Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-01-14 / 185. szám
20 MAGYAR SZÓ-A HÍD________________________________________TUDOMÁNY______________________________________ 2005. JANUÁR 14. : Felfedezték az Andok legősibb civilizációját ŐSRÉGI LELŐHELYEK Öt ezer éve ősi civilizáció, a legrégebbi ismert amerikai közösség virágzott a mai Peru területén. A felfedezés megkérdőjelezi azt az elméletet, miszerint az Andok civilizációja a tengermelléken alakult ki. ÍDEN Fát ültetnének a Marson Három mexikói egyetem és a NASA fákkal tenné lakhatóvá a kietlen Marsot. A Mars lakhatóvá tételét célzó projekt egy olyan fafajtát ültetne a vörös bolygó talajába, amely Mexikó legmagasabb hegycsúcsán az Orizabán honos. A Nációnál Autonoma Egyetem, a Veracruzana Egyetem és a Veracruz Egyetem és a NASA évek óta kutatja a fát, amely dacol a nagy magasságon jellemző oxigénhiánnyal és szélsőséges hideggel. "A világon legmagasabban az Orizabán nőnek fák. El tudjuk juttatni őket a Marsra" - mondta Luiz Cruz Kűri kutató. Hatvannal megy a világ LEGGYORSABB LIFIJE A Guinness Rekordok Könyve szerint a Taj- pejben található TFC 101 toronyház egyszerre két rekordot jegyez: ötszáznyolc méteres magasságával ez a világ legmagasabb épülete, két nagysebességű liftje meg minden más liftnél gyorsabban szállítja az üzletembereket fel s alá. A huszonnégy utast szállító szuperliftek fölfelé hatvan kilométer per órával haladnak, de érdekes módon lefelé óvatosabbak, és csak egy perc alatt érik el a földszintet. A liftekben még olyan légnyomást szabályozó rendszer is van, amely megakadályozza, hogy az utasok füle beduguljon, és a mérnökök áramvonalas fülkéket terveztek, hogy csökkentsék a menetzajt. Net és mobil A REPÜLŐKÖN? Az amerikai hírközlési bizottság, a Federal Communications Commission (FCC) olyan technika bevezetésére adta áldását, amivei olcsóbbá és elterjedtebbé válhat a repülőgépeken a drótnélküli internetezés. A testület engedélyezte, hogy az intemetszolgáltatók a jövőben ugyanazon a frekvencián tegyék lehetővé az adatátvitelt, amelyet most csak a repülőgépek üléseibe épített telefonok használnak. Enyhülni látszik a bizottság szigora a mobiltelefonok használatával kapcsolatban is: bár az utasok saját mobiltelefonjainak használatát az FCC mellett az amerikai repülésügyi hatóság, a Federal Aviation Administration (FAA) is szigorúan tiltja, az FCC most úgy döntött, hogy a 2005 elején nyilvános vitára bocsátja a kérdést, és legkésőbb egy éven belül határoz az ügyben. Eddig ismeretlen beszédközpont az agyban Nem egy, hanem két idegpálya köti össze az agy beszédközpontjait - közli egy új tanulmány, amely szerint az eddig ismerteken kívül eg\T harmadik terület is részt vesz a beszédképzésben. Az új felfedezések megváltoztatják a nyelvi képességek agyi hátterének régóta változatlan modelljét, és közelebb visznek a beszéd eredetének megismeréséhez. A tudomány eddig két agyi területhez kötötte a nyelvhasználatot. A Broca-terület, amely a bal homloklebenyen található a beszéd- képzésért felelős, míg a Wemicke-terület a bal fali lebenyen a beszédértést szolgálja. A most felfedezett pálya egy harmadik - a halántéklebenyen található - területen keresztül köti össze a két központot. Ezt a területet Geschwind-területnek nevezték el. A Geschwind-terület érdekessége, hogy viszonylag későn érik: öt és hét éves kor között, amikor írni és olvasni tanulunk. December 27. A radiokarbon-kormeghatározás szerint, a mai Peru fővárosától, Limától északra, a Norte Chico tartományban feltárt kultúra i.e. 3000 és i.e. 1800 között virágzott. "Más, ebből a korból származó, és ilyen kiterjedésű lelőhelyeket nem ismerünk az Új Világban" - közölte Jonathan Haas, a chicagói Field Múzeum antropológus kurátora. - "A kultúra, ami ezen a kis területen az i.e. III. évezredben kialakult, az alapját képezte az Andok 4000 éves kulturális virágzásának.” A civilizációt kőpiramisok, hatalmas szentélyek, összetett öntözőrendszerek, és mezőgazdasági termelés jellemezte. A három széljárta völgyben körülbelül 20 területi központ létezett, amelyek, úgy tűnik egymással versengtek a minél impozánsabb épületeikkel - néhányuk elérte a 26 méteres magasságot is. "Talán szervezett vallásuk is volt" - mondta Winifred Creamer, az Eszak-Illinoisi Egyetem antropológusa. - "Vallásos jellegű, ember formájú szobrocskákat találtunk." Az ősi közösség szoros, kölcsönös függésben élt a régészek által már jóval korábban felfedezett parti településekkel. Norte Chico népe gyapotot és pamutot termesztett, amit halra cseréltek a partvidéken élőkkel. A régészek már régóta ismerik a mai Peru partjain élt halászok településeit. Eddig úgy gondolták, hogy ez volt Dél-Amerika első civilizációja, de a radiokarbon-kormeghatározás azt mutatta ki, hogy a norte chicoi leletek egykorúak a parti ásatások leleteivel, ami arra késztette a tudósokat, hogy újragondolják azt a feltevést, miszerint minden korai civilizáció a tengermelléken alakult ki. "Norte Chicoban, a kulturális fejlődés során egy viszonylag egyszerű, vadászó és gyűjtögető közösségből bonyolult társadalmi és politikai szervezet alakult ki" - nyilatkozta Alvaro Ruiz, az Észak-Illino- isi Egyetem munkatársa. - "Ennek az új felfedezésnek a birtokában újra kell gondolnunk a perui és más dél-amerikai civilizációk társadalmi, kulturális, és gazdasági fejlődésének kezdeteit." I.e. 1800 után, amikor a települések elnéptelenedtek, úgy tűnik, hogy Norte Chico lakossága Peru más vidékeire költözött, és magukkal vitték találmányaikat, kultúrájukat. "Az egyik elképzelés az, hogy Január 4. A japánul cunaminak nevezett szökőár-jelenség tengeralatti földrengések vagy a tenger alatti tűzhányók kitörésének hatására alakul ki, és mindig is komoly károkat okozott abban a térségben, ahol végigsöpört. A szökőárakra vonatkozóan írott bizonyítékkal rendelkezünk már az ókori Görögországból és Rómából is (hogy ne is említsük a Santorini-vulkán felrobbanása által keltett árhullámot), ám a feljegyzések között a legkomolyabb esemény i.sz. 365. július 21-én történt, mikor a keleti- Mediterrán térségben az árhullám több ezer embert ölt meg, többek közt az egyiptomi Alexandria több ezer lakosát is. A történelemben azóta sok más szökőár is pusztított, melyek közül mi most a legemlékezetesebbeket soroljuk fel: 1775. november elsején, a nagy lisszaboni földrengés után hét méter magas árhullám söpört végig Portugália, Spanyolország és Marokkó partjain. 1883. augusztus 27-én a Krakatau vulkán kitörése egy olyan árhullámot hozott létre, mely Jáva és Szumátra partjait pusztította el, megölve közel 36000 embert. 1896. június 15-én a "Sanriku" névre keresztelt cunami előrejelzés nélkül sújtott le a japán partokra. A közel 20 méter magas hullám egy vallási fesztiválon résztvevő tömeget is elsodort, az áldozatok számát 26000-re teszik. 1906. január 31-én egy partmenti öntözőrendszerüket kibővítették a termékenyebb északi és déli területek felé" - feltételezi Creamer professzor. - "Érdekes, hogy a Casma-völgyben, amely pontosan északra terül el, még nagyobb piramisok találhatók, amelyek talán a következő kulturális lépcsőt jelentik." - Creamer professzor lehetségesnek tartja, hogy más, jelentősebb civilizációk, mint például a Chavin kultúra, amely 3000 évvel ezelőtt virágzott, talán a norte chicoi emberek hagyatéka. Mindezeken túl, még mindig kérdéses, hogy a norte chicoi közösség "civilizáció" volt-e önmagában? Minden antropológus másképpen definiálja a civilizáció fogalmát, és némelyiknek Norte Chico nem felel meg. "Egyesek azt mondják, nem nevezhető civilizációnak" - mondta Creamer professzor. - "Rendkívül kevés kézműves és művészeti alkotásukat ismerjük. Ha pedig úgy fogalmazunk, hogy egy civilizációnak városiasnak is kell lennie - nos, még nem tudjuk, hogy a lelőhelyeken találunk-e városközpontokat." Ettől függetlenül nagy az öröm Creamer professzor és kollégái körében, hogy felfedezték ezeket"a történelmi helyszíneket, mielőtt a modern mezőgazdaság elpusztította volna őket. "Perunak vannak lelőhelyeket védő törvényei, de nem mindig alkalmazzák őket. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy rábukkantunk ezekre a leletekre, mielőtt csatornavíz vagy tyúkfarmok alá kerültek volna." földrengés elpusztította a kolumbiai Tumaco városát, és az így létrejött árhullám az ecuadori Rioverde és a kolumbiai Micay közötti partszakasz minden épületét a földdel tette egyenlővé. Az áldozatok száma 500 és 1500 közé tehető. 1946. április elsején egy alaszkai földrengés szökőárat hozott létre, mely elpusztította a North Cape-i világítótornyot, megölve az ott tartózkodó öt embert. A szökőár pár órával később elérte a hawaii Hilot, ahol 159 ember vesztette életét, és a pusztítás több millió dolláros kárt okozott. 1960. május 22-én egy 10 méter magas hullám 1000 embert ölt meg Chilében, és további pusztításokat okozott a Hawaii-szigeteken, a Fülöp-szigeteken, Okinawa szigetén, majd végigsöpört a Csendes-óceánon. 1964. március 28-án a "Good Friday" nevű alaszkai földrengés az egész alaszkai partszakaszon érezhető volt, és három települést pusztított el teljesen. Az általa okozott hullám 107 embert ölt meg Alaszkában, négyet Oregonban, és 11-et Kaliforniában. 1976. augusztus 16-án egy cunami közel 5000 embert ölt meg a Fülöp-szigeteken. "1998. július 17-én egy partmenti földrengés által okozott szökőár Pápua - Új Guinea északi partjának elpusztításával 2000 embert ölt meg, és több ezer ember vált hajléktalanná. I Halálos hullámok, avagy a szökőárak története AZÉRT A VÍZ AZ ÚR.. Összeállításunkból kiderül, hogy a szökőárak a történelem során számos alkalommal többezer ember haláláért voltak felelősek.
