Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-18 / 190. szám
2005. FEBRUÁR 18. Évforduló Puskás T ivadar & 1893 Február 15.: Puskás Tivadar találmányának köszönhetően Budapesten beindult a vezetékes rádió őse, a Telefonhírmondó-szolgálat. Puskás Tivadar 1844. szeptember 17- én született Pesten, a nemesi származású ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó és felesége Agricola Mária első gyermekeként. (Két öccse és egy húga született később.) Tivadar felsőbb iskolai tanulmányait Bécsben, a Theresianumban, majd a Műegyetemen folytatta, ám 1865- ben - a szülői ház anyagi nehézségei miatt - abba kellett hagynia. A 21 éves fiatalember sokoldalú tehetség volt. Bár elsősorban a technikai tantárgyak érdekelték, kitűnően vívott, lovagolt és zongorázott. Ez utóbbi segítette első kenyérkeresetéhez 1865-66-ban az egyik Festetics családnál. Itt kezdhette el az angol nyelv tanulását, amelyet kegyetlen szorgalommal folytatott, félig kopaszra nyírt fejjel kényszerítvén magát a nyelvkönyvek, szótárak mellé. 1866 őszén már Londonban élt, ahol német nyelvórákból tartotta el magát. A következő évben a Waring Brothers et Eckersly vasútépítő cég alkalmazottja lett, mely a Nagyvárad - Kolozsvár - Brassó vasútvonal kiépítésén is dolgozott. Puskás feltehetően tolmács és helyi ismeretekkel rendelkező szaktanácsadó volt az angol építésvezetők mellett. 1872- ben a cég csődöt jelentett, és Puskásnak új munka után kellett néznie. 1873-ban Bécsben világkiálítást tartottak. Puskás tudta, hogy milliókat várnak a városba a nagy eseményre. Ezért egy Londonban látott cég mintájára - elsőként Közép-Európában - utazási irodát nyitott. A kiállítás ideje alatt kedvezményes menettérti vasútjegyeket árusított, amelyekhez szállodai, vendéglői utalványok és kiállítási belépők tartoztak. A vállalkozás sikeres volt, keresményével 1874- ben Amerikába hajózott. Itt a Colorado mentén földeket vásárolt és aranybányát nyitott. Mikor egyik munkatársa új, gazdagnak tűnő aranylelőhelyre bukkant, Puskás Chicagóban egy vegyészt bízott meg az innen nyert ércdarab vizsgálatával, majd az ércet otthagyva Philadelphiába utazott üzleti ügyben. Itt fordítja a véletlen végképp az üzletembert a műszaki tudományok, találmányok felé. Egy új találmányról hall, mely fűtőanyag nélkül végez munkát. Gyanút fog, a feltalálóéval szomszédos házat megveszi, és a kerítés alatt alagutat fúrva egy éjszaka alulról bejut a féltve őrzött műhelybe. Kiderül a csalás: a gépet valójában sűrített levegő mozgatja. A feltaláló hiába igér hárommillió dollárt a hallgatásért, Püskás leleplező cikket jelentet meg. Ezzel három hónap telt el, közben a Chicagóban hagyott ércről kiderült, hogy igen gazdag aranyban. Am régi és új lelőhelyét egyaránt elfoglalták időközben az élélmesebb aranyásók. Puskás 1876-ban rövid időre visszatért Európába. Londonban és Bruxellesben távíróhálózat építési vállalkozásba kezdett. Olyan távíróközpont kiépítését tervezte, melynek kapcsolótábláján a város gyárainak és hivatalainak vonalai nem csak a távírdával, de egymással is összekapcsolhatók. Az elgondolást azonban az üzletemberek túl drágának tartották. Ekkor jött a hír, hogy a philadelphiai világ- kiállításon A. G. Bell új találmányt mutatott be: a telefont. Puskás azonnal odautazott, hogy megnézze. Úgy látta, a távirdaközpont helyett valójában telefon- központot kell teremteni. Pénze, kísérleti lehetősége azonban nem volt elegendő, ezért felkereste T. A. Edisont és „találmány-gyárát”, a New York melletti Menlo Parkban. Edisont meggyőzte arr ról, hogy a telefon nem tökéletesített távirda, hanem egy olyan eszköz, amelyet a nagy nyilvánosság számára kell hozzáférhetővé tenni, telefonközpont segítségével. így 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgozott a Menlo Park-i műhelyekben Edison mellett a telefonközpont tervén, amit végülis elkészített, de formálisan nem szabadalmaztatott. 1877 nyarán Edison európai megbízottja lett. Londonban a fonográf honosításán dolgozott. Kiállításokat, bemutatókat rendezett. Székhelyét 1878-ben Párizsba tette át, ahol az első telefonhálózat és központ építési munkáit irányította. Ekkor képezte ki huszárfőhadnagy öcs- csét, Ferencet, aki féléves párizsi tartózkodása alatt megismerte a hálózat és központ építésének műszaki, üzleti és szervezési munkáit. Edison egyetértésével Puskás Ferenc kizárólagos jogot kapott a monarchia területén, telefonközpont építésére.. 1879 nyarán tehát a két testvér együtt tér haza tőkés társakat keresni a budapesti távbeszélő építésére - sikertelenül. így Tivadar költségére kezdték meg az építés szervezését és munkáit, amivel 1881-ben készülnek el. Puskás Tivadar eközben 1879. októberétől az Edison Társaság igazgatósági tagja lett, Párizsban önálló szabadalom- értékesítő ügynökséget nyitott, villany- motorral kormányozható léghajókísérleteket folytatott, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamosautóján közlekedett. 1880-ban Londonban házasságot kötött a már Kolozsvárott megismert Vetter von Lillien Sophie grófnővel, gróf Török József elvált feleségével. (Egyik házassági tanújuk a walesi herceg, a későbbi VII. Edward angol király volt, aki lelkesedett a technikai újdonságokért.) Az 1881-es párizsi elektromossági kiállításon Puskás rendezte az Edison vállalatok bemutatóját. A nagy szenzáció a fonográf és a villanyvilágítás volt. A párizsi elektromos világítás kiépítésére Puskás részvénytársaságot alapított, s a Nagyopera kivilágítását még ebben az évben meg is valósították. De szerepelt a kiállításon a párizsi Általános Telefontársaság is, mely részvénytársaság Puskásnak, vezető szakemberüknek elgondolása szerint a kiállítási pavilion és a Nagyopera között telefonkapcsolatot épített ki, amin keresztül egyszerre 16 vendég hallgathatta egyenesben az előadást. Innen már csak egy lépés volt a telefonhírmondó. Előbb azonban Puskás London elektromos világításán (1882), és a madridi távbeszélő hálózat tervein (1883) dolgozott. Öccse, Ferenc halála (1884. március 22.) után felszámolja vállalkozásait, irodáját és családjával: feleségével és két kislányával hazaköltözik Budapestre. 1884 tavaszán átvette a Budapesti Telefonhálózatot. Néhány év múlva felszereltette az első nyilvános állomásokat, modernizálta a hálózatot és a készülékeket, újabb három központot rendezett be. Mindez szinte felemésztette vagyonát, melynek maradékával 1885-ben arany- bányászatba kezdett Abrudbányán. Mivel ez sem sikerült, 1885 őszén eladta a telefonvállalat egyharmad részét. 1886-ban olajkutatásokba kezdett Zsibó környékén. A Szamos parton mintaszerű, szociális létesítményekkel ellátott olajkutató telepet épített fel. Családjával együtt odaköltözött. Bár költséges, mélyfúrásokat végeztetett, mégsem találtak megfelelő mennyiségű olajat. Mindössze a dús előfordulású földviasz (ozokerit) feldolgozására számíthattak. Termékük, a fekete gyertya azonban a befektetett tőke kamatait sem hozta visz- sza. Családja, felesége öröksége révén Grazba költözött. Puskás Tivadar pedig magányosan és szegényen visszatért Budapestre, ahol közben a csőd szélére jutott „Budapesti Telefonhálózat, Puskás Tivadar és Társai” cég. Baross Gábor ipari és kereskedelemügyi miniszter azonban, aki felismerte a telefonban rejlő lehetőségeket, államosította a telefonhálózatot, s egyúttal bérbe is adta Puskás Tivadarnak. így a további korszerűsítéseket már állami pénzen végezték. Puskás emellett a víz alatti robbantások újféle rendszerét dolgozta ki', melyet akkor nem találtak megfelelőnek, ám az utókor ezt az elvet alkalmazza. Puskás 1892. júliusában az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában, majd a következő hónapokban még 18 országban jelentette be „Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére” megnevezéssel a Telefon- hírmondó szabadalmát. 1893. február 15- án megindult a telefonhírmondó szolgálat Budapesten. Puskás Tivadar újra a középpontba került, Európa, sőt Amerika érdeklődése is felé fordult. Üzleti útra készülődött, de március 16-án Hungária szállóbeli lakásán szívrohamban meghalt. MAGYAR SZÓ —A HÍD 15 241 éve történt 1764 Február 15.: Megszületett Jens Immanuel Baggesen dán író (A labirintus). Jens Immanuel Baggesen, az Immanuel nevet a filozófus Kant iránti tiszteletből vette fel, a felvilágosodás és a romantika közötti korszak egyik legnagyobb dán költője és prózaírója volt Első munkáiban a Komikus elbeszélések, majd ennek folytatását is összegező Ifjúkori munkák című kiadványában kiváló stíluskomikummal, elegáns és rafinált nyelven Voltaire örökét elevenítette fel. Egyik legfontosabb munkája A labirintus, amely német- országi, svájci és párizsi uatzásairól szól. Az 1806 és 1820 közötti alkotói periódusában először a Tréfás verses levelek című kötetét tette közzé 22 év terméséből, tele szatirikus - ironikus remekekkel. Fő műve, A hasonmás és eredetije, avagy • Baggesen Baggessenről című verses dialógusa ítélőszék maga és az egész korabeli dán irodalom fölött, harc és vívódás a klasszicizmus és romantika eszméivel és alkotóival. 193 éve történt 1812 Február 15.: Megszületett az amerikai Charles Lewis Tiffany, a gyémántok királya, a Tiffany ékszerészet megalapítója. Charles Tiffany 1837-ben. textilgyáros apjától kölcsönkapott ezer dollárral indult szerencsét próbálni New Yorkba. Egy barátjával közösen nyitottak vegyeskereskedést, és mikor látták, mennyire jól fogynak a keleti dísztárgyak, hamarosan áttértek az üvegáruk és ékszerek eladására. Tiffanv ugyan nem volt ékszerész, de a viharos európai helyzetnek köszönhetően viszonylag olcsón jutottak hozzá ismert arisztokraták ékszereihez, a különlegességekre pedig vevők is akadtak. Hamarosan a külföldi uralkodóházak is Tiffanyhoz mentek vásárolni. Remekül értett a visszafogott, de hatásos hirdetésekhez, és ő volt az első, aki az ékszereket nem alkudva, hanem szabott áron adta. Tiffany az évek során divatot és stílust teremtett, neve egyet jelentett az eleganciával. Mikor 90 éves korában meghalt, vagyona közel 40 millió dolláros volt. A Tiffany máig a legfőbb amerikai ékszerész-cég, de ha nem így lenne, az alapító neve akkor is fennmaradt volna: egyik ékszerszakértője felfedezett ugyanis egy ritka, kék gyémántot, amit munkaadója iránti tiszteletből Tiffany- gvémántnak nevezett el. 332 éve történt 1673 Február 17. : Párizsban a "Képzelt beteg" együk előadása közben holtan esett össze a színpadon Moliere (eredeti nevén: Jean-Baptiste Poquelin) vígjátékíró és színész, a klasszikus francia színjátszás megteremtője (Tartuffe, A fösvény). Hosszú vidéki vándorlása után társulatával 1658-tól játszott Párizsban, ahol XIV Lajos francia király - az udvar nemtetszése ellenére - pártfogásába vette. Moliere vígjátékaiban ("A mizantróp", "A fösvény", "Tartuffe", "Képzelt beteg") kortársai vétségeit és gyengeségeit figurázta ki, nevetségessé tette az identitását kereső polgárság viselkedését: a törtető magatartást, a képmutatást, a zsugoriságot és a megtévesztést, valamint a fölényeskedő nemességét is. Korai művei a comme- dia dell'arte hagyományain alapulnak, kései műveire inkább a melankólia jellemző.
