Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-18 / 190. szám
20 MAGYAR SZÓ —A HÍD 2005. FEBRUÁR 18. Jaj, de fájnak az ízületeim... Nagyon elterjedtek az izületi bajok. Minden negyedik ember, aki orvoshoz fordul, erm panaszkodik. Az ok valamilyen reumatikus megbetegedés. Az izmeti problémák kiváltói leggyakrabban az olyan úgynevezett &generatív folyamatok, mint amilyen az artrózis. A reuma alatt az orvos az izületi megbetegedések különböző formáit érti, amelyek oka gyakran ismeretlen. Az immunrendszer genetikai hajlamai és zavarai jelentős szerepet játszanak. Igen veszélyes: az immunrendszer nem képes az ízületek gyulladásait leállítani, és így önállósult immunreakciók (autóimmun folyamatok) lépnek fel a saját szervezet porcsejtjei vagy izületi hártyái ellen. A mozgásszervek leggyakoribb betegségeként azonban a degeneratív izületi betegségek (artrózis) fordulnak elő, melyek az izületi porcok szerkezeti sérülésével kezdődnek, majd átterjednek a csontokra és az izületi tokra. A szervezet megkísérli ezeket a leépülési folyamatokat új csont képzésével ellensúlyozni, ám eközben izületi deformációk lépnek fel. Ezek sajnos felerősítik a meglévő fájdalmakat és az ízületekben fennálló gyulladásokat. Ezzel az ördögi kör elkezdődik. A degeneratív izületi betegségek a 60 év felettiek kb. 80 százalékát érintik - a nőket gyakrabban, mint a férfiakat. Az okok sokféle tényezőre vezethetők vissza:- Öröklött hajlam- Túlsúly- Hibás statika (a természet által helytelenül kiszámított csontfonnák)- Anyagcsere-zavarok- Gyulladásos elváltozások- Hormonális elváltozások Az elhasználódási folyamatok gyulladáshoz vezetnek a bizonyos leépülési reakciók miatt fellép a tartós artrózis. A diagnózis felállítását a tipikus panaszok és a röntgenkép segítik. A degeneratív csípőfej-elváltozásban szenvedő páciensek például jellegzetes fájdalmakat éreznek és korlátozott a felsőcomb forgatása, belülről kifelé. Az orvosi kezelés szempontjából döntő, hogy a betegséget mikor állapítják meg. Egy idejekorán elvégzett kezelés gyulladáscsökkentő hatású és megelőzi a nagyobb problémákat. A túl sok hús, édességek és a világos lisztből készült termékek túlzott fogyasztása a szövetek elsavasodását tovább fokozza. Az artrózis gyulladásos reakciói felerősödhetnek. Ebben a szakaszban már rendszerint nem elégséges a bázistartalmú étrend, mely például burgonyából, zellerből, káposztából áll. A teendő: orvosi felügyelet mellett bázistartalmú anyagokkal ütköztetést (puffer) kell végezni. Ez jelentősen javítja az anyagcserét a szövetekben és az ízületeknél. (Dr M. J) ■ Tudnivalók a gerinc védelmében FIGYELJ A TARTÁSRA! A háti és deréktáji fájdalmak a leggyakoribb mozgásszervi panaszok közé tartoznak, s ezek a gerinc állapotával vannak összefüggésben. A gerinc egészségét befolyásoló tényezők között fontos szerepe van a megfelelő mennyiségű mozgásnak, a helyes testtartásnak, a gazdaságosan kivitelezett, gerincet védő mozdulatoknak és munkafolyamatoknak. Lényeges, hogy ismerjük ezeket a szabályokat, tudjunk különbséget tenni a helyes és helytelen forma között. Legyünk képesek rossz szokásaink elhagyására, s ami nagyon fontos: igényeljük a gerinc egészségét megőrző, gerincvédő életmódot! A gerinc alakja a testtartás meghatározója. Az oldalnézetből megfigyelhető görbületek fontos szerepet játszanak az egyenletes teherelosztásban, tompítják az ütődéseket, rázkódásokat. Ehhez nyújtanak segítséget a csigolyák közötti rugalmas porckorongok is. A gerinckárosodások kialakulása legtöbbször a porckorongokban kezdődik: a helytelen testtartás, a túlterhelés, a mozgásszegény életmód a porckorongok rugalmasságának csökkenéséhez, ellapulásához vezet. Ilyenkor egy-egy hirtelen mozdulat (főleg az előrehajtott gerinccel való teheremelés) fájdalmas porckorongsérv veszélyét jelenti. A deréktáji fájdalom oka lehet az ízületi porcok túlterhelődése és a csigolyanyúlványok közötti szalagok feszülése is. TANÁCS: Tornázzon naponta LEGALÁBB TÍZ PERCET! Gyakorlatok: A talpat támasszuk a falon, a könyököt és vállat szorítsuk a talajhoz. A mellkast kissé emeljük meg, közben a feneket tartKB Küzdelem a rák ellen és a felbukkanó vészjelek ROSSZ DAGANATOK A rosszindulatú vagy jóindulatú daganatnak lehetnek olyan következményei vagy tünetei, amelyekre előbb vagy utóbb maga a beteg is felfigyel, de lehetnek olyanok ts, amelyeket csak célirányos vizsgálat során talál az orvos. Maga a beteg, elsősorban akkor gondolhat daganatra, ba bőrének felszínén szemmel látható daganat keletkezik, vagy ba a testén belül maradandó daganatot tapint. Egy-egy szerv működésében mutatkozó rendellenesség is utalhat esetleges daganatra, ami nem jelenti azt, hogy például a makacs rekedtség vagy akár az állandó köhögés gégerák vagy tüdőrák lenne. Természetesen ha valaki, akinek azelőtt semmi panasza nem volt, tartósan berekedne, a kezelés ellenére makacsul köhög, hirtelen állandó székrekedésben vagy hasmenésben szenved, vagy valamilyen szervből szokatlan időben, szokatlan mennyiségben vérzésre kerül sor, az gondolhat esetleg daganatra és felhívhatja a jelenségekre az orvos figyelmét. Igaz legtöbbször teljesen ártatlan jelenségek húzódnak meg e panaszok hátterében, mégis kár lenne halogatni a vizsgálatot és struccként a homokba dugni a fejünket, ahelyett, hogy egy alapos vizsgálat árán megnyugtató biztonságra tehetnénk szert. De ha valamelyik szervünkből, amely nem szokott váladékozni, például a húgycsőből, a hüvelyből vagy a végbélből színtelen vagy véres váladék ürül, ugyancsak gondolhatunk alattomos daganatra. Ugyanerre utalhat a más okból nem indokolt heves fájdalom, a tartós más okból megmagyarázhatatlan, hosz- szantartó hőemelkedés vagy láz és nem utolsó sorban az étvágytalanság és a hozzá társuló hirtelen nagyfokú lefogyás. A HÉT VÉSZJEL Az emberi élet szükségszerű velejárója a befejező halál is. Mégis kóros lenne ennek tudatában akár gyermek, akár idős korban szüntelenül a haláltól rettegni. Az egészséges lelkű ember éppen ellenkezőleg mindent megtesz annak érdekében, hogy minél tovább és minél egészségesebben éljen. E törekvésben a művelt, a felvilágosodott, az egészségügyi ismeretekkel bíró ember előnyösebb helyzetben van, mint az, aki testének egészséges vagy kóros működéséről vajmi keveset tud. Mivel az idejekorán felismerhető rák végleges gyógyulásának esélyei abban az arányban nőnek, minél korábban ismerik fel, nyilvánvaló, hogy a rák-gya- nújelek ismeretének perdöntő jelentősége van. Az Amerikai Rákellenes Társaság az egyéni rákellenes harc hatékonyságának szolgálatában hét olyan gyanújelet, vagy tünetet jelöl meg, amelyeknek ismeretét minden civilizált ember számára hasznosnak tartja. íme a hét vészjel listája: 1. Makacsul, hosszú ideig nem gyógyuló seb bőrünk felületén, vagy valamelyik nyálkahártyánkon. 2. Körülírt csomó, különösen ha az növekedési hajlamot mutat a női mellekben vagy a női vagy a férfi más szerveiben. suk a talajon. Négykézláb helyzetben enyhén hajlított könyök mellett a kezeket fordítsuk egymással szembe. A hasizmokat és farizmokat feszítsük meg, a mellkast lassan engedjük le és közelítsük a talajhoz. Nehezíthető a gyakorlat azzal, ha a mellkast a kezek elé kissé előreengedjük. Széken ülve tenyérrel és vállal hátra és lefelé fejtetővel felfelé nyújtózzunk mindkét talpat szorítsuk a talajhoz. 3. Szokatlan helyről, szokatlan időben jelentkező vérzés, folyás vagy váladékozás (ez alól talán egyedül az aranyeres vérzés képez kivételt akkor, ha valaki régen tud aranyeréről). 4. A születéskor már meglévő vagy az élet bármelyik szakaszában keletkezett anyajegy vagy szemölcs hirtelen megváltozása, növekedése, viszketése, színváltozása, sőt esetleg zsugorodása is. 5. A nyelési nehézségek, étvágytalanság, hányinger, állandó hányás - különösen akkor, ha ilyen vagy ehhez hasonló panaszok régebben nem voltak. Indokolatlan, rohamok és nagyfokú fogyás. 6. Tartós rekedtség, állandó köhögés, véres köpetürítés. 7. Székelési zavarok, akár makacs székrekedés, akár tartós hasmenés, különösen ha előzőleg ilyen panaszokra sohasem került sor. E vészjelek ismertetését az egészség- ügyi kultúrát gyarapítani szándékozó orvosoknak vállalnia kell akkor is, ha akár orvostársai, akár az egészségügyi ismeretterjesztést ellenző nem orvosok pánik vagy félelemkeltés vádjával illetik. Ugyanis ezeket a jelenségeket kizárólag és egyes-egyedül csak maga az érdekelt beteg tudja észlelni. Ha ismeri e vészjeleket és kellő időben fordul orvoshoz, tervszerű és célzott vizsgálatokra kerülhet sor, amelyek életét és egészségét menthetik meg. Hogy e téren milyen hiányosságok és milyen halaszthatatlan teendők vannak, azt több ország statisztikai felmérései igazolták. Kiderült ugyanis ezer daganatos betegek kórtúnetének adatainak visszakeresése során, hogy az előzőkben ismertetett tünetek és gyanújelek jelentkezésétől az orvosi vizsgálat megkezdéséig kereken 9 hónap telt el. Tehát kereken háromnegyed évet vesztett a beteg saját gyógyulása érdekében, az orvos pedig ahhoz, hogy a megfelelő legelőnyösebb gyógymódot alkalmazza. Akinek tehát füle van a hallásra, pontosabban szeme vagy szemüvege ahhoz, hogy olvasson, vésse jól emlékezetébe ezt a hét pontpt. (Dr. Szendéi Adám) Egészség
