Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-02-25 / 191. szám

Amerika hírei 4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Röviden Tartós amerikai jelenlét Afganisztánban Február 22. Az Afganisztánban való tartós amerikai katonai jelenlét mellett emelte fel szavát kabuli látogatása során kedden John McCain befolyásos amerikai szenátor, aki sze­rint ez Washington térségbeli érdekeinek vé­delmét szolgálná. Hamid Karzai afgán elnök­kel folytatott megbeszélése után a szenátor újságíróknak azt mondta, hogy támogatná a "sok-sok évig tartó stratégiai partnerséget" az Egyesült Államok és Afganisztán között. Ez a partnerség "gazdasági segítséget, technikai se­gítséget és állandó, közös katonai támaszpon­tokat" foglalna magában. Egy ilyen egyezség "nemcsak az afgán, hanem az amerikai nép­nek is hasznos lenne a térségbeli hosszú távú biztonsági érdekeink miatt" - tette hozzá. Af­ganisztán mintegy 2400 kilométeres szaka­szon szomszédos az Egyesült Államok szoros szövetségesével, Pakisztánnal, amelynek a ha­tár menti törzsi területein még mindig rejtőz­nek tálibok és terroristák. Nyugaton csaknem 1000 kilométer hosszan Iránnal határos, amely Washington gyanúja szerint atomfegy­vert készül előállítani. (MTI) Szíria Washington KÖVETKEZŐ CÉLPONTJA? Február 18. Nem zárja ki az amerikai vezetés annak a lehetőségét, hogy megtámadja Szíri­át. A közelmúltban kiéleződött Washington kapcsolata Damaszkusszal. George W. Bush elnök több lehetőséggel is számol - nyilat­kozta Condoleezza Rice külügyminiszter az amerikai Szenátus előtt. (Népszava) Börtön vár a választási listát MEGHAMISÍTÓ FIATALEMBERRE Február 20. Egy éves szabadságvesztsére és 2500 dollár befizetésére kötelezhetik azt az Ohio állambeli fiatalembert, aki a tavalyi el­nökválasztáson egészen egyedi nevekkel irat­kozott fel a választási listára: hol Mary Poppinsnak, hol Dick Tracynak hívták, de bejegyeztette Michael Jordan és George Foreman nevét is. A hatóságok nem tapsikol­tak örömükben, miután rájöttek a turpisság­ra. Olyannyira, hogy Chad Statont bűnös­nek mondták ki a hivatalos szervek félreveze­tése miatt. Rögzítették az elnök MAGÁNBESZÉLGETÉSEIT Február 20. George W. Bush még első elnöki mandátuma előtt, 2000-ben gyakorta kért ta­nácsot eg)r régi barátjától, aki magnószalagra rögzítette ezeket az eszmecseréket - írta internetes kiadásában a The New York Ti­mes. Bush eg)r alkalommal elismerte: több­ször is fogyasztott marihuánát. A lap meg­jegyzi: a "jó barát", bizonyos Doug Wead ne­vű író az elmúlt hetekben ismerte el a szala­gok létezését, amelyek közül néhányat az új­ságírók rendelkezésére bocsátott. Nagy szen­záció ugyan nincs a felvételeken, ám sok ér­dekes részletet árul el az amerikai elnök lelki világáról. Bush nem egyszer azon morfondí­rozott, mennyire lehet hasznos elnökké vá­lasztása esetén vallási elkötelezettsége. Egy ízben kifejti, milyen nagyszerű alelnök vál­hat John Ashcroftból. Mint ismeretes, alel- nöke végül Dick Cheney lett, Ashcroftot igazságügy-miniszterének tette meg. Szerkesztette: Fazekas Krisztina Február 22. Bush hivatalos látogatásá­nak első napján az Európai Unió csúcs­szerveinél tett látogatást. Szervezésbeli fiaskó, melynek nem feltétlenül jó a dip­lomáciai üzenete, hogy Bush föl sem ke­reste például az Európai Parlamentet. Az amerikai elnök, aki furcsán szervezett útján a négynapos időtartam ellenére csak villámlátogatásokat tesz mind az EU intézményeiben, mind a keddi, brüsszeli NATO-csúcson, egyenesen az európai közvéleményhez próbált fordul­ni hétfő délutáni beszéde során. 12 alkalommal ejtette ki a „szövetség” szót George Bush amerikai elnök ma délutáni, brüsszeli beszédében, melyet ennek ellenére nem lehetne békéltetőnek nevezni - jegyzi meg az AP Megelőlegezve pozsonyi tárgyalásai alaphangját, Bush kemény oldaivágást intézett Putyin elnök felé, kifogásolva, hogy Oroszország nem teljesíti kellő kö­vetkezetességgel demokratikus kötele­zettségvállalásait. Emlékeztetnünk kell Oroszországot, hogy szövetségünk a sza­bad sajtó, a valóságos ellenzék, a hata­lommegosztás és a demokratikus jog­rend értékein nyugszik - jelentette ki Bush, hozzátéve: az Egyesült Államok a demokratikus reformokat szeretné az Oroszországgal folytatott párbeszéde középpontjába helyezni. Bush felszólította Iránt, hogy hagyjon fel nukleáris terveivel. Kitért arra is, hogy Washington nem osztja teljesség­gel az európaiak közeledését, melynek lényege, hogy gazdasági és politikai kö­zeledést ajánlanak fel arra az esetre, ha Irán nem fejleszti nukleáris fegyvereit. Szíria vonja vissza csapatait Libanon­ból - ismételte meg határozottan az amerikai álláspontot Bush, aki Washing­ton mellett Európát is érdekeltnek mondta Libanon függetlenségében. Az amerikai elnök beszédében külön kiemelte és méltatta Szaúd-Arábiát, mint az Egyesült Államok kulcsfontos­ságú partnerét; így emlegette Egyipto­mot is - tudósít az amerikai hírügynök­ség. Rendkívüli készültség előzte meg e lá­togatást a belga fővárosban: 2500 rendőr és mintegy 250 amerikai titkosügynök lepte el a brüsszeli utcákat, ahol nemcsak a kíváncsiskodók várták az amerikai el­nököt, hiszen már vasárnap este sor ke­rült egy tüntetésre. A résztvevők „Nem szívesen látjuk Busht” feliratú transzpa­renssel „üdvözölték” Amerika eső embe­rét. A tüntetésre az adhatott okot, hogy hétfőn, Bush hivatalos látogatásának első napján az Európai Unió külügyminisz­terei egy iraki hivatalnokokat kiképző projekt támogatásáról döntenek. A terv szerint 7-800 rendőrt és iraki börtönőrt képeznének ki Irak határain kívül. Az elnöki különgép fedélzetén adott interjújában Bush hangsúlyozottan ki­2005. FEBRUÁR 25. tért Irán kérdésére: Németország, Nagy-Britannia és Franciaország Tehe­ránnal folytatott tárgyalásaival kapcso­latban szerinte felmerül, hogy Irán való­ban betartja-e vállalt kötelezettségeit a nukleáris fejlesztésekkel kapcsolatban. A Le Figaro szerint az amerikai elnök útjának egyik fő célja, hogy rendezze az iraki háború miatt fagyosabbá vált tran­szatlanti kapcsolatokat. Komolyabb ki­hívást jelent Bush számára a későbbi NATO-találkozó, amelyen elemzők sze­rint az elnök megpróbálja újra régi egy­ségbe kovácsolni az északatlanti szerve­zetet. Szerdán Gerhard Schröder német kancellárral tárgyalt Bush, ellátogatva a németországi Mainzba is, megnézve a könyvnyomtatás bölcsőjének számító mainzi Gutenberg-múzeumot. Megbe­széléseik a világ biztonságának kérdései körül forogtak. Bush felkereste a Né­metországban állomásozó amerikai kato­nákat, s ami Berlin felé tett gesztusnak számít, német katonákkal is találkozott. Lapzártánk után kerül sor a nagy ta­lálkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnök­kel Pozsonyban: Bush fent idézett szavai is alátámasztják az Izvesztyija elemzését, miszerint a szó negatív értelmében for­dulat állhat be Moszkva és Washington kapcsolataiban. Igen nagy diplomácia­politikai hozadékot profitálhat Szlovákia e találkozóból. Európai útja előtt Bush az SME című lapnak nyilatkozva méltá­nyolta Szlovákia erőfeszítéseit a demok­ráciáért, a szabadságért folytatott küzde­lemben. Putyin elnökkel folytatott meg­beszélései során Bush a terrorizmus elle­ni harcot látja olyan témakörnek, mely közös nevezőt jelenthet a kétoldalú meg­beszélésekhez, amelyen érinteni fogják a két ország kapcsolatait is. (MNO-össze- foglaló) Bush-beszéd: vegyes fogadtatás Február 22. Az Európai Lapokat az elmúlt napokban a George Bush amerikai elnök európai látogatásáról szóló cikkek uralják. A francia LE FIGARO szerint Bush és Chirac a hétfő esti brüsszeli munka­vacsorán tiszta lappal indult az Irakkal korábban kialakult nézeteltérések után. Az bizonyos, hogy a két politikus találkozott és beszélt egymással, de az egyálta­lán nem biztos, hogy hallották is egymást - mutat rá a konzervatív napilap. A helyzet normalizálásának vannak bizonyos korlátái, amint az megmutatkozott más égetően fontos diplomácia ügyekben - például Szíria és Irán kérdésében - is. Mindkét ügyben nyilvánvaló a nézeteltérés Párizs és Washington között, hiszen Párizs a diplomáciai párbeszédet helyezi előtérbe. A baloldali LIBERATION arra mutat rá, hogy a tegnap esti brüsszeli talál­kozó a szövetségesek közös elhatározását jelképezi a kapcsolatok javításában. Az Európa és Amerika közötti súrlódások nem is a célok kitűzésében, hanem az odá­ig vezető út kijelölésében voltak. Így van ez most is, hiszen Párizs és Washington egyaránt azt akarja, hogy Irán és Szíria hagyjon fel a térség destabilizálásával és a terrorizmus támogatásával, csak Washington katonai erő, Párizs és európai szö­vetségesei pedig diplomáciai megoldások bevetésével szeretné ezt elérni. A német FRANKFURTER RUNDSHAU kevés újdonságot lát Bush teg­napi brüsszeli beszédében. A lap elismeri, hogy Bush hízelgett az európaiaknak, de semmit nem mondott olyan vitás ügyekről, mint Irán, a klímaváltozás vagy a terrorizmus. Mindezt úgy fogalmazta meg a cikk írója, hogy Bush üres kézzel jött Európába, és nem akarja észrevenni, hogy az az idő lejárt, amikor Európa mindenben engedelmeskedik neki. Az amerikai elnök beszéde Európához nem lehetett volna melegebb, barátságosabb, együttműködőbb és nyíltabb - véli a né­met DIE WELT -, ugyanakkor hozzáteszi, hogy Amerikának és Európának még mindig más a globális fenyegetésekről alkotott felfogása. A svéd SYDSVENSKA DAGBLADET üdvözölte a Bush beszédnek azt a részét, miszerint Európának és Amerikának azonos értékeken kell osztoznia, és együtt kell működnie a szabadság és a demokrácia érdekében. Még Bush legerő­sebb európai bírálói is egyetértettek abban, hogy gyengébb hangnemet kell használniuk Bush újraválasztása óta, hiszen a sikeres iraki választások és az izra­eli-palesztin közeledés megnövelte a normalizálás lehetőségét, (bbc) Bush céljainak támogatását sürgette Brüsszelben OLDALVÁGÁS-TERV Európát az iraki háború, a „terrorizmus elleni küzdelem” támogatására, Oroszországot a demokratikus reformok következetesebb végrehajtására szólította fel négynapos európai látogatásának során, Brüsszelben George Bush amerikai elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents