Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-02-18 / 190. szám
4 MAGYAR SZÓ —A HÍD Amerika hírei 2005. FEBRUÁR 18. Röviden Washington hazahívta DAMASZKUSZI NAGYKÖVETÉT Február 15. Az Egyesült Államok konzultációra hazahívta damaszkuszi nagykövetét - jelentették be kedden Washingtonban. Margaret Scobey nagykövet elutazása előtt kemény hangú jegy zéket adott át a szíriai kormánynak, amelyben megdöbbenésének adott hangot a volt libanoni kormányfő meggyilkolása miatt Rafík Harírit, aki korábban többször is szorgalmazta a szíriai csapatok kivonását Libanonból, autóba rejtett pokolgéppel ölték meg február 14-én Bejrutban. A merényletben a politikuson kívül 13-an haltak meg, 130-an megsebesültek. Az akció elkövetésével a libanoni ellenzék és Izrael Szíriát vádolja. (Info Rádió) Paul Bremer szerint nem volt MÓD PONTOS KÖNYVVITELRE Február 15. Kilencmilliárd dollárt osztottak szét Irakban a katonai beavatkozást követően az amerikai illetékesek anélkül, hogy ellenőrizték volna a pénz útját - jelentette a BBC megerősítve eg}' korábbi értesülést. Egy szenátusi bizottság által megkérdezett tanúk szerint leginkább vadnyugatira emlékeztetnek az ottani állapotot. Gyanús figurák szinte milliókat tettek zsebre. A meghallgatottak képen egy irakit mutatnak, amint épp dollár- bankókkal tömködi tele zsebeit. Paul Bremer, Irak korábbi amerikai kormányzója azzal védekezett, hogy a Szaddám Huszein-fém- jelezte rezsim megbujtatása után nem volt lehetőség pontos könyvvitelre. (Népszava) Washington a kiotói egyezmény NYOMÁSA ALATT A ma életbe lépő Kiotói Egyezmény az európai lapok egyik fő témája. A megállapodás célja, hogy csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az egyezményhez ugyanakkor - más országok mellett - az Egyesült Államok egyelőre nem csatlako- zott, pedig élen jár a szennyező anyagok kibocsátásában. A világsajtó úgy látja: Vlagyimir Putyin Oroszországa volt az, amely lehetővé tette, hogy a kiotói megállapodás hatályba lépjen. A lap szerint az Egyesült Államokat ugyan nem sikerült rábírni arra, hogy csatlakozzon az egyezményhez, de ettől függetlenül a washingtoni kormányzat most egyre erősödő nyomás alá kerül majd belföldön. Az amerikai cégek számára nehéz lesz úgy folytatni tevékenységüket, hogy' közben a világ nagy' részére vonatkozik a szabályozás. (nol.hu) Rosszul lett a pedofíliával vádolt énekes február 15. Útban perének tárgyalására rosszul lett Michael Jackson. A gyermekmo- lesztálással vádolt sztár éppen a Santa Maria- i bíróságra tartott, amikor nagyon-nagyon rosszul érezte magát és bevitték a közeli Marian Medical Center intenzív osztályára. Ezt a tárgyalást vezető bíró, Rodney Melville jelentette be. A 46 éves énekesért autó ment a Neverland birtokra, de a tárgyalóterem helyett végül a kórházba vitték a sztárt. Jackson fegyelmezetten végigülte az esküdtek meghallgatását, amely mintegy öt óra hosszat tartott. Ügyvédje ismertette, hogy a védelem miiven tanúk beidézését tervezi. Szerkesztette: Fazekas Krisztina ■ USA: 300 milliárd dollár a terror ellen HÁBORÚS KASSZÁT! George Bush 81,9 milliárd dollárt pótköltségvetést kért a kongresszustól az iraki és afganisztáni katonai feladatokra és a terrorizmus elleni háború más kiadásaira. A kert összeggel a The Wall Street Journal keddi száma szerint 300 milliárdra emelkednek a terrorizmus elleni küzdelem költségei, amelyek messze legnagyobb tétele az iraki háború. Február 15. A 81,9 milliárd dollárból 74,9 dollárt a Pentagon fog elkölteni, nagy részét az Irakban állomásozó amerikai katonák napi szükségleteinek fedezésére. Bush elnök a kongresszushoz hétfőn megküldött üzenetében úgy fogalmaz, a kért pénz biztosítani fogja, hogy az amerikai katonák megkapják, amire szükségük van ahhoz, hogy megvédjék magukat, és elvégezzék küldetésüket, illetve hogy folytatódjon az al- Kaida terrorhálózat és más terroristák üldözése Afganisztánban és másutt. A fehér házi kívánságlista 5,7 milliárd dollárt irányoz elő az iraki biztonsági erők kiképzésére és felszerelésére, amiről éles viták várhatók, mivel elköltéséről az Irakban állomásozó amerikai erők legfelső parancsnokai rendelkeznének belátásuk szerint. Az egyik illetékes úgy fogalmazott* hogy "a pénz időtlen és színtelen, s megadja a parancsnokoknak a rugalmasságot, hogy úgy költsék el, ahogy a mindenkori helyzet megkívánja". Afganisztánban a kormány 1,7 milliárd dollárt szán a biztonsági erők fejlesztésére. Az iraki és afgán biztonsági erők kiképzésére előirányzott összeget nem kötelező még az idén felhasználni, de ha mégis elköltik a szeptember 30-án végződő pénzügyi évben, az elnök a következőben további összegeket igényelhet erre a célra. Demokrata párti törvényhozók általában háborúpárti, fiskálisán konzervatív, a sajtóban "kék kutya koalíciónak" nevezett 35 fős csoportja kifogásolja, hogy a pótköltségvetés a Pentagon olyan programjait is magában foglalja, amelyeknek az eredeti büdzsében lenne a helyük. Ilyen tétel az az 5 milliárd dollár, amelyet a Pentagon arra költené, hogy a mostani 3 3-ról 48-ra növelje a szárazföldi erők dandárjainak számát. A The Washington T imes keddi száma szerint a kért összegből 660 millió dollárt irányoztak elő a bagdadi amerikai nagykövetség felépítésére, 400 millió dollárt azoknak az országoknak a segély- lyel való jutalmazására, amelyek vállalták az iraki és az afganisztáni koalícióhoz való csatlakozás politikai és gazdasági kockázatait. A 400 millióból 100 milliót Lengyelország kap. Afganisztánban 2,242 milliárd dollárt fordítanak a kábítószer-csempészet visszaszorítására, az afganisztáni biztonság és demokrácia előmozdítására és újjáépítésre. A palesztinok 200 millió dollár segélyben részesülnek. 200 millió dollár gazdasági és katonai segélyt kap Jordánia. A kérelem 242 millió dollárt különít el a nyugat-szudáni Darfúr térségének, ahol tízezreket öltek meg, és 2 millió ember vált földönfutóvá, valamint 100 milliót a 22 éven át polgárháborútól szenvedő dél-szudáni térségnek. A Fehér Ház 960 millió dollárt szán a délázsiai cunami által sújtott területek megsegítésére. Ukrajna 60 millió dollárban részesül. (MTI) ■ Rumsfeld megúszta a bírósági eljárást ELJÁRT HELYZETBEN Nem kell háborús bűnök elkövetéséért felelnie Németországban Donald Rumsfeldnek. Az amerikai hadügyminisztert négy iraki állampolgár és egy amerikai civilszervezet állíttatta volna bíróság elé, a német ügyészség azonban elutasította keresetüket. Február 16. Nem állítják bíróság elé Donald Rumsfeldet Németországban, jelentette a Reuters. Az amerikai hadügyminisztert egy amerikai civilszervezet és négy iraki vádolta háborús bűnökkel az iraki börtönökben elkövetett kínzások miatt. Egy 2002-ben elfogadott német törvény alapján az elkövetés helyétől függetlenül indítható bírósági eljárás háborús és emberiesség elleni bűntettek elkövetői ellen Németországban. A Rumsfeld elleni keresetet vizsgáló német szövetségi főügyész szerint azonban az amerikai hadügyminiszter ügyében elsősorban az Egyesült Államok hatóságainak kell eljárnia. Indoklása szerint a német hatóságok csak abban az esetben léphetnek, ha az amerikaiak elmulasztják a cselekvést, ezt azonban pillanatnyilag semmi sem bizonyítja. Az abu-grébi börtönben elkövetett kínzások ügyében a Pentagon több vizsgálatot is indított. Ezek egyelőre nem állapították meg a felsőbb vezetés felelősségét, a kínzásokban aktív szerepet játszó tiszthelyettesek közül azonban már többet elítéltek. A vizsgálatokról kiszivárgott jelentések azonban Rumsfeld és közvetlen beosztottai felelősségét is felvetik. A Pentagon jogászai például olyan értelmű ajánlásokat fogalmaztak meg, melyek érvénytelennek tekintették a hadifoglyokkal való bánásmódot szabályozó genfi egyezmény kitételeit a terroristagyanús foglyokra. Howard Dean a Demokraták elnöke Howard Dean volt vermonti kormányzót választotta elnökévé Washingtonban a Demokrata Párt. A párt országos bizottságának ülésén a 447 küldött közfelkiáltással választotta meg Deant, aki az egyetlen jelölt volt, mert a többiek korábban visszaléptek. Dean Terry McAucliffe-et váltja, akinek elnöksége idején a Demokrata Párt jelöltje elvesztette a múlt novemberi elnökválasztást. McAucliffe nagy érdemének tartják ugyanakkor, hogy a párt kitűnő pénzügy i helyzetben van. Az 56 éves új pártelnököt a párt baloldalához sorolják. Dean számos alkalommal élesen bírálta az iraki háborút, s "kíméletlennek és felelőtlennek" nevezte George Bush republikánus elnök költség- vetési politikáját. Dean a legutóbbi elnökválasztás előtt indult pártjában az elnökjelöltségért, de egy évvel ezelőtt alulmaradt az előválasztási harcban John Kerry massachu- settsi szenátorral szemben. Internetes adománygyűjtő kampánya azonban sikeresnek bizonyult, s újszerű módszereivel sok hívet szerzett a pártnak a fiatalság körében. (mti)
