Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-03-11 / 193. szám
HUNGARIAN WORD, INC. 4809 AVENUE N SUITE 169 BROOKLYN NY 11234 ISSN 0194-7990 FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 1-877-A-MAGYAR (1-877-2624927) 2005. MÁRCIUS 11. VOL. CHI NO. 193. NÉPAKARAT (1902-1914) ELŐRE 0914-1927) • UJ ELŐRE (1927-1948) , MAGYARJÖVŐ (1948-1952) A HÍD (2001-2004) , MAGYAR SZÓ (1952-) Folytatjuk a 102 éves , 9^ WEEK Titkosügynököt gyászol Olaszország Olaszországban ezrek nyilvánítják tiszteletüket az előtt az olasz titkosügynök előtt, akit a hétvégén a bagdadi repülőtéren amerikai katonák lőttek le. (2. oldal) A MAGYAR KORMÁNY NEM ENGED A tüntető gazdáknak meg kell mondani, hogy egy tapodtat sem fog a magyar kormány engedni" - mondta Gyurcsány Ferenc (6. oldal) VILÁGREKORD SUGÁRHAJTÁSÚ GÉPPEL Szuperkönnyű sugárhajtású repülőgépén három nap alatt egyedül, leszállás és üzemanyag-felvétel nélkül repülte körül a Földet Steve Fossett (18. oldal) Amerikai útiterv a vízummentességhez TERVEK ÉS ÍGÉRETEK George Bush európai látogatásakor a négy visegrádi és a három balti országnak, köztük Magyarországnak is felajánlotta a vízummentesség útitervét. Az útiterv biztonsági garanciák megteremtését, a megszabott tartózkodási idő túllépési statisztikájának és az elutasított vízumkérelmek aranyának a javítását várja el az országoktól. Simányi András nagykövet szerint ez igazi áttörés az ügyben. működik majd, de külön-külön fognak Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter meghívására március végén hivatalos látogatást tesz Washingtonban Somogyi Ferenc. A külügyminiszter az előzetes tervek szerint április első napján tárgyal Condoleezza Rice-szal. A magyar és az amerikai külügyminiszter legutóbb az elmúlt héten Brüsszelben, az Európai Unió és a Egyesült Államok csúcstalálkozójának külügyminiszteri ülésén találkozott. Az unió külügyminiszterei előtt Condoleezza Rice - cseh felvetésre - azt mondta, Washington részletes menetrendet készít annak meghatározására, milyen feltételek teljesülésére van szükség az amerikai vízumgyakorlat megváltoztatásához. A vízum-útitervről Aleksander Kwasniewski lengyel államfő február elején tett washingtoni látogatásakor esett szó először. Később, George Bush európai látogatásakor, a négy visegrádi és a három balti országnak, köztük Magyarországnak is felajánlotta a vízummentesség útitervét. Az amerikai kormány akkor javasolja a kongresszusnak a vízummentességi program kiterjesztését ezekre az országokra, ha teljesítik az előírt feltételeket. A hét EU- és NATO-tagállam - Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Litvánia, Észtország és Lettország - bizonyos kérdésekben együtttárgyalni az Egyesült Államokkal a feltételekről, és a vízummentességet ennek függvényében kapják meg, nem feltétlenül ugyanabban az időben. Simonyi András nagykövet szerint ez igazi áttörés, mivel a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények óta eddig nem merült fel a vízummentesség kiterjesztése más országokra. Ellenzői most is vannak, Bush elnök viszont kinyilvánította szándékát, vagyis most már megvan rá a politikai akarat. Egyelőre nem látni minden részletet előre, de az útiterv értelmében alapvetően három területen kell teljesíteni: a biztonsági garanciák megteremtésében, a megszabott tartózkodási idő túllépési statisztikájának és az elutasított vízumkérelmek arányának a javításában. Ez utóbbi az előírás szerint nem haladhatja meg a 3 százalékot. Az elutasított kérelmek arányát és a tartózkodási idő túllépését illetően az amerikai fél megérti, hogy objektív statisztikára van szükség. A jelenlegi statisztikai mutatók egyébként nem is nyilvánosak. Az útiterv értelmében a számlálást újrakezdik, és a 2005. évi adatokat veszik alapul. A mérési módszerek változnak. Tiszta lappal indulhatnak például, akik 1989 előtt lépték túl a tartózkodási időt, nem mindenki politikai okokból maradt ugyanis tovább az engedélyezettnél, főleg a 87-89-es években. A nevük még most is benne van a rendszerben, és ezért nagyobb arányban utasították el későbbi vízumkérelmüket. A tartózkodási idő túllépése az új elektronikus beléptető rendszer révén pontosan mérhető lesz. Az amerikaiak elvárják, hogy a szóban forgó országok tájékoztatási kampánnyal hívják fel a lakosság figyelmét arra, hogy milyen kedvezőtlen hatásai lehetnek a tartózkodási engedély túllépésének állampolgártársaikra és az útitervre nézve. Elvárás az is, hogy időnként tekintsék át az útiterv törvényi hátterének a megvalósulását is az adott országokban, bár ennek a részletei még tisztázásra várnak. A nagykövet nem vállalkozott annak megjóslására, hogy Magyarország mikor részesül vízummentességben. A vízum- mentességi program maga nem változik, a kritériumai sem enyhülnek, de már menet közben javítani akarnak a vízumkiadás gyakorlatán és körülményein. A vízummentesség kérdésében az amerikai politika nem egységes, a végső szót pedig a kongresszus mondja ki. George H. Walker amerikai nagykövet arról tájékoztatott, hogy Bush elnök valószínűleg még az év vége előtt Magyarországra látogat. A nagykövet megjegyezte: ő személy szerint reméli, hogy a washingtoni kongresszus módosítja a jelenleg hatályos törvényt, Bush elnök azonban addig is minden tőle telhetőt meg kíván tenni azért, hogy rugalmasabb legyen az amerikai vízumkiadás gyakorlata. (origo.hu, mti.hu) Amerikai “hadüzenet” az ENSZ-nek Bush az egyik legellentmondásosabb politikusát, John Boltont jelöli az USA leendő ENSZ nagykövetének Jóllehet Bolton kinevezését eddigmég a szenátus sem hagyta jóvá, máris éles viták érik az Egyesült Államok leendő ENSZ nagykövetét, aki korábban nem egyszer élesen bírálta, sőt nem létezőnek nevezte a nemzetközi szervezetet. Március 8. John Bolton, az amerikai hadsereg fegyverszakértője, az USA fegyverzetellenőrzésért és a nemzetközi biztonsági ügyekért felelős államtitkára köztudomásúan a héják körébe tartozik az amerikai politikusok körében. ENSZ nagykövetté történő jelölése különösen érdekes annak fényében, hogy Bolton mindig is élesen bírálta a nemzetközi szervezetet, sőt korábban még azt is kijelentette: az ENSZ mint olyan, nem is létezik. Kinevezését Condoleezza Rice külügyminiszter jelentette be, aki Boltont „keményfejű diplomatának” nevezte, aki véleménye szerint „pontosan tudja, mit kell tenni a hatékonyság érdekében.” Rice szerint Bolton az ENSZ megreformálásának erőteljes szószólója. A kinevezést mindenesetre előbb még a szenátusnak is jóvá kell hagynia, mielőtt Bolton végleg elfoglalhatja John Danforth előző amerikai ENSZ nagykövet januárban megüresedő székét. Az ENSZ-ben és a demokrata párt képviselőinek körében némi aggodalommal és kétellyel fogadták a kinevezést, mivel Boltont túlságosan megosztó személyiségnek tartják. Az úgynevezett neokonzervatív és republikánus körökben egyaránt nagy népszerűségnek örvendő Bolton közismerten a héják körébe tartozik az Irakot, Iránt és Észak-Koreát érintő amerikai külpolitika irányvonalainak megformálása tekintetében. A brit Independent véleménye szerint Bolton jelölése egyértelmű üzenet Bush részéről, hogy Amerika saját érdekeit tartja sokkal fontosabbnak a diplomáciánál. (BBC News, Independent, Magyar Rádió)
