Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-03-25 / 195. szám
2005. MÁRCIUS 25. Kárpát-medence hírek___________________________magyar szó-a híd 9 Március 22. Több politikai elemző állítja, az összecsapást használta fel a Ion Iliescu körül formálódó új hatalom arra, hogy a feloszlatott Securitate helyében az új titkosszolgálat újjászervezését megindokolja. 1990 első hónapjában a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem magyar diákjai ülősztrájkkal nyomatékosították a magyar nyelvű kar visszaállítása iránti igényüket. Februárban az RMDSZ akkori megyei elnöke, Sütő András író felhívására százezres tömeg tüntetett könyvvel és gyertyával a kezében a magyar iskoláért és egyetemért. A Vatta Románeasca nacionalista szervezet ezt szeparatizmusnak, az első szabad március 15.-e megünneplését pedig hazaáruló provokációnak bélyegezte, és a románságot azzal ijesztgette, innen már csak egy lépés Erdély elszakítása. Március 19-én a felbőszített és autóbusszal beszállított görgény-völgyi román csoportok az RMDSZ marosvásárhelyi székházának ostromában több magyart bántalmaztak. Legbrutálisabban Sütő András írót, aki fél szemére megvakult. Másnap a Főtéren tiltakozó magyarokat is megtámadták: utcai összecsapások színtere lett a város. A véres összecsapásoknak több mint száz sebesültje, két román és három magyar áldozata is volt. Az etnikai összecsapás kisebb kivándorlási hullámot váltott ki. Az eseményeket követően két kivétellel Március 22. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke március 18-án az 1990 márciusában történt marosvásárhe- lyi események emlékére tartott rendezvényen kifejtette: a törvénytervezet semmi újat nem hoz például az 1945-ös nemzeti kisebbségi törvényhez képest. Részleteiben talán vanak új elemei, de „tulajdonképpen kikerüli fő követelésünket, a közösségi autonómiát” - mondta Tőkés, aki szerint a kulturális autonómia fogalma nincs világosan meghatározva, ezért csak magyar és cigány nemzetiségűeket ítéltek el, hurcoltak meg. A tettesek és a támadások szervezői közül senkit sem vontak felelősségre. A tizenöt évvel ezelőtti „fekete március" véres napjairól két helyszínen is megemlékeztek március 19-én Maros- vásárhelyen. Az RMDSZ a Bemády Házba hívta meg azokat, akik 1990. március 19-én a Bolyaiak terén a szövetség akkori székházának padlásán rekedtek. E rendezvényre meghívást kaptak az akkori események áldozatainak leszármazottai, illetve a börtönt megjárt „bármit el lehet adni a kulturális autonómia ürügyén”. Úgy véli, egy ilyen törvény elfogadása következtében hosszú időre elvész az esélye annak, hogy legalább ismertetni lehessen egy igazi autonómiatörvényt. Az RMDSZ ellenzékeként ismert Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) háromszéki székek közötti egyeztető tanácsa március 21-én, megvitatva a nemzeti kisebbségek státusának törvénytervezetét, úgy ítélte meg, hogy az RMDSZ által is felvállalt és a választási kampányban megígért székelyföldi autonómia-törekvések szempontjából ez a törvénytervezet elfogadhatatlan. Éles bírálatokat fogalmazott meg Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő is, a szövetség által készített kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban. A kolozsvári Szabadságnak nyilatkozó Toró T. Tibor szerint a tervezetnek pozitív oldala, hogy megteremti a kisebbségi szervezetek jogállását, ami eddig nem Cseresznyés Pál és Juhász Ilona, valamint Sütő András író. A másik megemlékezést a Kultúrpalota nagytermében tartották, ahol a résztvevők megtekintették az akkori véres eseményeket megörökítő filmfelvételeket is. A rendezvényen részt vett Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, Schmidt Mária történész, a budapesti Terror Háza Múzeum igazgatója, Gabriel Andreescu politológus és Király Károly, az RMDSZ volt elnöke. A megemlékező rendezvény résztvevői döbbenten fedezték fel a közönség soraiban helyet foglaló loan Judea tartalékos ezredest és Vasile Suciu egykori rendőrezredest. Hatalmas felháborodást okozott, és majdnem botrány tört ki, amikor Judea szólni kívánt az egybegyűltekhez. A városi tanács akkori elnökét végül nem engedték szóhoz jutni. Judea ezt követően nyilatkozott a Duna Televíziónak, elismerve: a szeku- ritáté a márciusi események idején is működött."En mint a városi tanács elnöke, nem szüntettem meg a titkosszolgálati szerveket, amelyek azelőtt léteztek”. Az eseményeken jelen lévő Kerekes Károly képviselő így kommentálta az incidenst: "Ennek a két személynek a jelenléte minden elképzelést felülmúl, jelenlétük nemkívánatos. Ugyanis ez a két személy kétségkívül az események hátterében állt, ki is mondhatjuk nyugodtan, hogy szervezői voltak az eseményeknek - jelentette ki Kerekes Károly. - Most úgy akartak fellépni, hogy elmagyarázzák azt, hogy ők meg akarták akadályozni az akkori eseményeket. Ezt nagyon sokan tudják, hogy nem így volt, tehát kifütyülték őket, nem engedték, hogy megszólaljanak”. (MTI/Duna Televízió/Hargita népe!erdely.ma) volt szabályozva. Emellett megpróbálja összefoglalni azokat a rendelkezéseket, amelyek a hatékony európai szintű kisebbségvédelem alapját képezhetik. Toró sérelmezte azonban, hogy a tervezetben a kisebbségi szervezetek létrehozására vonatkozóan ugyanazokat a diszkriminatív kritériumokat állapítja meg, amelyeket a romániai választási törvényben több nemzetközi szervezet is kifogásolt. Toró szerint ennél súlyosabb, hogy a kulturális autonómiára vonatkozó rész az önrendelkezés joggyakorlását nem a közösségnek, hanem a közösség egy reprezentatív szervezetének - a mi esetünkben az RMDSZ-nek - adja oda. „Az autonómiával járó jogosítványokat nem a közösség által demokratikusan, közvetlenül megválasztott intézmények gyakorolnák, hanem egyik pártja, amely a magyar közösség esetében az RMDSZ. Ennek nincs semmi köze a kulturális autonómiához" - szögezte le a képviselő. (Szabadság!Háromszék) SÍ Erdély: elfogadhatatlan a kisebbségi törvénytervezet AUTONÓMIAPálLÉK Az RMDSZ hamis alternatívát kínál az igazi kulturális autonómiával szemben, egy autonómiapótlékot, ezt pedig nem fogadhatjuk el —jelentette ki Tókés László. Atervezet szövegét a bét vegén véglegesítik, az RMDSZ elképzelése szerint március 31-én kerülne akomány asztalára. Röviden Székelyföld: Vargyas kitart A NÉPSZAVAZÁS MELLETT Március 22. A vargyasi tanács tegnapi ülésén úgy döntött, nem vonja vissza a prefektus felszólítása nyomán a Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatban kiírandó népszavazásra vonatkozó határozatát. Az ülésen felolvasták a prefektus március 7-én kelt átiratát. György Ervin meglátása szerint a tanács 14-es határozatának nincs törvényes alapja: Románia egységes, oszthatatlan nemzeti állam, így az autonómiakezdeményezés "elszigetelő és szeparatista” jellegű, és még az Európa Tanács 1201-es ajánlásának előírásaira hivatkozva sem képezheti népszavazás tárgyát. Erdély: 1,5 milliárd művészek TÁMOGATÁSÁRA Március 21. A Communitas Alapítvány idén közel másfél milliárd lejt (kb. 55 ezer dollár) fordít fiatal magyar alkotók támogatására az alapítvány Ösztöndíjtanácsának szombati, marosvásárhelyi döntése értelmében. A Communitas Alapítvány immár harmadik alkalommal hirdet meg alkotói ösztöndíjakat fiatal művészek számára. Az idén hat kategóriában, írók, képzőművészek, zenészek, színházi, film- és televíziós alkotók pályázhatnak egy évre szóló, havi ötmillió lejes támogatásra. Felvidék: elsősök nélkül MARADT ISKOLÁK Március 21. Szeptembertől 4200 magyar kisdiák tanul majd az anyanyelvén Szlovákiában: legalább háromszázzal többen lesznek, mint az idei tanév elsősei. Elsősorban a nyugat-szlovákiai településeken (Gúta, Dunaszerdahely, Nagymegyer) nőtt valamelyest a beiratkozok létszáma. A Nyitra melletti Zoboralján és más térségben viszont több olyan kisiskola akadt, amelybe az idén egyetlen magyar elsős sem jelentkezett. Ha ez a jelenség folytatódik, akkor a jelenlegi 260 magyar tannyelvű iskola közül néhány éven belül több megszűnhet. Szigeti László oktatási államtitkár szerint a szlovákiai magyar iskolákat gyengítik azok a tehetős felvidéki szülők is, akik magyarországi intézményekbe viszik gyermekeiket. Horvátország: Szili Katalin ajándéka A múlt hét végén a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központba látogatott a zágrábi nagykövetség első embere, Mohai László, Magyar József eszéki főkonzul, valamint Hargitai János, Potápi Árpád és Nyúl István országgyűlési képviselők, Ress Imre történész társaságában. A vendégek a történelem tanításához elengedhetetlen térképeket és szakirodalmat nyújtottak át az intézetnek Szili Katalin, az országgyűlés elnökasszonya nevében. Az intézet igazgatója, Kovacsevity Anna és történelemtanára, Andócsi János megköszönte az értékes ajándékot, és elmondták, hogy rendkívül fontos kisebbségi sorban a nemzeti történelem oktatása. A vendégek is rámutattak arra, hogy a kisebbségben élő magyarság megmaradásának egyik záloga a nemzeti múlt ismerete. Szerkesztette: Czika Tihamér SS 15 évvel a vásárhelyi pogrom után HÁTTÉRBEN ÁLLTAK 1990 márciusában Marosvásárhelyen utcai összecsapásokba torkollott a mesterségesen szított feszültség a románok és magyarok között. Az összetűzésnek három magyar és két román halottja volt. IS év után sem tiszta: ki állt az események hátterében.
