saying is? if a MDUADER gets his hands on even ONE “Csak azt mondom, hogy ha egy rossz vezető kezébe kerül akár csak egy nukleáris fegyver akkor a világ nagy bajban van.” kcanooú Január 24. A világ potenciálisan veszélyes helyeinek listáját Irán vezeti "Ha körülnézünk a világban, és számba vesszük a veszélyes helyeket, akkor Irán van a lista elején" - mondta az alelnök egy rádióinterjúban a beiktatási ceremónia előtt. Amikor feltették neki a hipotetikus kérdést, hogy az Egyesült Államok átengedné-e Izraelnek az Irán elleni támadás lehetőségét, Cheney lényegében nem zárta ki ezt a lehetőséget. Ugyanakkor Izrael akár kérés vagy kérdezés nélkül is elszánhatja magát az Irán elleni csapásra - tette hozzá. Izraelnek ugyanis meggyőződése, hogy Irán komoly nukleáris képességekkel rendelkezik, emellett hivatalos politikai célkitűzése Izrael Állam elpusztítása. "Nagyon is megtörténhet, hogy Izrael a cselekvés mellett dönt, és a világra bízza a hátrahagyott diplomáciai szemét eltakarítását" - mondta Cheney, aki szerint azonban Washington nem akar háborút a Közel- Keleten, ha az elkerülhető. Az interjú után mondta el George W. Bush beiktatási beszédét, amely egyértelműen jelezte, hogy folytatni akarja a "szabadság terjesztését" a világban, és kijelentette, hogy a végső cél a zsarnokság teljes megszüntetése, a gyűlölet hatalmának megtörése. A beszédből elemzők azt a következtetést vonták le, hogy az amerikai külpolitika nem mondott le a demokrácia terjesztéséről és - az atomvita miatt - most Irán az ideális és egyelőre jelképes célpont. Izrael viszont inkább Európának szóló üzenetként értékelte Cheney szavait. Az izraeli kormány egyik magas rangú képviselője úgy vélte: az iráni nukleáris program veszélyeit hangsúlyozó kijelentés hátterében egyebek között az a követelés is állt, hogy az európai országok határozottabban lépjenek fel az iráni atomprogrammal szemben. Szerinte Cheney azt akarta üzenni az európaiaknak: "Ha nem helyezkednek határozottabb álláspontra az Irán elleni szankciókkal kapcsolatosan és általánosabban nem tanúsítanak határozottabb nj^ga- tartást az iráni nukleáris program megfékezése érdekében, akkor mi nem vállalunk felelősséget azért, amit Izrael tesz". Megfigyelők mindezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy az Iránnal zajló nukleáris vitában az európai országok mindig is előnyben részesítették a tárgyalások útján történő megoldást. Ezzel szemben az Egyesült Államok nem zárja ki a katonai csapást, s legutóbb egy nyilatkozatában erre utalt George Bush elnök is. Irán hónapok óta vitatkozik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel azon, hogy meddig mehet el nukleáris programjában. Teherán állítja, hogy békés célú, energiatermelő reaktorokat épít, de később elismerte, hogy urándúsítással is foglalkozik, mert maga szeretné előállítani reaktorainak fűtőanyagát. Az amerikai kormányzat szerint Irán nem jóhiszemű, és leplez valamit. A kétkedésre jó oka van, mert Iránban a reformerek és a kemény vallási körök egyaránt alig leplezik: az ország akkor kaphatja meg az őt megillető szerepet a térségben, ha van atomfegyvere. Áz amerikai vezetők rémálmaiban fordul elő, hogy atombombák kerülnek fanatikus vallási vezetők kezébe Iránban. Nem kerülte el a figyelmet, hogy Condoleezza Rice, az Egyesült Államok leendő külügyminisztere szenátusi meghallgatásán maga is felállította a "latrok" hatos listáját, amelyen szerepelt Irán is a "zsarnokság előre tolt helyőrségei" között. Rice ráadásul hozzátette: az Egyesült Államok Iránnal való nézeteltérései jóval túlmutatnak a nukleáris problémán, egyebek között Irak és az ottani helyzet iránti befolyásolási szándékai miatt. Bush elnök 2002-ben még három országot említett a "gonosz tengelyeként", s abból Irakot, már "kipipálta". Bush elnök Rice meghallgatása után kérdésekre reagálva nem zárta ki a háború lehetőségét Iránnal. Ez önmagában nem meglepő, mert nem akadt még amerikai elnök, aki ilyen vagy olyan okból kizárta volna a katonai megoldás lehetőségét. Hétfőn azonban a The New Yorker magazinban Seymour Hersh oknyomozó újságíró hosszú, az Eljövendő háborúk címmel megjelent cikkében egyértelműen megírta: a terrorizmus elleni háborúban az Egyesült Államok következő célpontja Irán, ahová már kommandósokat is küldött. Feladatuk a nukleáris létesítmények, rakétabázisok felkutatása az amerikai bombázók számára. Hersh szerint az Irán elleni támadás hívei ezúttal előbb bizonyítékot akarnak szerezni arról, hogy Irán rendelkezik atomfegyverprogrammal, mert nem akarnak úgy járni, mint Irakban, ahol semmilyen tömegpusztító fegyvert nem találtak. A térség egyik szakértője nem lenne meglepve, ha az Egyesült Államok valóban úgy gyűjtené az információkat Iránról, ahogy Hersh megírta: "Sőt fel lennék háborodva, ha Amerika nem szerezne híreket Iránban az iráni atomprogramról" - mondta Patrick Clawson. Irán mindenesetre vette az üzenetet, és figyelmeztette Washingtont: készen áll a védelemre. Mohamed Hatami elnök mindazonáltal úgy véli, hogy az Egyesült Államok iraki leterheltsége miatt, nem fog támadni. Iráni vezetők, akik elutasítják az atomfegyvergyártással kapcsolatos vádakat, azt mondják, az amerikaiak nem szánnák rá magukat ilyen "elmebeteg támadásra". Az Al- Dzsazíra arab hírtelevízió közreadta Hamid Reza Asefi külügyi szóvivő közleményét, amely szerint "Irán határozott választ ad minden meggondolatlan lépésre vagy tervre, mert mögötte hatalmas össznépi támogatás, diplomáciai eszközök és minden katonai képesség áll". Elemzők most azon tanakodnak, hogy a "minden" vagy "teljes" katonai képesség vajon mit takarhat. Újságtörténelmünk NÉPAKARAT (1902-1914) ELŐRE (1914-1927) UJ ELŐRE (1927-1948) MAGYAR JÖVŐ (1948-1952) A HID (2001-2004) , MAGYAR SZÓ (1952-) Folytatjuk a 102 éves hagyományt!
