Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-03-18 / 194. szám
Hazai hírek L M Március 15-én hiányérzetük van a politikusoknak ÜNNEPEN SZÓLALOK Az ország vezető politikusai szónokoltak március 15-én az ország több településén. A kormánypártiak és ellenzékiek egyetértenek abban, bogy valami hiányzik az ünnepből. A kancelláriaminiszter közösségteremtést, Debrecen polgármestere szolidaritást szeretne. 6 MAGYAR SZÓ — A HÍD Röviden Nem nyilatkozik többet AZ EGYHÁZ A Vasárnapi Hírek értesülései szerint Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök a püspöki karral és a Vatikánnal való egyeztetés nélkül nyilatkozott a Szakértő 90 által az internetre feltett "ügynöklistán" való szerepeltetéséről, és valószínűleg jó időre a püspök lesz az utolsó "listázott" vezető katolikus egyházi személy, aki az ügyben megnyilatkozik. A lap egyházi forrásból származó információkra alapozva azt írta: Gyulay Endre a püspöki karral és a Vatikánnal való egyeztetés nélkül nyilatkozott szerepeltetéséről az említett "ügynöklistán", amelyen rajta kívül szerepel Paskai László bíboros és több püspöktársa is. CSURKA A PARLAMENTBE VÁGYIK Zenés műsorral egybekötött ünnepi nagygyűlést tartott a Magyar Igazság és Elet Pártja Budapesten a Hősök terén délután háromtól. A tavalyi nagygyűléshez képest kevesebben jöttek el, akkor talán az Európai Parlamenti választások előtti kampány jobban megmozgatta a MIEP-aktivistákat. Az "idegen érdekek szolgálatában" álló kormány mellett a parlamenti ellenzéket bírálta Csurka István pártelök, aki szerint nem tesznek meg mindent a kormány megdöntésére, csupán az "elkendőző ellenzékieskedés" jellemző rájuk. Ahhoz pedig, hogy ez a rossz rendszer megváltozzon, "először ennek a kormánynak kell innen eltűnnie" - hangsúlyozta Csurka István. Bízik államfői kinevezésében Szili Katalin "Szerénytelenség nélkül, a körülmények ismeretében hiszek az esélyemben" - válaszolta az Országgyűlés elnöke az Észak- Magyarország című lapnak arra a kérdésére, milyen esélyt lát arra, hogy Mádl Ferenc után ő lesz a Sándor-palota lakója. A szocialista politikus emlékeztetett arra, hogy az MSZP elnöke a napokban többször is azt nyilatkozta: "történelmi lehetőség számunkra a rendszerváltozás után tizenöt esztendővel, hogy nő legyen a köz- társasági elnök". Hozzátette, hogy Hiller István minden alakalommal őt nevezte meg elsőként, mint a párt elsőszámú lehetséges jelöltjét. “AZ ÜGYNÖKLISTÁK AZ ORSZÁG VÉDELMÉT GYENGÍTIK” Igazi meglepetést nem az újabb és újabb ügynöklisták okozhatnak majd, hanem az ország védtelenségéből eredő katasztrófa- helyzet, mondta Földi László egykori magas beosztású titkosszolgálati főtiszt, az Orbán-kormány idején jelentős megbízásokat kapó Defend Kft. volt vezetője szerdán az MTI-nek. "Magyarország nem érdemli meg, hogy védtelenné váljon", de a felelőtlen politikai manőverek miatt most ennek a veszélye fennáll, nyilatkozta az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója. "Egyszer és mindenkorra meg kell érteni: a politikának a titkosszolgálatok belső tevékenységében nem lehet semmilyen jogosítványa" - jelentette ki Földi. "Nem igaz, hogy a titkosszolgálatokat nem éri sérelem, azért mert a listákon nem élő ügyek szerepelnek" - mondta hozzátéve, ebben a szakmában a kapcsolatok nem évülnek el azután, hogy az ügynököt nyugdíjazták. Március 16. A kormányfő rövid ünnepi beszédét szórványos taps mellett mindvégig fütty kísérte a Múzeumkertben. Gyurcsány Ferenc szavai szerint csak rajtunk múlik, milyenné tesszük Magyarországot. Elmondta: tehetjük az indulat, a harcos füttyök országává, vagy a béke, a nyugalom szigetévé egy olyan világban, amely rólunk szól és amelyet azért építünk, hogy jobb legyen nekünk és gyermekeinknek. "Mi vagyunk a nemzet, a hazának nincsen ellenzéke, a hazának fiai vannak és lányai" - szögezte le Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: a többség békét és nyugalmat akar. Magyarországnak ma azért is van óriási szüksége a nemzeti összefogásra, mert anélkül nem lehet elérni az európai felzárkózást, mondta a kancelláriaminiszter kedden a főváros XV kerületében tartott március 15-iki ünnepségen. "Lehetnek ellenvélemények arról, miként legyünk versenyképesebbek, hogyan érjük el a felzárkózást, de a vitákból csak az összefogás lehet a kiút, annak hiányában az emberek többsége végzetesen lemaradhat" - jelentette ki ünnepi beszédében Kiss Péter. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kiemelte: március 15-e nem megosztó, hanem közösségteremtő ünnep. Mint mondta, nincs többféle március 15, nincs más ünnep konzervatívoknak, szocialistáknak, liberálisoknak, zöldeknek, fővárosiaknak, vidékieknek, az anyaországban élőknek és a határon túli magyaroknak. A magyarság legmagasztosabb ünnepe mindannyiunké, hangsúlyozta Lamperth Mónika belügyminiszter Egerben, az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra emlékező ünnepségen, 2005. MÁRCIUS 18. kedden. Mint mondta, ezt az ünnepet a történelem során a különféle rendszerek önigazolásra is használták, de népet megcsalni nem lehetett. A 157 évvel ezelőtti márciusi eseményeket felidézve a forradalom talán legnagyobb üzeneteként azt fogalmazta meg: a társadalomban a változás igénye általános volt, s ha nem is ugyanolyan utat képzelt el mindenki, a közös nemzeti célok érdekében félretették az ellentéteket. Új kiegyezést sürgetett Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke kedden Veszprémben. Egyetértésre, egy-egy közös cél megfogalmazásának bátorságára, valós szellemi teljesítményekre, a társadalmi akarat és érdek alakításának és megfogalmazásának bátorságára volna szükség, mert a 21. század Európában már nem a forradalmak és a puskaropogás korszaka, tette hozzá Dávid Ibolya a Dózsa György téren, a '48-as emlékműnél tartott ünnepi beszédében. Szerinte nem külső ellenség, "mi saját magunk lövünk egymásra". Az MDF elnöke hangsúlyozta: "senki és semmi nem akadályoz meg bennünket fcbban, hogy kezet nyújtsunk a jövőnknek, csak mi magunk. Mert mi még egymásnak sem tudunk kezet nyújtani". Az 1848-at jellemző szolidaritást hiányolta kedden ünnepi beszédében Kosa Lajos, Debrecen polgármestere. Az 1848/49-es forradalom és szabadság- harcra emlékezve úgy fogalmazott, hogy 15 évvel a rendszerváltás után vitathatatlanul demokrácia van Magyar- országon, ugyanakkor a mai demokratikus szervezeteknek, politikának, sajtónak semmivel nem nagyobb a becsülete, mint például 1987-ben volt. A város főterén, a Kossüth-szobomál elmondott beszédében a fídeszes politikus utalt a december 5-i népszavazáson történtekre, és kitért arra, hogy "soha nem látott létszámleépítés" fenyegeti az egyetemeket, de ez senkit nem késztet arra, hogy valamit tegyen". (origo.hu, index.hu, mti.hu) Az emberé 40 százalék szégyellt magyarságát A magyarok büszkék magyarságukra, de hazafias érzéseikbe szégyenérzet is vegyül, derülki a Tárki felmérésnél, amelyet a Népszabadság közöl. A vizsgált társadalmi csoportok közül csak egy akad, amely az átlagosnál jobban ragaszkodik európaiságához: a cigányság. Március 14. Egészséges patriotizmus jellemzi a magyarok nemzeti érzelmeit - foglalja össze Sik Endre szociológus annak a reprezentatív vizsgálatnak az eredményét, amelyet a Demokrácia Kutatások Alapítvány megbízásából a Tárki készített a közelmúltban. A Népszabadság által ismertetett adatok szerint a megkérdezettek háromnegyede nem "születési hibának" tekinti magyarságát, ha választhatna, legszívesebben akkor is magyar lenne. A magyarsághoz való erőteljes ragaszkodás mellett az is tény, hogy minden második ember gyakran kevésbé képes büszke lenni magyarságára, mint azt szeretné. A megkérdezettek 40 százaléka néhány dolog miatt szégyellj magyarságát, de hogy ezek mik, az nem derül ki a felmérésből. Honfitársainknak csupán 22 százaléka vélekedik úgy: jobb lenne a világ, ha másutt is olyanok lennének az emberek, mint a magyarok. A Népszabadság cikke szerint magyarságukra az átlagosnál is nagyobb arányban büszkék a Nyugat- és Kö- zép-Dunántúlon élők, a nyugdíjasok, a vallásosak. A magyarságérzet erőssége és a politikai nézetek között nincs szoros kapcsolat. A vizsgált társadalmi csoportok közül csak egy akad, amely az átlagosnál jobban ragaszkodik európaiságához: ez a társadalmi csoport a cigányság. A romák ugyanakkor a magyarságukat is fontosnak tartják, tehát nem magyar identitásuk rovására büszkék európaiságukra. (mti.hu, ml.hu)
