Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-18 / 190. szám
10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Gaz da ság 2005. FEBRUÁR 18. Röviden AZ U-SZOLGÁLTATÁSOK VILÁGSZERTE BŐVÜLTEK A telekommunikációs szakma által nyújtott szolgáltatások tavaly világméretekben 6,7 százalékkal bővültek - mutatta ki előzetes adataiban a stamfordi Gartner piackutató cég. Az ágazat forgalma az előző évi 569,6 milliárd euróról 607,8 milliárdra nőtt 2004- ben. A növekedés legfőbb hajtóereje a consulting és az outsourcing üzletág volt. A piacvezető az IBM maradt tavaly is 7,6 százalékos részesedéssel, megelőzve az Electronic Data System-et (EDS), amely 3,4 százalékot mondhatott magáénak. A Fujitsu piaci részaránya 2,8, a negyedik helyezett Hewlett- Packardé (HP) és az Accenture und Computer Sciences-é 2,3-2,3 százalék, (mti) Google: MEGHÉTSZEREZTE NYERESÉGÉT Az internetes kereső 2004 negyedik negyedévében nettó eredményét 27,3 millió dollárról 204,1 millióra növelte, azaz meghétsze- rezte. Mindez a megnövekedett reklámbevételekből és az ünnepek alatti erőteljesebb Internet-használatból ered. A bevételek 1 év alatt megduplázódtak, 512,2 millió dollárról 1,03 milliárdra nőttek, (kress.de) Magyarország: jönnek A KÜLFÖLDI TURISTÁK Tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken több külföldi, viszont kevesebb belföldi vendég fordult meg, mint 2003-ban - adta hírül a KSH. Január-decemberben a kereskedelmi szálláshelyekre 3,2 millió külföldi vendég érkezett, akik 10,3 millió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégek száma tíz, az éjszakák száma négy százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezzel szemben a belföldiek száma két százalékkal, 3,2 millióra, az általuk eltöltött éjszakáké pedig 4 százalékkal, 8,1 millióra csökkent 2003-hoz képest. A legfontosabb küldő országok közül Németországból és Ausztriából kevesebb, míg Olaszországból, az Egyesült Királyságból és az USA-ból több vendég érkezett. Megemelték a munkaidőt Franciaországban A francia törvényhozás nem befolyásoltatta magát a hétvégi tömegdemonstrációktól, és 370 igen szavazattal 180 ellenében jóváhagyta a 35 órás heti munkaidő-korlátozás feloldását, 48 órára emelve a felső határt. A kormány reményei szerint a jövő hónapban a szenátus is rábólint a módosításra, így az törvényerőre emelkedhet. Franciaország ezzel teljes egészében kihasználja az EU által megengedett munkaidő-keretet, sőt, az éves túlóra lehetőségét is 180 óráról 220 órára emelik. A munkaadók örülnek a változásnak, ugyanis a 35 órás munkahetet versenyhátránynak és a 10 százalék körül stagnáló munkanélküliség okának tekintették. Munkásszervezetek ugyanakkor a szociális jóléti rendszer aláásását látják az intézkedésben. Valuta-Árfolyamok (február 16.) 1 USD = 187,65 HUF 1 USD = 0,769 EURO 1 USD = 29401ROL 1 EURO = 243,82 HUF Hl Minőség, ár és választék alapján vásárol a magyar MAGYAR PÉNZERŐ Vásárlásnál a boltválasztás legfontosabb szempontja az áru minősége, az árszínvonal valamint a választék, ez abárom tényező pedig évek óta kiemelkedő szerepet játszik a vásárlási szokásokban - áll a GfK tanulmányában. Február 16. A GfK Piackutató Intézet „Shopping Monitor” című új tanulmánya azt is közli, hogy a legtöbb pénzt élelmiszerre a háztartások 40 százaléka a 20 000-nél több kis boltban adja ki. A háztartások további közel egy harmad része számára valamelyik hipermarket az élelmiszer fő beszerzési forrása. Utána következik a diszkont, majd a szupermarket. A kis bolt a legtöbb pénzt ott elköltők 90 százaléka számára azért előnyös, mert közel van és könnyen megközelíthető. A hipermarket fő vonzerejét a válaszadók 69 százaléka számára a kedvező árak adják, de sokak számára fontos a széles áruválaszték is. A diszkont kedvező árait 76 százalék nevezte meg pozitívumként, és szintén magas a könnyű megközelíthetőséget említők aránya. A boltválasztást befolyásoló tényezők majdnem mindegyikét fontosabbnak tartják a megkérdezettek, mint egy évvel korábban; általában igényesebbek lettek a vevők. Egyedül az üzlet ismertsége, márkaneve kevésbé fontos az előző felméréshez képest. Legnagyobb arányban az üzlet környezetével szemben támasztott elvárás jnutatója emelkedett egy év alatt. Az érem másik oldala, hogy a vevők mennyire elégedettek azzal az üzlettel, ahol a legtöbbet költik élelmiszerre. Tizenkilenc szempont közül a rangsor vége felé áll az árszínvonallal való elégedettség. Annál kevésbé csak az akciókat-promóciókat, illetve a nyújtott szolgáltatásokat tartják jónak a vevők. A lista középső részén áll az elégedettség az áruk frissességével és minőségével, viszont az élbolyban foglal helyet a választék. Legnagyobb mértékben fő bevásárló helyük nyitva tartásával elégedettek a vevők. A különböző napi fogyasztási cikkek termékcsoportjai közül kis boltban veszik legtöbben a friss kenyeret és péksüteményt. A hipermarket slágere a mosó- és tisztítószer, a szupermarketé a tej és tejtermék. A diszkont az alapvető élelmiszerek fő beszerzési forrása a legtöbb háztartás számára. Szaküzletben friss húsra, piacon friss zöldségre és gyümölcsre adják ki a legtöbb pénzt. (GfK) Mit akar a magyar kormány? A kormány tevékenységének irányát a következő fél évben a felsőoktatási reform, a Nemzeti Fejlesztési Terv, a nemzetpolitikai javaslatok, valamint az adórendszer átalakítása határozza meg - mondta László Boglár kormányszóvivő a kabinet szombati informális ülése után. A több mint négyórás informális kormányülésen elhangzottak tapasztalatait a miniszterelnök beépíti hétfői, a köztársaságról szóló parlamenti beszédébe. A felsőoktatási reformhoz kapcsolódik az új közoktatási ösztöndíjrendszer kidolgozása, az NFT-hez a fejlesztési irányok és konkrét programok meghatározása, az ehhez szükséges társadalmi és politikai konszenzus kialakítása. A nemzetpolitikai javaslatok terén március vége a sarkalatos pont, amikor a törvényalkotás vonatkozó kérdéseinek vázolása megtörténik. Az adórendszer átalakítása az igazságos közteherviselés, a versenyképesség jegyében történik majd. (napi.hu) ■ Magyarország: egyre több külföldi vásárol lakást PANNON TERÜLET? Február 16. Nógrád és Heves megye egyes településein nyugdíjhoz közeli korú angol, holland és német, nemesi származású vevők is megjelentek az elmúlt évben - írja a Világgazdaság. A lap szerint általában kisebb, volt uradalmi birtokot, kúriákat vagy udvarházakat vásároltak, ott folytatják a gazdálkodást, de már jóval kisebb léptékben, mint annak idején az eredeti tulajdonos. Más színt aligha lehet fölfedezni, amikor a külföldiek tavalyi ingatlanvásárlásait vizsgáljuk. A kereslet egyedül Budapesten stabil vagy növekvő, vidéken az abszolút számok csökkenő tendenciát mutatnak. A tavaly is főleg német, osztrák és svájci vásárlók érdeklődtek a balatoni, a bakonyi és a nagyvárosokban lévő házak és lakások iránt. Újdonság, hogy immár a beépítetlen területek is felkerültek a palettára, ami azért lehet, mert a külföldiek manapság inkább üres építési telket akarnak venni, s azon a maguk elképzelése szerint építkezni, s nem bajlódni a felújítással. Nehéz helyzetbe kerültek a lakásépítésben érdekelt vállalatok és vállalkozók. Több lakópark is épül, de az értékesítés ideje jelentősen megnőtt az elmúlt hónapokban, miután a jelek szerint nincs akkora fizetőképes kereslet, mint azt a tervezési szakaszban feltétételezték. A pangás miatt nem ritka, hogy a 6-8 éve lakást vagy házat vásárolt külföldiek eladóként jelennek meg a piacon. Baranyában stabil a külföldiek érdeklődése, sőt az elmúlt négy évet tekintve egyszer még növekedett is. Általában 300-350 körüli kérelemszámot rögzítenek évek óta. Feltűnő a hollandok tömeges megjelenése, a tavalyi 308 engedélyből 116-tal részesültek. Új szereplők a britek, az amerikaiak és az olaszok. Túlnyomórészt lakásokat keresnek a külföldiek a déli országrészen, tanyából mindössze hármat vettek az elmúlt évben. A beépítetlen terület iránti igény viszont megugrott, jelezve, hogy aki elszánja magát a vásárlásra, az nulláról akar indulni. A tapasztalatok szerint a hollandok szervezett ingatlanközvetítési tranzakciók során vásárolnak lakást vagy házat. Úgy alakult, hogy egymáshoz közeli falvakban több tucat holland szerzett ingatlant, ezek a tulajdonosok nyáron gyakran összejámak. Budapesten kívül talán Bács- Kiskun megye a kivétel: a fővároshoz hasonlóan ott is évről évre növekszik a külföldi tulajdonosok száma. Ott is vezet a lakóház és a lakás, de a megye jellegéből adódóan szorosan mögötte áll a tanya, ugyancsak emelkedő számban. Majdnem megháromszorozódott a beépítetlen területet keresők száma, és érdekes módon az üdülőket kiszemelőké is megkétszereződött. A holland „invázió” ott is tetten érhető, 2004-ben 68 ügylet részesei voltak az onnan származók. A megye egyes központi és déli övezeteiben jugoszlávok vásároltak házakat és lakásokat. (hvg) A Dunántúlon egyre kevesebb külföldi akar lakóingatlant vásárolni, néhány településen már ők is megjelentek az eladók között. Újdonság, hogy az írek és a németek mellé felzárkóztak a hollandok - derül ki a tavalyi adaton összegzéséből.
