Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-03-18 / 194. szám
2005. MÁRCIUS 18. Kárpát-medence hírek magyar szó-a híd 9 Vajdaság: Emlékezés a dicső múltra MA IS HARCOLUNK! A bácskossuthfalvi református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-e alkalmából rendezett megemlékezés. A szentmise után a Kossutb- szobomál folytatódott az ünnepség, melyet a helyi ifjúsági tűzoltózenekar nyitott meg, maja szavalatok, énekszámok és ünnepi beszédek hangzottak el. Március 16. Az egybegyűlteket Fazekas Róbert, a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácsának elnöke köszöntötte, többek között Bálint-Pataki Józsefet, a HTMH elnökét, Pandur Józsefet, a Magyar Köztársaság nagykövetét, Józsa Lászlót, az MNT elnökét, Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét, Páll Sándort, a VMDK elnökét, az önkormányzatok, a történelmi egyházak vezetőit és képviselőit.- 1848 tanulsága, hogy a szabadság nem osztható, vagy teljes, vagy nem létezik. Az eszmék hitelét az emberek odaadása, tenni akarása, küzdelme, mindennapi munkája teremti meg. A sok egymásba kapaszkodó, egymást erősítő személyes akarat együtt teremt új lehetőséget, s alapozza meg a reményt, hogy jobbra fordul a sorsunk, életünk. A vezetőkre az vár, hogy összefogják, közös mederbe tereljék a sok szertefutó, teremtő akaratot, de az erejét és irányát sok száz, millió személyes döntés adja meg - mondta többek között a tanácselnök, megemlítve a december 5-ei népszavazást is, csakúgy, mint a következő ünnepi beszédek szerzői, így Bálint- Pataki József is.- Mély meggyőződésem, hogy a mai délvidéki megemlékezés nem csak egy a sok közül, annál sokkal több, mert minden nehézség és megpróbáltatás ellenére, minden vita és elégedetlenség dacára kapcsolataink fejlődnek, erősödnek. Nekünk, a XXI. század elején élő magyar- országi és határon túli magyaroknak jutott osztályrészül az a feladat, hogy közösen, együtt biztosítsuk annak feltételeit, hogy a nemzet egésze részesülhessen a bővülő európai integráció kínálta előnyökből. Utolsóként Dudás Károly író, a VMSZ alelnöke méltatta az ünnepet, mely szerinte egészen más, mint a korábbiak voltak.- Legszebb és legszentebb ünnepünkön most megpróbálunk a jóra összpontosítani, mely megerősít és felemel bennünket, az 1848-as szabadságharc, és hőseinek megidézése. Alkalmas ez a megemlékezés arra is, hogy magunkba szálljunk, és legalább gondolatban megállapítsuk: mostani szabadságharcunkban, mert bizony most is azt folytatunk jogainkért, kultúránkért, anyanyelvűnkért, iskoláinkért, templomainkért, újságainkért, szülőföldünkért, ha egészen másféle karddal is, mint őseink tették, vajon cselekvő részvevők vagyunk-e vagy félreállok, néma szemlélők, csak beszélők, esetleg örökös viszálykeltők? Elgondolkodunk-e azon, hogy mi is a szabadság valójában, s hogy mennyire vagyunk szabadok most, amikor emberi és nemzeti ostobaságok miatt mindjobban bezárnak bennünket ebbe a balkáni kalitkába, amikor egészen kiszorítani, kiverni készülnek bennünket ősi szülőföldünkről? Közeledni vágyunk a miéinkhez, ahogy egykoron volt, egészen eggyé válni, s lám, mindegyre csak távolodunk. Hol a szabadság mostanában? Teszünk-e eleget szabadságunk visszaszerzése érdekében? S amit teszünk, okosan, jól tesszük-e? Talán ez a legidőszerűbb, legszorongatóbb kérdés most, 2005. március 15-én. (Magyar Szó) Erdély: tárgyalnának az autonómiáról MEGTÖRHET A JÉG Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) újraválasztott elnöke hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni Markó Bélával, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, de csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. Március 16. Tőkés László püspök hajlandó eleget tenni Markó Béla párbeszédmeghívásának, de csak biznyos feltételek teljesülése mellett. Tőkés leszögezte: egyrészt az RMDSZ ne nyújtson be önálló törvénytervezetet az autonómia ügyében, hanem a szövetség támogassa az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács által a parlamenthez benyújtott törvénykezdeményezéseket, másrészt pedig az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet „semmiképpen se legyen - hamis - alternatívája" az általuk benyújtott törvénytervezeteknek. Tőkés László a semleges területhez is ragaszkodik. Közölte: kész asztalhoz ülni Markóval március 19-én, de a találkozóra ne a Markó által korábban javasolt, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöki hivatalában kerüljön sor. A közlemény mellett Tőkés László levélben is fordult Markóhoz. Rámutatott: „a tavalyi kolozsvári találkozás kapcsán halovány remény támadt arra nézve, hogy az erdélyi magyarságon belüli párbeszéd nem reked meg a választási propaganda szintjén, és nemcsak “párbeszéddel”, hanem tettekkel is össze tudunk fogni az autonómiáért. Ez azonban sajnos nem valósult meg, sőt utóbb az RMDSZ, a számára rendkívül kedvező politikai konjunktúrát kihasználva, olyannyira meg tudta erősíteni a romániai magyarságon belüli egyeduralmát, hogy immár végképp nem érzi szükségét a párbeszédnek, hanem teljesen a pártbeszédre rendezkedik be, és - a többségi hatalom háttértámogatásával - minden téren csak diktálni kíván" - áll a levélben. Tőkést „mélységes aggodalommal" tölti el az „erőltetett" ütemben készülő kisebbségi törvény, mivel a jelek szerint ez „semmi egyébre nem irányul, mint hogy az RMDSZ politikai monopóliumát végleg bebiztosítsa, másfelől pedig a tényleges közösségi autonómiát valami autonómiapótlékkal behelyettesítse." Az EMNT „következetesen ragaszkodik az egyébként az RMDSZ programjában is szereplő, eredeti erdélyi magyar önkormányzati rendszerhez." Tőkés felszólította Markót, hogy a romániai magyarságunk eme legfőbb politikai törekvéseit ne hagyják kisiklani, illetve a személyi elvű, valamint a területi autonómiát ne váltsák kétes értékű kulturális autonómiára, illetve decentralizációra. Röviden szépszámú közönség lélekemelő, színvonalas előadást láthatott. E napon avatták fel a szabadságharcban részt vett görög katolikus kispapok emléktábláját is. A karácsfalvi ünnepségen népes küldöttséggel képviseltette magát a pannonhalmi bencés gimnázium és kollégium, valamint a hajdúdorogi gimnázium. Erdély: Széchenyi nevét vette FEL A KŐSZEGREMETEI ISKOLA Március 15. Széchenyi István nevét vette fel a Szatmár megyei Kőszegremete település általános iskolája. A március 13-i megemlékezéssel egybekötött névadó ünnepség a helyi református templomban istentisztelettel kezdődött, a környék legmagasabb dombján felemelt Széchenyi- emlékműnél folytatódott. Ezt követően a helyi általános iskola névadó ünnepségét a tanulók előadása nyitotta meg. Sziszik Piroska tanítónő elmondta, jelenleg huszonnyolc általános iskolás, illetve óvodás jár a falu egyetlen iskolájába, amelyben csak magyar nyelven folyik az oktatás. Hargitai István, a nyíregyházi Széchenyi István Szakközépiskola igazgatója egy DVD- lejátszóval, valamint a diákok által gyűjtött háromszáz mesekönyvvel, illetve ifjúsági regénnyel érkezett Kőszegremetére. A testvériskola igazgatója elmondta: várhatóan áprilisban öt számítógépet is hoznak a nyíregyházi tanintézetből. Bánffyhunyadi magyar iskola LÉTREHOZÁSÁRÓL TÁRGYALTAK Március 14. A jövő tanév elején adnák át azt az iskolaépületet, amelyben a tervek szerint magyar oktatási intézmény működne az erdélyi Bánffyhunyadon. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a hétvégén Szentandrási Istvánnal, a város alpolgármesterével találkozott, s a városvezető az RMDSZ támogatását kérte az épülő tanoda befejezéséhez szükséges pénzalapok előteremtéséhez. A találkozó után az RMDSZ elnöke, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója bejelentette, tó- emelten támogatják a magyar iskola létrehozását célzó terveket. Félmillió magyarigazolványt kértek Erdélyben Március 14.2002. januárjától 2005. március 11-ig 500185 személy nyújtotta be magyar igazolvány iránti kérelmét. Ezzel párhuzamosan 38920 diákigazolvány, 7990 pedagógus-igazolvány és 563 oktatói kártya igénylést regisztráltak a tájékoztató irodákban - tudatja az RMDSZ. A 2002- es népszámlálás adatai alapján országos szinten a magyar nemzetiségűek 34,93%-a igényelt magyar igazolványt, legmagasabb arányban a Csíkszeredái tájékoztató iroda körzetében, ahol a magyar nemzetiségűek 52,55 %-a nyújtotta be a magyar igazolvány megszerzéséhez szükséges papírokat. Legalacsonyabb az arány a Kárpátokon túli megyék esetében. Szintén alacsony Temes és Szeben megyékben, ahol a magyar lakosság 16,02, illetve 16,32 %-a nyújtotta be az igazolvány megszerzéséhez szükséges kérelmét. Szerkesztette: Czika Tihamér
