Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-03-11 / 193. szám

40 MAGYAR SZÓ-A HÍD WWW.CHACR.ORG 2005. MÁRCIUS 11. MAGYAR DOMB Magyar hírek a Kapitólium dombjáról, a Magyar Amerikai Kongresszusi Központból ■ Az ukrán választ követően negyven napon belül nyílik az átkelő HATÁRÁTKELŐ SZELMENCEN A szlovák kormány március másodikai döntése értelmében hama­rosan határátkelőhely létesül a szlo­vák-ukrán államhatárral kettészakí­tott magyar faluban, Szelmencen. Az ukrán fél napokon belül megkapja a szerződésmódosítással kapcsolatos diplomáciai jegyzéket, s mihelyt Ki- jev jóváhagyja, a válaszlevél kézhez vételétől számított 40 napon belül megnyitják a határt. A kongresszusi magyar lobbi üd­vözli Szlovákia döntését. "Az a tény, hogy sikerült áttörést elérnünk egy hatvan éve elfelejtett magyarlakta fa­lu ügyében, szerte a Kárpát-meden­cében reménységre adhat okot." ­mondta Nagy Sándor András a Ma­gyar-Amerikai Kongresszusi Köz­pont (CHACR) elnöke. A szlovák kormány jóváhagyta azt a szerződéstervezetet, mely értelmé­ben létrejöhet az új átkelőhely. Az át­kelő létrehozására 2,2 millió koronát áldoz a szlovák kormány. Reggel nyolctól este nyolcig lesz nyitva a ha­tár, gyalogosok és kerékpárosok hasz­nálhatják, derül ki a kormány honlap­ján olvasható anyagból. A jelenleg hatályos kétoldalú egyezmény sze­rint a keleti határon csak két közúti és két vasúti átkelő van. Kis- és Nagyszelmenc polgárai már régóta várjak egy saját átjáró lét­rehozását. Mivel az egyik község Szlovákiában, a másik Ukrajnában fekszik, a lakosok nem látogathatják egymást: a 2. világháború óta húzó­dik közöttük államhatár, a legköze­lebbi átkelőhely mintegy 50 kilomé­terre van. A kongresszusi magyar lobbiszervezet kezdeményezésére az Egyesült Államok Kongresszusának tagjai levelet intéztek tavaly március­ban a szlovák miniszterelnökhöz és az ukrán elnökhöz, melyben a képvise­lők egy határátkelő megnyitását kér­ték. A szervezet kezdeményezésére az amerikai kongresszus Emberjogi Frakciója tavaly április 21.-én meg­hallgatást (members' briefing) tartott az egykor még egy falunak számító Szelmenc ügyében. Ezután a Kongresszus tagjai levelet intéztek az EU soros elnökének melyben kérték, ne akadályozzák az átkelő megnyitását. Ezután tavaly jú­nius 14-én, Nagymihályban tartott ukrán-szlovák kormányközi bizottság tárgyalásán elviekben megegyeztek a felek, hogy Nagy és Kisszelmenc kö­zött egy éven belül határátkelőt épí­tenek. Hat hónapos várakozás után a mostani döntés értelmében a határát­kelő rövid időn belül megnyílik. Az ukrán fél már korábban jelezte, nem gördít akadályt. Capitoliumi Zászló Szelmencen Tavaly, március 2-án a Kongresszus zászlórúdjára két amerikai lobogót húztak fel abból az alkalomból, hogy a törvényhozók segítséget nyújtanak a kettészakított Szelmencnek. Nagy Sándor, a kongresszusi magyar lob- by-szervezet vezetője a magyar és nemzetközi sajtó kíséretében tavaly március 6-án ellátogatott a kettévágott faluba, ahol átadta az amerikai zászlókat a falu lakóinak, a remény jelképeként. Amerikai Magyar segítséggel A magyarlakta falu valamikori fő­utcáját 1944-től a Szovjetunió meg­szállása óta államhatár szeli ketté. Azóta a Szovjetunió és Csehszlová­kia is feloszlott, sőt a berlini fal is le­omlott, csak a "szelmenci vasfüg­göny" áll még mindig családokat, rokonokat, barátokat és szomszédo­kat szakítva szét egymástól. Hatvan éve a település lakói a legközelebbi államhatáron keresztül, egy 60 km- es kerülő megtételével juthatnak el Kisszelmencről, Nagyszelmencre. Ezenfelül, a Szlovákia és Ukrajna között érvényben lévő vízumkény­szer is nehezíti az itt élők problémá­ját. Az engedély megszerzése egy hetet vesz igénybe, mindamellett, hogy az 50 dolláros havi átlagfize­tésből sok helybeli aligha engedheti meg a 72 dollár összegű vízumdíj ki­fizetését. Május 1-től Szlovákia az Európai Unió része lett, így a falu közepén húzódó vasfüggönyből a gazdag Nyugatot a szegény Kelettől elvá­lasztó aranyfüggöny lett. Hogy valóra válhasson a szelmen- ciek fél évszázados álma, a CHACR országos grassroots kampányba kez­dett. Városról városra járva hívta fel a helyi magyar közösségek figyel­mét a szerencsétlen sorsú magyar falu sorsára. És végül valami elin­dult: a képviselőkhöz telefonhívások és levelek érkeztek, melyekben az amerikai magyarok aggodalmuknak adtak hangot a kettézárt kis faluval kapcsolatban; és az ukrajnai s szlo­vákiai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban. Hogy a washingtoni döntéshozók személyesen győződjenek meg mi­lyen sanyarú a kettévágott magyar­lakta falu sorsa, a lobbyszervezet el­határozta, hogy Washingtonba hoz­za a falu képviselőit. Az amerikai magyarság nagylelkű adományai­nak köszönhetően érkezett Wa­shingtonba Tóth Lajos, a nagyszel- menci polgármester, Illár József, a kisszelmenci polgármester, és Zelei Miklós magyar író, "A kettézárt fa­lu" című könyv szerzője is. A New Yorki magyarok is segít­séget nyújtottak a Szelmencért foly­tatott küzdelemben. Carolyn B. Maloney new yorki kongresszusi képviselőnő is aláírta a határátkelő megnyitása érdekében írott kong­resszusi levelet. Ezért a kis magyar falu polgármesterei rövid amerikai útjuk során ellátogattak New York­ba, hogy köszönetét mondjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents