Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-02-18 / 190. szám

Kultúra Földessy Dénes A filmszemle legfőbb, legörömtelibb tanulsága mellett, hogy tudniillik a fia­tal rendezőnemzedék is nagyon tehet­séges, íme tehát a filmvilágban a film­közönségről lezajlott vita egyik szelete: Schubert Gusztáv filmkritikus okfej­tésének legbölcsebb sorai:- A pénzhiány nem magyaráz meg mindent, de tény, hogy a magyar film­gyártásra fordított összeg csak az utób­gyon sok olyan film készül, amely leg­feljebb 3-4 ezer nézőt vonz. Pedig a kí­nálatnak a kereslethez a szellemi érté­kek piacán is igazodnia kellene. Nagy kereslet lenne például gyermekfilmre. Ehhez képest az elmúlt években nem hogy gyermekfilm nem született, de még forgatókönyv sem. A 2003-as és 2004-es játékfilmes gyártási pályázatra mindössze 2-3 gyerek - vagy ifjúsági té­májú pályamű érkezett. Ha emellé hoz­zátesszük a hazai nézettségi listát, és azt 12 MAGYAR SZÓ — A HÍD Röviden Fiatal írók a Károlyi palotában A pesti Károlyi palotában kiosztották a Ra­tal írók Szövetsége pályázatának díjait. Az elsők: vers kategóriában Kollár Árpád, pró­za kategóriában Szőcs Attila és Bürüs János Botond, dráma kategóriában pedig Pozsgai Brigitta. Először osztották ki ugyanakkor a Szépirodalmi Figyelő-díjat, Pető Hunor bronzplakettjét Szőcs Gézának és Bánki Évának. SÍREMLÉK JÓSZET ATTILÁNAK A Képzőművészeti Lektorátus ötletpályáza­tot hirdetett József Attila születésének szá­zadik évfordulója alkalmából, a költő sírem­lékére. A nyertes pályaművet még az idén felállítják, s József Attila halálának decem­ber 3-i évfordulóján avatják fel. A Csudafilm SZÁZEZER NÉZŐJE Ragályi Elemér a rangos operatőr, akinek el­ső játékfilm rendezését, a Csudafilmet a most lezárult szemlén mutatták be, - produ­cerével Kálomista Gáborral együtt tiltako­zik az ellen, hogy a szakma az ő mozijukat közönségfilnek minősíti, így szembeállítva a művészfilm fogalmával. Miután néhánv nap alatt hatalmas tömeg, százezer néző látta a Csudafilmet ők azt hangoztatják: csak siker­filmek vagy kudarcfilmek vannak. Az ellen­tábor arisztokratikus ellenvéleménye: ”A közönséget nem lehet eléggé lebecsülni!” Fagyhalálos dámák Az idei télen tizenkilenc ember halt meg Magyarországon fedél alatt, saját lakásában. Mivel a magas fűtési árakat nem tudták fi­zetni, egyik reggelre megfagyva találták őket saját otthonukban. Néhány író ödete: hirdessenek pályázatot fagy halál témájú tár­sadalmi drámára. Fellép az Illés Erdélyben és a Szigeten Két koncertet is ad az eredeti összetételű Illés együttes megalakulásának negyvene­dik évfordulója alkalmából a nyáron Er­délyben és a Szigeten. A zenekar négy év óta első fellépésén augusztus 5-én Erdély­ben, Csíkszereda főterén ad ingyenes kon­certet. A több mint két órás élő produkciót százötvenezer ember láthatja, a koncertet a Duna Televízió és a Magyar Televízió is sugározza, közölte az MTI. Az Illés együt­tes az erdélyi koncert után, augusztus 9-én, a Sziget Fesztivál előestéjén a Nagyszínpa­don ad jubileumi koncertet. A koncertre "nulladik napi" napijegy váltásával lehet majd bejutni, a hetijegy' viszont erre a kon­certre is érvényes lesz, írta a Sziget.hu. Soha ennyi nézője nem volt a Szemlének A február 9-én reggel rendelkezésre álló adatok szerint a 36. Magyar Filmszemle hat helyszínén - a Mammut Moziban, a Mille­náris Teátrumban, az Uránia Nemzeti Film­színházban, a Budapest Kongresszusi Köz­pontban és a Bem moziban - mintegy öt­ezerrel több néző látogatta a vetítéseket, mint 2004-ben. A játékfilmek mezőnyében a Szemle utolsó napján bemutatott és hatal­mas érdeklődéssel várt Sorstalanság érte el a legtöbb nézőt (3023), a második a Dallas Pashamende (2659). bi két évben nőtt meg látványosan, a 90-es években katasztrofálisan alacsony volt. Ahhoz, hogy zsánerek szülesse­nek, bizonyos számú filmnek el kell ké­szülnie. Ha évente csak tucatnyi ma­gyar film születhet, abba nem fér bele "annyi téma és műfaj amennyire szük­ség lenne a sokszínű filmkultúrához. A szegényházi filmezés épp a versengést teszi lehetetlenné. Ha csak egy-egy víg­játék készül évente, a nézőnek nincs vá­lasztási lehetősége, és ez mindig a köz­ízlésnek, a biztonsági játéknak kedvez.- A 2004. nagyon sikeres év volt: a magyar film megduplázta a 2003-as gyötrelmesen alacsony nézőszámát (ak­kor mindössze 684 ezren váltottak mo­zijegyet magyar filmre). Ez a fordulat szerencsére nem a véletlen műve, több­szörös garancia van rá, hogy a kedvező irány folytatódik, több a pénz, több a film, a filmtörvény jogbiztonságot te­remt, átláthatóbbá teszi a filmkészítést, a finanszírozás az „ötlettől a filmig”, sőt, nagyon helyesen, egészen a moziig követi és támogatja, a magyar filmet: „több pénz jut kópiára, reklámra. Csak­hogy az igazi áttöréshez még rengeteg mindennek meg kellene változnia, ugyanis még mindig egy-két film sike­rén, vagy bukásán áll, hogy jó évet zár- e a magyar film. Az idei nézőszám­duplázás igazából a Magyar vándor és a Kontroll sikerének köszönhető (456 il­letve 259 ezer néző). Még mindig na­látjuk, hogy a legjobb tízben négy gye­rekfilm van (Shrek 2, Harry Potter és az azkabani fogoly, Némó nyomában, Garfield), akkor válik világossá, hogy a magyar filmgyártás enyhén szólva kö­zömbös az iránt, hogy mire van keres­let. Persze, nekünk nem méregdrága Harry Potterrel kellene kísérleteznünk. De szellemes történeteket kísértetek és 2005. FEBRUÁR 18. varázsiskola nélkül is lehetne írni, és pár száz millióból filmre vinni. Ki gon­dolta volna száz esztendővel ezelőtt, hogy a Pál utca egyszer még a világ kö­zepe lesz?- A kereskedelmi televíziózás „si- ker”-receptjét én a katasztrófa receptjé­nek látom. Ez ugyanis nem szórakozta­tás, hanem gagyi a köbön, márpedig a gagyi sohasem lehet szórakoztató. Még ha a néző mulatságosnak vagy kelle­mesnek is érzi arra a pár órára, amíg be­lemerül a tévéműsorba. (A gagyi a szél­hámos utcai árusok kínálta hamis aranyékszer, óra. A szerk.). Tudnunk kell, hogy nem a művészet és a szóra­koztatás áll szembe egymással, hanem a minőség és a gagyi. Az ember szellemi­lelki értelemben is mindenevő, a szóra­koztatásra éppúgy szüksége van, mint az elmélyült gondolkodásra. Ép érzékű nézőnél a kettő nagyon is együvé tarto­zik, ezt az egyensúlyt nem utolsó sor­ban a gagyi, a bóvli tömeges elterjedése bontotta meg. A minőségi szórakozta­tástól ugyanis mindig vezet út a művé­szethez, a nagy bohócok, vagy a thriller nagyjai egyaránt zseniális lélekbúvár­ok, bölcs filozófusok. A gagyinak vi­szont nincs, mert nem lehet, Buster Keatonja, Hitchcockja.- A Kontroll azért reménykeltő pél­da, mert azt bizonyítja, hogy igenis le­hetséges a kitörés, létezik népszerű mű­vészet. A Kontroliban a színész, a ren­dező, az operatőr egyaránt elkapta azt a létező köznyelvet, amit a moziban ülők értenek és anyanyelvi szinten beszél­nek, és épp ezért tudta megszólítani a nézőt.- Nagyon is érdemes elgondolkod­nunk a számokon, arányokon, a keres­leten s a kínálaton, egyáltalán azon, ho­gyan tud újra egymásra találni a ma­gyar film és közönsége, méghozzá az igényesség, a szellem és a minőség je­gyében. Az idő, vagy a mindent böl­csen elrendező „láthatatlan kéz” ugyan­is éppoly kevéssé fogja megoldani a magyar film problémáját, ahogy a gaz­daságban sem lehet pusztán piaci meg­oldásokra hagyatkozni. Rengeteg pénzt és kudarcot megtakaríthatunk, ha vé­giggondoljuk mindazt, amibe itt most épp csak belekaphattunk. Költözik a Ludwig Fontos hír a hazajárók művészetkedvelő rétegének: új helyre költözik a világhírű pesti Ludwig Múzeum. Hosszas huza-vona után most már biztos a nagyrangú intézményről szóló hír. A régi lehetőségekről kevés jót mondhatunk. Habár megközelíthetősége turisztikai szempontból kifogástalan volt, maga az épület egyáltalán nem felelt meg a kortárs művészeti bemutatótér kívánalmainak. Hiszen eredetileg királyi palotának épült, másodjára pedig Munkásmozgalmi Múzeummá alakították át. A fenyegető, monumentális, vörösmárvány aula a munkásmozgalom szelleme­sigének megfelelt, de az elvont kortárs művészetet taszította. A március közepén megnyíló új helyszín a Művészetek Palotája. Egy budapesti viszonylatban óriásinak mondható épület a milleniumi városközépontban áll s végülis jó megoldás. A palotából múzeum céljaira kiu­talt közel tizenhárom-ezer négyzetméter a Ludwig igényeinek megfelel. A direkt kortárs művészet múzeumának céljaira kiutalt épületrészek (négy szint, változatos világítási lehetőségek, áthelyezhető falak) Magyarországon eddig ismeretlen léhetőségeket ígérnek. A Ludwig pedig változatlan szellemiséggel s a grandiózus Művészetek Palotájában is a huszadik század művészetét mutatja majd be. Elsőként egy francia válogatást a Pompidou-központból. 81 És mi lesz a közönséggel? EZERFEJŰ CÉZÁROK Végétért kultúránk egyik évenkénti legfontosabb eseménye, a magyar filmszemle, amit nem zárhatunk le az „ezerfejú Cézár ” nélkül. Ez a kifejezés valahol a színház- történelemben született, és a sok egyéniségből, „ezer féle fejből” összetett publikumot jelenti. De alkalmazzák a film, akoncert közönségére s olykor az irodalmi estékre is. Nélküle nincs művészet: olvasótömeg híján csak fiókirodalom létezik, üres, lézengős nézőtér előtt csak hatástalan film pereg, s a klasszikus zene technikailag tökéletes fel­vételének otthoni hallgatása sem az igazi, hiszen az is nélkülözi a nézőtársakkal kö­zös, együttes élmény batásfokoző erejét.

Next

/
Thumbnails
Contents