Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-03-18 / 194. szám

2005. MÁRCIUS 18. Mozaik MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 ÖSSZEHASONLÍTÁS Jó kisfiú voltam csak kétszer kaptam büntetést, még ma is jól emlékszem, hogy miért. Szigorúan betartottam szü­leim házi törvényeit, Biblia idézetük ta­nítását, nem ettem csokoládét csám­csogva, levest szürcsölve, az első négy évben az osztály legjobb bizonyítvá­nyát hoztam haza. Nem voltam csodagyerek, de amikor apa lettem hűen kopíroztam szüleim velem használt elvét: „- Nincs rossz csak rosszul nevelt gyerek van.” Márton sógoromat - nem minden ok nélkül - gyűlöltem, megtanított énekel­ni, olyan sikerrel, hogy hét éves korom­ban tagja lettem a Budapesti Operaház gyerekkórusának, tornázni - azt a torna gyakorlatot ma is használom - amiért gyűlöletem ellenére áldom az emlékét. Eddigi életemben bíró előtt csak egy­szer álltam - nő ügyben. Persze ártatlan voltam. Apropó: - Az asszonyokat, lányokat, akik szerepet játszottak az életemben tiszteltem, becsültem, mint lélek forra­dalmár a csúnyákat is, azért kérdeztem humánus érzéssel: - Miért büntet a Jó­isten ártatlan lányokat csúnyasággal? Visszagondolva az elmúlt évtizedek munkásságára, tetteim becsületességé­re, kissé megszépítve a csúnyát, rátérek Kaprinyák Gyuláné Áldott legyen hazád Ha majd a hang, a dicsőséges, mágnes hang a szabadság hangja megszólal ajkadon legyen annak napja áldott. Zengjen hát a hang, a szó a magasba-szálló harangszó, harsogjon a messzeségben szabadságot hirdessen a sírósszemek örömére. Majd ha a ködből is látod az útszéli keresztfát, mondj szívből imát és egy hang megszólal a keresztfán, áldott legyen hazád! cikktémám eredetére az összehasonlí­tásra, amit egyetlen kérdéssel akarok prezentálni: „Összehasonlítva egyszerű, de tisz­tességes életemet Arafatéval, aki ártat­lan asszonyok, gyerekek meggyilkolásá­ért volt felelős - mivel érdemelte ki a Nobel BÉKE díjat?” A VIRÁG Házasságom első hete óta minden pénteken virágcsokorral érkezem haza amiben az a szép, hogy évtizedek után még mindig együtt tudunk örülni Edith-tel az illatos csokornak, ami ren­dületlenül üzeni a Faust opera szövegét: „Helyettem, kis virág tégy vallomást.” Aki 10 dollárjából 10 dollárt ad köl­csön, az hülye vagy uzsorás. Aki 10 dol­lárjából 10 dollárt ad ki - könnyelmű. Aki 10 dollárját csak kényszerhelyzet­ben váltja fel az zsugori. Egyik típushoz sem tartozom, mert ha kell, hajlandó vagyok fizetni, mint egy katonatiszt, de ha alkalmam van egy 25 centes telefonbeszélgetést meg­spórolni, megspórolom. De hadd térjek vissza a tizenöt dollá­ros virágcsokorhoz. Ha olvasom az új­ságban, hogy X. Y. milliókat lopott, hogy K. L. televíziósztár megismerke­dett a nálánál 35 évvel fiatalabb szőke szépséggel, aki iránti forró szerelmében ráébredt arra, hogy megunta a harma­dik feleségét, aki minden sértődés nél­kül hajlandó volt elválni mire a szerel­mes Don Juan-nak volt szíve több mil­lió dolláros váltságdíjat fizetni - mind­ez nem zavar engem, mert én nem mil­liókban, hanem 3 dollár 50 centben kal­kulálok. Ezzel az összeggel emeli fel portékáját a virágárusom három nappal Valentine, Húsvét, Anyák napja vagy Karácsony előtt. Ezt a hallatlan, sértő üzleti kapzsisá­got, a tehetetlen vevőt kihasználó, fene­ketlen pimaszságot úgy parírozom ki (és Edith nem bánja), hogy az említett ünnepnapok után 24 órával érkezem haza a 15 dolláros csokor virággal. Egyenes út Várdai Valu Ferenc Phoenix, AZ. Egyenes út. I. Évfolyam 1. szám, 2005. január EGYENES ÚT címben meghatározva van az irányzat. Egyenes út nem in­gadozik a Jobb és Baloldal között. „írásommal nem akarok tetszeni mindenki­nek, mert nekem se tetszik mindenki”. Ezt valaki más írta. A közmondás azt mondja: „Ha 99 emberrel nem egyezel, vizsgáltasd meg az agyad.” Megvizsgáltattam - állítólag - normális vagyok. Ki vizsgálja meg a ki­lencvenkilencet, vagyis: a Tömeget? ... Én .... Diagnózis: Ez a Világ bolond, őrült csak az, aki nem egyezik a bolondokkal. Minden embernek van világnéze­te és elvárja, hogy minden az ő világnézete szerint történjen. Én is elvárom. Szenzációs felfedésem van: A Világot nem tudom megváltoztatni. Ez a kis hi­ba. Nagy hiba az, hogy saját világomat sem tudom megváltoztatni, mert benne élek mások világában: a „kilencvenkilencek” világában. Köszönöm, nem kérek belőle. Úgy határoztam, életfogytiglanra bevonulok világnézetem magánzárká­jába. Avagy: az első turista rakétával felmegyek a Holdra, ott „lelépek”, az Is­tentől menedékjogot kérek, mert a Világűrben még ő az Úr ... A Földön már sok „Isten” van. Első lépésként megválasztom magam Holdköztársasági elnöknek és megala­kítom a Holdvilágkormányt. Minden tárcát megtartok magamnak, biztos ami biztos. Egy katasztrális Holdon felépítem a Mennyországházat és megterem­tem a Holdvilágrendszert. Ez nem azonos lesz azzal a Világrendszerrel, mely felé a Földön haladunk, ők csak meneteljenek saját útjukon Szodomába... A holdon nem lesznek határok, csak a többezer-milíió éves határtalanság, így háború sem lesz. Két nép lesz, két nemzet, az egyik neve Tisztesség, a másik ne­ve Gonoszság. A törvény szigorú lesz, a gonoszok önként visszaköltöznek a Földre. A földi törvénykönyvet bedobjuk a napkemencébe, hogy egy betűje se maradjon, visszatérünk a Természet Törvényéhez. Politikusok és ügyvédek nem jöhetnek a Holdra, nem kapnak vízumot. Következik: Egy új Holdvilágrendszer Kedves Olvasók! Továbbra is szeretettel várjuk lapunk Mozaik rovatába beküldött írásaikat, verseiket. Herczfeld-Hoffmann Judit ✓ Almok meghalnak Álmok meghaltak? Vagy pedig, csak nekem Imákat nem hallják? Vág)7 pedig lehet, hogy Isten hátat fordít nekem? Mindig keresek egy kis fényt, amely világosságot hoz életembe Élet, mint egy alagút, vagy út, melyen végig kell mennünk, és mint az utakon törések, nyílások vannak, ezt keresem én, csak... ne legyen feketébb, mint most Legyen világos szürke egy más nap, vagy másodperc. Ne fussál, ne sírjál, hiába bújsz el,... Az utak nem lesznek rövidebbek, a vég.... közeledik, muszáj élni muszáj próbálkozni, muszáj.... csak... annyit akarok tudni, Álmok meghaltak? * X Tisztelt Szerkesztőség! Várdai Valu Ferenc, zeneszerző-szö­vegíró vagyok. Kivándorlásom előtt a Budapesti Műsor Iroda magánszámlá­ja voltam, jónehány közismert művész­nek írtam műsorát. Budapesten jelenleg is műsoron vannak muzsikáim-szövege- im és írásaim. Mellékelt írásom, melyben humoros formában rögzítem világnézetem, ha­vonkéntfognak megjelenni, minden hó­napban egy-egy fejezet. Mikor befeje­zem, az egészet összesítve, könyv formá­jában fogom megjelentetni, Budapesten és itt az emigrációban terjeszteni. Szí­vesen venném, ha ezek az Önök lapjá­ban is megjelennének havonként, ahogy írom őket. Véleményemet nem úgy for­málom, hogy mit illő írni, hanem úgy írom, ahogy - szerintem -jelenleg a vi­lágban történik. A humoros formát azért választottam, hogy azt senki ne vegye „komolyan", de azért érdemes le­gyen rajta elgondolkodni. Amennyiben írásomat lapjukban megjelentetik, min­den hónapban elküldöm a következőt. Levelem befejezéséül Lapjuknak to­vábbi sikeres működést kívánok. Tisztelettel: Várdai Valu Ferenc Huntington, 2004. február 22. Szerkesztette: Kertész Gabriella Potpourri . Jack Hahn

Next

/
Thumbnails
Contents