Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-18 / 190. szám
6 MAGYAR SZÓ-A HÍD HAZAI HÍREK 2005. FEBRUÁR 18. ■ Új Magyarországról beszélt Gyurcsány ÉRTÉKELŐ BALOLDAL Gyurcsány első évértékelő beszéde a közös értékek felsorolásával kezdődött. A jövőről szólva a kormányfő elmondta: "az előttünk állő hónapokban négy nagy feladatunk van: legyen arányos a közteherviselés, alakítsuk át a felsőoktatást, váüahuk nemzeti felelősségünket a határon túl éló honfitársainkért, alkossuk meg a következő évtized nemzeti fejlesztési programját. Munka, otthon és biztonság, mert ezt akarja ajobb- és a baloldal egyaránt'. Röviden Legenda a HARMINCEZER HAJLÉKTALAN "Széles körben elterjedt, hogy Magyarországon harmincezer fedél nélküli ember él, de most már biztos, hogy ez nem igaz" - nyilatkozta Győri Péter, a .\lenhely Alapítvány budapesti elnöke a február 3-i, az elsőként önkéntesek bevonásával is végzett hajléktalanszámlálásról. Ennek ellenére a pesszimista várakozások igazolódtak: 1221 megszámolt ember töltötte az éjszakát az utcán, aluljárókban, parkokban, elhagyott gyártelepen vagy erdőkben. (626 embert a szociális munkások, 595 embert az önkéntesek számoltak össze.) PEST MEGYE LE AKAR válni Budapestről Leválva Közép-dunavölgyi Régió néven kíván Pest megye 2007-től önálló életet kezdeni, és erről a megye MSZP-s parlamenti képviselői törvényjavaslatot készítettek elő, közölte a Pest Megyei Közgyűlés elnöke kedden. Az önállóság a kezdeményezők szerint jobban szolgálhatja a megyében élők érdekeit, és az uniós lehetőségek kedvezőbb kihasználását teszi lehetővé. A különböző tervezési és főként az agglomerációt érintő kérdésekben "továbbra is együtt kívánunk működni a fővárossal" - mondta Szabó Imre. ÖT ÉV MÚLVA FÜSTMENTESEK LESZNEK A HAZAI VENDÉGLÓK? Kökény Mihály javaslatot készít a kereskedelmi és a reklámtörvény módosítására, értesült korábban a Napi Gazdaság. A népegészségügyi program megvalósulásért felelős miniszteri biztos kezdeményezi, hogy a hazai vendéglőkben öt éven belül tiltsák be a dohányzást, követve ezzel Írország és Olaszország példáját, ahol tavaly tavasszal, illetve 2005 elején hasonló szabály lépett életbe. Korábban Kökény az elképzeléssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy' a szigorú szabályozás azonnali bevezetése "politikai öngyilkosság lenne", ezért kampánynyal fogják az embereket ráhangolni, valamint közvélemény-kutatások és hatásvizsgálatok is készülnek majd. A tilalom fokozatos bevezetését sem tartja elképzelhetetlennek a kormánybiztos: előbb csak az éttermekben lesz tilos dohányozni, később viszont már a táncos szórakozóhelyeken is. Húga esküvőjéről is jelentett Krakus ügynök Családjáról és a munkatársairól is adott információkat a Krakus Péter fedőnevű titkos megbízott. Az álnév mögött a hetek óta dagadó botrányban részt vevők szerint Szita Károly, Kaposvár jelenlegi fideszes polgármestere állt és áll. A kutathatóvá vált jelentések tanúsága szerint a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság IIl/H-es osztálya Krakustól többek között arról adott politikai értékelést, hogy' munkahelyén, a Növényvédő és Agrokémiai Állomás dolgozói miként vélekedtek az 1981-es lengyelországi szükségállapot bevezetéséről. Jegyzékben tiltakoznak “a szaúdi terroristák” A szaúdi nagykövet jegyzéket küldött a Külügyminisztériumba, mert Gyurcsány Ferenc a múlt hétvégi szocialista kongresz- szuson azzal viccelt, hogy' a magyar labdaFebruár 16. Az elmúlt két évben hagyománnyá vált, hogy a miniszterelnök az ország házában beszédet mond az ország helyzetéről. Alig hiszem, hogy akadna bárki, aki ne tudná megkülönbözteti egymástól a konzervatívot, a szabadelvűt és a szociáldemokratát" - kezdte beszédét Gyurcsány. "Mi a közös bennünk? Hazafiak, demokraták, európaiak vagyunk" - mondta. "Hazafiak vagyunk, hívei vagyunk a nemzeti érdek bátor képviseletének, a magyar kultúra gyarapításának, és annak, hogy Magyarországon többen szülessenek, mint amennyien eltávoznak közülünk. Európaiak vagyunk, az antikvitás, a zsidó-keresztény kultúra örökösei. Teret adunk a tehetségesnek, a szorgalmasnak, de nem hagyjuk magára a gyengét. Ezek az értékek nem elválasztanak, hanem összekötnek bennünket". Gyurcsány szerint az okos közéleti vitát mintha felváltotta volna a kommunikációs gügyögés. "A politikát lassan leváltja a politikai kommunkiáció, a kritikát felváltotta a rágalom, a riválisból ellenség lett, a szövetségesből csatlós. Múltunk emlékei dermesztő erővel tartanak fogságban bennünket, és kár a körülményekre hagyatkozni, mert azok mi magunk vagyunk" - fogalmazott. A kormányfő fontosnak tartotta, hogy "merjünk nemet mondani féligazságainkra és velünk élő hazugságainkra". "Hosszú a lista: nem igaz, hogy a verseny és a szolidaritás kizárja egymást, a magántulajdon rossz, a köztulajdon meg jó. Nem igaz, hogy Trianon utáni nemzet lelki megnyúgvásához csak a közjogi út vezet. Nem igaz, hogy a hithez, a vallásokhoz, az egyházakhoz fűződő viszony nem lehet részese a demokratikus vitáknak. Nem igaz, hogy a kollektív felejtés erősebb a kollektív emlékezetnél" - mondta. Gyurcsány Ferenc szerint az előttünk álló hónapokban "négy nagy feladatunk van: legyen arányos a közteherviselés, alakítsuk át a felsőoktatást, vállaljuk nemzeti felelősségünket a határon túl élő honfitársainkért, alkossuk meg a következő évtized nemzeti fejlesztési programját. Munka, otthon és biztonság - akarja ezt a jobb- és a baloldal egyaránt". "A népszavazás üzenetét megértettük, mindenki boldogulhasson szülőföldjén, támogatjuk a határon túli magyar régiókat, közjogi tartalmat adunk a határon túli magyarság fogalmának, útlevelet adunk a határon túli magyaroknak. Mindezt úgy, hogy a párbeszéd marad a legfontosabb eszköz. Az egyoldalú nyilatkozatok helyett a sokoldalú egyeztetés hívei vagyunk" - jelentette ki Gyurcsány. "A nemzeti fejlesztési programot nem lesz egyszerű megalkotni, mert ezer mil- liárdokról van szó" - tette hozzá a kormányfő. "Céljaink egyszerűek és világosak: legyen több munkahely, több jövedelem, éljünk egészségesebb és hosz- szabb életet, biztonságos körülmények között. Olyan programokat kell kitalálnunk, amelyekkel célt érünk. Minek van realitása a következő években? A legfontosabb az, hogy több embernek legyen munkája, és több legyen a jövedelme, ha jól csináljuk, 25 százalékkal többre fogja futni, mint ma, ehhez azonban működő oktatási rendszert kell csinálnunk. Vége van a Kádár-rendszernek, vége van a rendszerváltásnak, mondta Gyurcsány, aki szerint a Kádár-rendszer egy hamis világ volt. "Ma is vannak még akikről ezt 1989-ben nem gondoltuk volna, akik a kádárizmus illúziókon alapuló biztonságát kérik számon ma rajtunk" - mondta Gyurcsány Ferenc, és megjegyezte: "ők a mozdulatlanság nyugalmát akarják. Én a változás kiszámíthatóságában hiszek". A kormányfő zárszavában azt tanácsolta: "Nyissunk új lapot Magyarország történelemkönyvében, zárjuk le a rendszerváltást, zárjuk le az átmenet konfliktusait. Közös utunk van, közös a haza, közös a nemzet. Magyarországon a boldogulni kívánó, békében élni akaró embereket nem érdekli a magamutogató politizálás. Vissza kell adjuk a hitet, hogy a politika róluk szól. "Új Magyarországot kell építenünk, egy versenyképes Magyarországot, új politikával, és ha kell új politikusokkal - ez a sikeres Magyarország programja. Én készen állok erre, a baloldal készen áll erre. Csatlakozzanak hozzánk, hogy nyugodtan nézhessünk gyermekeink szemébe! Értük és magunkért, Magyar- országért és a köztársaságért" - mondta a miniszterelnök. (indexj Pesszimista magyarok A magyarok látják legborúsabban saját életüket és anyagi jólétüket, jóllehet ezt a nagymértékű pesszimizmust sem a gazdaság jelenlegi helyzete, sem a munkanélküliségi ráta jelen állása nem inaokolná, főleg egyéb, uniós országok helyzetével összehasonlítva. Borúlátásunkon segíthetne, ha a lengyelekkel hasonlítanánk össze hazánkat: míg ott tavaly az egy’ főre jutó GDP az ÉLT-átlag 47 százalékához közelített, nálunk meghaladta a 61 százalékot, s a munkanélküliségi ráta is több mint háromszorosa a magyarországi szintnek. Ennek ellenére a lengyelek 49 százaléka elégedett az életszínvonalával, ez az arány nálunk csupán 36 százalék - derül ki az Eurobarometer felméréséből, mely azt elemzi, hogy’ öt ével a lisszaboni stratégia meghirdetése után hogyan ítélik meg az unió polgárai az EU versenyképességét. A gazdaság helyzete azonban az európaiak többségét nem tölti el örömmel: míg általában az európai gazdaságról 49 százalékuk úgy ítélte, hogy nincs ok az aggodalomra, hazájukkal kapcsolatban a megkérdezettek 62 százaléka vélekedett úgy, az nem ad okot a derűlátásra - írja a Világgazdaság. A foglalkoztatást nézve még borúsabb az összkép: az ezt firtató kérdésre az európai válaszadók 76 százaléka találta meglehetősen rossznak a helyzetet. (Magyar Nemzet)
