Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-03-25 / 195. szám

2005. március 25. A NAGYVILÁG HÍREI magyar szó—a híd 3 Az Arab Liga felújítaná a békekezdeményezést LEMARADT ARABOK Előzetesen jóváhagyták a területet békéért elven alapuló 2002-es közel-keleti béke­kezdeményezés felújítását kedd este az Arab Liga algíri csúcstalálkozóján részt vevő állam- és kormányfők. Az első izraeli reakciók megkésettnek nevezték a határozatot. Március 23. A kapcsolatok normalizá­lásáért cserébe az Arab Liga Izrael visz- szavonulását követeli az 1967-es határok mögé, közölte Hani Mulki jordániai kül­ügyminiszter. Az eredetileg szaúdi javaslatra, az Arab Liga három évvel ezelőtti bejrúti csúcsértekezletén elfogadott békekezde­ményezést Jordánia terjesztette ismét a szervezet elé, és sikerült felfrissítenie, mondta Mulki az arab vezetők zárt ajtók mögött tartott tanácskozása után. Izrael korábban következetesen elutasította az indítványt, mondván: az arab országok­nak előfeltételek nélkül kellene megkez­deniük a tárgyalásokat. A felújított békekezdeményezés kö­veteli Izraeltől, hogy a területet békéért elvvel összhangban teljesen vonuljon ki "az összes megszállt arab területről, be­leértve a szíriai Golán-fennsíkot az 1967. június 4-i határvonalig, és a dél-li­banoni megszállt területekről", utóbbi Orosz hadviselés: ellentmondó hírek Lezuhant egy orosz katonai helikopter Csecsenfóldön, az esetleges halálos ál­dozatok, valamint a sebesültek számá­ról azonban egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot. Március 22. A legfrisebb nyilatko­zatok szerint a katasztrófában egyet­len ember sem veszítette életét, s a források egybehangzóan állították azt is, hogy az orosz belügyi csapatok kötelékébe tartozó Mi-8-ast nem cse­csen lázadók lőtték le, hanem Han- kala körzetében műszaki hiba miatt kényszerleszállást hajtott végre. Az ITAR-TASZSZ és az Interfax orosz hírügynökségek a Csecsen- földön állomásozó orosz erők szóvi­vőjére hivatkozó első jelentéseikben még arról számoltak be, hogy a fedél­zeten tartózkodó 12 személy közül 6 meghalt, 6 megsebesült. A Moszkva- barát csecsenföldi kormányzat egyik tisztségviselője 8 halottról tett emlí­tést: hat ember a szerencsédenség után azonnal meghalt, egy nem sok­kal utána, a nyolcadik pedig a kórház­ba szállítás után halt bele súlyos sérü­léseibe, és hat másik sérültet kórház­ba szállítottak. Szavaiból így az tűnt ki, hogy a fedélzeten 14 személy tar­tózkodott. Az orosz regionális opera­tív törzs később cáfolta a halálos áldo­zatokról szóló híreket, a fedélzeten tartózkodók és a sebesültek számáról azonban kedd estig egymástól eltérő adatok láttak napvilágot. Az orosz erők már több helikopte­rüket elvesztették az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaság­ban. (MTI) kitétel a vitatott hovatartozású Sebaa- tanyákra utal. Az Arab Liga államai vi­szonzásul "lezártnak fogják tekinteni az izraeli-arab konfliktust, és a jövőben normális kapcsolatokat építenek ki Izra­ellel az átfogó béke keretében". Izrael elutasítja az Arab Liga csúcsér­tekezletén született békejavaslatot. Ez a tanácskozás "megkésett" az arab világ­ban bekövetkezett változások tekinteté­ben, jelentette ki a késő esti órákban egy magas rangú izraeli illetékes. A csúcs "kiugróan lemaradt a realitá­sokról azzal a fejlődéssel kapcsolatban, amely az arab világban végbement" - fo­galmazott a névtelenségbe burkolózó nyilatkozó. A határozatok ugyan az arab világ egységet mutatják, de ez közismerten csak a képzeletben él - fejtette ki vélemé­nyét. Sajnálatos módon az Arab Liga előszeretettel igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy egységes, ellentétben az Március 21. A főtitkár az ENSZ Köz­gyűlése elé terjesztett 63 oldalas jelenté­sével helyre akarja állítani a világszerve­zet iránti bizalmat, amelyet megtépáztak az iraki háborút megelőző viták, az olajat élelmiszerért nevű iraki humanitárius ENSZ-programmal kapcsolatos kor­rupció és a nemi erőszakkal vádolt ENSZ-békefenntartók kongói botrá­nya. Egyes diplomaták szerint Annan ja­vaslatai talán az utolsó nagyszabású kí­sérletet jelentik az ENSZ megmentésé­re, amelyet különösen éles támadások Egyiptom és Jordánia által tett előrelé­pésekkel, és mindez elfogadhatatlan, mondta, majd utalt arra, hogy Egyip­tom 1979-ben, majd Jordánia 1994-ben békeszerződést kötött Izraellel. Az Arab Liga igazából akkor lépne a megbékélés útjára, ha teret adna belső ellenzékének, és nem egyhangú, hanem a többség akaratát kifejező határozato­kat hozna, vélekedett az izraeli illetékes. (Index) értek az Egyesült Államokban. A 60 éves ENSZ megújulásának tíz éve érlelődő javaslatairól a 191 tagállam a szeptember 14-16-ra előirányzott csúcsértekezletén fog dönteni. A főtitkár mondandójáról, javaslatai­ról a Washington Post és a Los Angeles Times szivárogtatott ki részleteket. A beszéd alapjául szolgáló 63 oldalas jelen­tést pedig közzétette maga az ENSZ is. Ebből az derül ki, hogy Annan ötről ti­zenegy tagúvá szeretné kibővíttetni a Biztonsági Tanács vétójoggal rendelkező állandó tagjainak számát és megnövelné a nem állandó, hanem kétéves megbíza­tással tevékenykedő tagok létszámát is. Javasolni készül egy úgynevezett bé­keépítő testület létrehozását is, amely a háború vagy más fegyveres konfliktus sújtotta országoknak segítene. Kofi Annan teljes egészében átszervezné az emberi jogi bizottságot, amelynek tagjai között az elmúlt években ott szerepelt Kuba, Líbia vagy Szudán is. Ehelyett egy kisebb, Emberi Jogi Ta­nács nevű szervezet életre hívását szor­galmazza, amelynek tagjait az ENSZ közgyűlés választaná meg. Még egy lé­nyegesnek látszó elem lesz a főtitkár ja­vaslatai között, és pedig az, hogy szerin­te pontosan meg kell határozni, mit is je­lent a terrorizmus. Annan szerint ugyanis véget kell vetni annak, hogy ter­rorcselekményeket nemzeti ellenállásra való hivatkozással igazoljanak. (MTI/Magyar Rádió) Röviden kozva, hogy Tokió az Egyesült Államok politikáját követi. Mentók és rendőrök A PÁPA PALOTÁJÁNÁL Március 22. A pápa állapota tovább sú­lyosbodik az olasz lapok keddi beszámolói szerint, s hétfő este riadalom volt tapasz­talható az apostoli palota körzetében, ahol fokozott mentős és rendőri jelenlét volt megfigyelhető. A sajtóbeszámolók szerint vatikáni források a pápa egészségi állapotá­nak "kényességével" indokolták a mentők jelenlétét, de cáfolták, hogy "konkrét oka" lett volna a riadalomnak, vagyis hogy to­vább romlott volna az egyházfő egészségi állapota. Az II Messaggero című olasz lap kedden a pápa személyi titkárának közlé­seire hivatkozva arról írt, hogy az egyház­fő egészségi állapota mind rosszabb, a pá­pa egyre nagyobb szenvedéseket kényte­len elviselni. Kivonulnak Irakból a bolgár katonák Március 22. A bolgár nemzetvédelmi mi­niszter kedden hivatalosan úgy foglalt ál­lást, hogy a bolgár katonai kontingenst a jelenlegi váltás mandátumának lejártával, az év végén végleg ki kell vonni Irakból. A kérdést a napokban vitatják meg a bolgár védelmi illetékesek, és ha a javaslattal a kormány is egyetért, az már március vé­gén a parlament elé kerülhet. A kormány a várakozások szerint támogatni fogja a ki­vonulást, hiszen az iraki jelenlét a lakosság körében rendkívül népszerűtlen. Bulgáriá­nak jelenleg egy 450 fős zászlóalja szolgál Irakban a többnemzetiségű erők köteléké­ben; az alakulat létszámát júniusban 380- ra csökkentik. A HORVÁT ELNÖK BÍZIK A NYÁRI ÚJRAKEZDÉSBEN Március 21. A horvát elnök, Stipe Mesic arra számít, hogy Zágráb még a nyáron megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, amely elhalasztotta a megbeszélések megkezdését, anélkül, hogy új időpontot határozott volna meg. Mesic szerint "nagyon nehéz" letartóztatni a 2001-es megvádoltatása óta szökésben lé­vő Gotovinát. Úgy vélte azonban, hogy si­kerül országának az unió előtt bizonyítania azt a tényt, hogy Zágráb bíróság elé szán­dékozik állítani azokat, akik a tábornokot segítették a szökésben. Elhalasztják az afgán PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKAT Mrcius 18. Részben a népszámlálási ada­tok hiánya miatt a májusra tervezett vá­lasztásokra csak szeptemberben kerül sor - mondta Hamid Karzai afgán elnök. A táli- bok uralmának megdöntése óta kiírt első parlamenti választásnak az eredeti tervek szerint az elnökválasztással egyidőben, ta­valy októberben kellett volna megtörtén­nie. Karzai elnök azután jelentette be a döntést, hogy Kabulban Condoleeza Rice amerikai külügyminiszterrel tárgyalt. Rice kabuli látogatásán várhatóan szóba kerül­nek az ország újjáépítésének és Afganisz­tán ópiumtermelési világelsőségének té­mái is. Szerkesztette: Czika Tihamér U Koß Annan megreformálná az ENSZ-t KÖZÖSSÉGI MENTÉS Kofi Annan ENSZ-főtitkár a 60 éves világszervezet mélyreható reformját, egyebek között a Biztonsági Tanács tagságának 15-ről 24-re való kibővítését és az emberi jogi bizottság átalakítását javasolta, bogy az ENSZ megfelelhessen a XXI. század kihívásainak és megőrizhesse sorvadásnak indult világpolitikai szerepét.

Next

/
Thumbnails
Contents