Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-18 / 190. szám
18 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2005. FEBRUÁR 18. Röviden Radart lőnek a Marsra Az európai Mars Express űrszonda egy fontos felszíni radart telepít májusban a Marsra. A radar a felszín alatti víz nyomait keresi majd a vörös bolygón, jelentette be az európai űrhivatal. A MÁRSIS nevű eszközt már 2004 áprilisában telepíteni kellett volna, de az utolsó pillanatban néhány számítógépes szimuláció azt mutatta ki, hogy a hét méteres radarok eltörhetnek a kinyitásuk után. .Azóta alaposan megvizsgálták a szimulációkat, és úgy döntöttek, hogy a kockázat igen kicsiny, és nem lenne jelentős a sérülés, ezért május másodikán elkezdik az előkészületeket a kilövésre. Túlterhelő képernyővédő NIGÉRIAI CSALÓK ELLEN A nigériai csalásokban használt álbankok oldalainak sávszélességét emészti fel az Artists Against 419 képernyővédője a Mugu Marauder. A megcélzott weboldalakat folyamatos letöltéssel terhelő program az Artists Against 419 közlése szerint eddig háromszáz hamis banki oldalt tett elérhetetlenné. Először a Lycos Europe indított nyilvános túlterhelési akciót a spam-oldalak ellen, 'Make Love not Spam' nevű képernyővédőjükkel, amelyet utóbb visszavontak. Mobilspam ellenes listát közölt AZ AMERIKAI távközlési hatóság Az Egyesült Államok távközlési hatósága (FCC) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen a mobiltelefonokos és személyi hívós üzenő szolgáltatások adatait tartalmazza. Márciustól törvény tiltja, hogy ezekre a címekre reklámleveleket küldjenek - ennek megsértéséért áthágásonként 11 ezer dollár büntetést szabhatnak ki. A szakértők szerint a lista hátránya, hogy elérhetővé teszi a működő mobil domének listáját, megkönnyítve ezzel a spam- merek dolgát. Mobilspam miatt eddig Japánban és Indiában tettek jelentős mennyiségű panaszt az előfizetők. Chippel követnék A HULLÁK ÚTJÁT Vonalkóddal vagy rádiófrekvenciás azonosító chipekkel látnák el az Egyesült Államokban azokat a holttesteket, amelyeket eredeti "tulajdonosuk" tudományos célokra ajánlott fel még életében, írja a Wired News. A Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói nemrégiben azért javasolták a hullák nyomon követésére alkalmas módszert, mert a fogadó intézmények sokszor nem kellő tisztelettel bánnak a holttestekkel, illetve a belőlük származó szenükkel, és arra is több példa akadt már, hogy a jó szándékú - ingyen adakozó - donoroktól származó testrészek szervtőzsdéken tűntek fel. És bár az Egyesült Államokban szövetségi törvények tiltják a szerv- és szövetkereskedelmet, a feketepiacon több tízezer dollárért cserélnek gazdát a halottakból kioperált testrészek. Százdolláros LAPTOPON DOLGOZIK Olcsó laptopokat osztogatna a fejlődő országokban élő gyerekeknek Nicholas Negro- ponte, a Massachusetts! Műszaki Egyetem médialaborjának elnöke. A digitália gurujaként tisztelt kutató száz dollárból szeretne kihozni egy-egy hordozható számítógépet, ehhez pedig kidobna a laptopokból minden feleslegesnek ítélt alkatrészt, és nyílt forráskódú, ingyenes operációs rendszerrel, Linuxszal szerelné fel őket. Élet a földfelszín legmélyebb részén NYOMOTT ELETTEL Újabb ékes példát találtak arra, bogy a Földfelszínének legmélyebb zugaiban is van élet: egy most felfedezett mikroszkopikus méretű élőlény tizenegyezer méter mélyen, hatalmas nyomás alatt él. Február 15. A Csendes-óceán és egyben a Föld legmélyebb mélytengeri árkában, bolygónk talán legeldugottabb részén ún. foraminiferákra bukkantak japán kutatók. A foraminiferák (likac- soshéjúak) az állati egysejtűek egyik nagy csoportját alkotják, kövületeik nagyon gyakoriak az üledékes kőzetekben. Most felfedezett képviselőik az óceán aljzatán élnek, a Mariana-árok Challenger Deep ("Kihívó Mélység") nevű területén, amely tizenegy kilométer mélyen fekszik a tengerszint alatt. A nyomás itt nagyjából az ezerszerese a felszíni légnyomásnak. A Hiroshi Kitazato (Japán Földtudományi és Tengerkutató Intézet) által vezetett kutatócsoport az árok aljzatán található üledékből vett mintákat elemez■ A vörös húsok szerepe a rák kialakulásában HÚSOS DAGANATOK Az Amerikai Rákszövetség nagyszabású, átfogó tanulmányának eredménye szerint a vörös húsok és a húskészítmények fogyasztása jelentősen növelheti a vastagbél- és végbélrák kialakulásának kockázatát. Február 14. Az Amerikai Rákszövetség kutatói 1982 és 1992 között összesen 150 000 résztvevőt vontak be eddig egyedülálló tanulmányukba, amelyben az egyes emberek húsevési szokásait vizsgálták. A Michael Thun vezette kutató- csoport a vizsgált személyeket az általuk fogyasztott hús mennyisége alapján három csoportra osztotta, majd feljegyezte, hogy 2001-ig kiknél fejlődött ki vastagbélrák. Az adatok szerint a legveszélyeztetettebb csoport tagjai átlagosan napi 55-85 gramm vörös húst (marha-, sertéshús, fasírt, hamburgerhús, máj), illetve húskészítményt (szalonna, sonka, szalámi, virsli, löncshús) fogyasztottak. A legtöbb húskészítményt fogyasztók kétszer nagyobb kockázatnak voltak kitéve a vastagbélrák kialakulása szempontjából, mint azok, akik a legkevesebbet ették. A legtöbb vörös húst fogyasztók körében 40 százalékkal volt nagyobb a végbélrák kialakulásának kockázata. A hal és szárnyasok húsának fogyasztása ezzel szemben 20-30 százalékkal csökkentette az ilyen jellegű betegségek kifejlődésének kockázatát. A kutatók megállapították, hogy ezt az arányt az egyéb rizikótényezők, vagyis a túlsúly, a mozgáshiány, a gyümölcsök és zöldségek mellőzése nem befolyásolták. A vörös húsok, illetve a húskészítmények fogyasztása, valamint egyes rákformák kialakulása közti kapcsolatot már régóta sejtették, de az eddigi - általában - rövid távú vizsgálatokban a táplálkozási szokásokban bekövetkező változások hatására nem derülhetett fény - így a most lezárult vizsgálat a maga nemében egyedülálló. Jóllehet a kutatók még most sincsenek tisztában azzal, hogy a húsnak pontosan mely összetevője felelős a vizsgálatban tapasztalt mértékű daganatképződésért, feltételezik a vas, a főzéskor felszabaduló méreganyagok, vagy a hústermékek tartósításához használt nitrátok és nitritek szerepét. Az ugyanis eddig sem volt ismeretlen, hogy a húsipari feldolgozás során használt bizonyos adalékanyagok, tartósítószerek, valamint a fogyasztást megelőzően végzett egyes konyhatechnológiai műveletek, pl. grillezés vagy a magas hőfokon történő hőkezelés során keletkező karcinogén anyagok elfogyasztása növeli a rákképződés kockázatát. Michael Thun szerint a vörös húsok és húskészítmények heti étkezési adagjainak visszaszorításával nemcsak a vastag- és végbélrák, hanem a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélye is csökkenthető lenne, (origo) te. A mintákat egy speciális, távirányítással működő mélytengeri szivattyú, a Kaiko segítségével hozták felszínre. Az elemzés során Kitazato csoportja számos baktériumot és 432 darab élő fora- miniferát talált. A foraminiferák átmérője mindössze néhány mikrométer, így egy gombostűfej nagyságnyi területen akár százasával is elférnek. A parányi élőlények legtöbbje barna színű, gömbölyű vagy tű alakú, kívül lágy külső burokkal. A foraminiferákra specializálódott Alan Hughes (Tengerkutató Központ, Southampton) szerint a baktériumok után talán az övék a leggyakoribb életforma az óceánban. A foraminiferák legtöbbje kalcium-karbonátból álló bonyolult héjjal (meszes vázzal) rendelkezik, a Challenger Deepnél felfedezett képviselőiknél azonban nem találunk ilyet. A kutatók által felszínre hozott organizmusok 85%-a a lágyhéjú foraminiferák egy csoportjába tartozik. Ez a csoport mindössze 5-20%-át adja a többi ismert foraminiferának, amelyek többsége a tengerfelszín közelében él. A mélytengeri csoportnál azért hiányzik a héj, mert az óceánban ilyen mélyen már csak nagyon kevés kalcium-karbonát található, amiből nehéz volna héjat kiválasztani. Kitazato csoportjának elmélete szerint a lágyhéjú foraminiferák azon kevés földi élőlény közé tartoznak, amelyek még képesek elviselni a rájuk nehezedő hatalmas nyomást. Geológusok szerint az árok területe 6-9 millió éve alakulhatott ki, amikor is a kevésbé jó tűrőképességű tengeri fajok mind elpusztultak az óriási nyomás miatt. Új hordozók A tokiói Optware tavaly szeptember mutatta be az általa kifejlesztett holografikus adattároló lemezt, és most hat gyártócég - köztük a Fuji Photo Filmmel - bejelentette, hogy közösen szabványosítják a technológiát. A Holographic Versatile Disk (HVD) elnevezésű korong legfejlettebb változata egy terabájtnyi adatot, tehát körülbelül kétszáz nagy felbontású filmet képes elraktározni, írta a Techtree. A lejátszók adatátviteli sebessége másodpercenként egy gigabites. A holografikus adattárolás jelentős előrelépés a jelenlegi optikai adattárolókhoz képest, hiszen amíg a cd és a dvd csak a korong felületén tárol információkat, addig a HVD a műanyag lemez egészét hasznosítja, ennek köszönhető jóval nagyobb kapacitása. Bár a tavaly bemutatott Blue- ray és HD-DVD formátumok még ma is újdonságnak számítanak és kevéssé elterjedtek, az iparág már készül az optikai adattárolók következő generációjának a bevezetésére. Az Ecma által létrehozott TC44 kódszámú bizottság három különböző adattárolót szabványosít: kétszáz gigabájtos HVD-kazettát, száz gigabájtos, csak íritató HVD-lemezt, illetv e harminc gigabájtos HVD-kártyát. A PC World információi szerint elsőként az egészségügyi, gyógyszerészeti és olajipar cégek hasznosíthatják az új technikát.
