Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-02-11 / 189. szám

20 MAGYAR SZÓ-A HÍD Egészség 2005. FEBRUÁR 11. Reggel tízkor jön a szívinfarktus Amerikai kutatók kísérletek során megállapították, hogy az ember szív­verésének ritmusa ragaszkodik a saját napi ciklusához. Ezt az ébrenléti és alvási idők sem befolyásolják. Reggelente különösen sok, mit sem sejtő pácienst ér szívinfarktus. Ennek a statisztikai anomáliának eredtek a nyomába amerikai kutatók. Mint megállapították, a reggeli testi megerőltetés és az irodai stressz he­lyett valójában a szívverés ritmusá­nak napszaktól függő ingadozása pro­vokálja ki az infarktust. A kutatók tíz napon keresztül, éj­jel-nappal mérték elektrokardiog- rammal (EKG) a tesztszemélyek szívverésének szabályos ritmusát. A kísérletben vizsgált személyeknek meg kellett változtatniuk az ébrenléti és alvási periódusukat, viszont a napi tevékenységük a szokásos maradt. A mérések eredményei szerint éj­jel egy és öt között a lehető legszabá­lyosabban ver az emberi szív, majd reggel 10 óra körül a szívverés frek­venciája komolyan ingadozik, írták a Proceedings of the National Aca­demy of Sciences szaklapban a bos­toni egyetemen dolgozó Kun Hu és kutatótársai. A szívverés frekvenciája minden vizsgált személynél hasonló 24 órás ciklus mentén alakult, függetlenül at­tól, hogy éppen aludtak, vagy valami mást csináltak, írta a News-Medi- cal.net híroldal. Ezért az infarktus magas délelőtti kockázata nem függ össze a megeről­tető tevékenységekkel, például a fel­keléssel, sportolással vagy a stresszel, vonták le következtetéseiket a kuta­tók. A legérdekesebb megállapításuk az volt, hogy a szív napi ritmusát az ébrenléti és alvási idők sem befolyá­solják. Már korábbi kutatások kimutatták, hogy a szívinfarktus kockázata reggel különösen magas. Ennek egyik okát néhány hónappal ezelőtt találták meg: reggelente a véredények tágulá­si képessége igen korlátozott, (index) A dohányosok gyermekei rosszabbak matematikából PASSZÍV FÜSTÖLÉS A passzív dohányzást elszenvedő gyermekek iskolai matematikai eredményei, illetve olvasási képességei rosszabbak mint azoké, akiknek otthoni élete dohányfüsttől mentes, állapították meg amerikai kutatók. Kimberley Yolton, a Cincinnati Gyermekklinika munkatársa és kutató- csoportja több mint négyezer 6-16 év közötti gyermek iskolai teljesítményét vizsgálta, megkülönböztetett figyelem­mel kísérve az olvasási és matematikai eredményeket, általában véve a gondol­kodási képességet. Egyúttal megmérték, hogy az érin­tett gyermekek vérében milyen meny- nyiségben van jelen a nikotin lebomlá­sakor keletkező vegyület, a kotinin, ami jelzi, hogy az illető gyermek szervezete milyen mértékben telítődött dohány­füsttel. A kotinin koncentrációja egyér­telműen magasabb volt azoknál, akinek legalább egy családtagja dohányzik. A megfázással járó, jellegzetes fájdal­mat az orr nyálkahártyájának a gyulla­dása okozza. Ezt a gyulladást valójában a keletkező kémiai anyagok 'egyvelege' váltja ki azáltal, hogy hat az ott lévő idegekre. De ezek az anyagok hatással lehetnek a távolabb futó idegekre is; ezért alakulhat ki fejfájás vagy izomfáj­dalom a megfázás kísérőjeként. Az egy­szerű aszpirin, az acetil-szalicilsav leál­lítja e kémiai anyagok egy részének a termelődését, és így csökkenti a gyulla­dást, illetve a fájdalmat. Az emberi szervezet hathatós véde­kező mechanizmussal igyekszik legyőz­ni a "betolakodó" vírust. A szerveze­tünk állapotától függ, hogy a nyálka­hártyában megtelepedő vírus megbete- gít-e vagy sem. Stresszes, túlfeszített időszakban a védekező rendszer elfoj­tott állapotban van. A stressz pedig mindennapos dolog, és ez bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy átlagban évente 2-3 alkalommal mindenki náthás lesz. Az ember immunrendszere a legjobb eszköz a vírus támadásának kivédésére. Az évmilliók alatt a vírus és a szerveze­tünk együtt fejlődött és a nátha nem egyéb, mint a kettő közti kölcsönhatás hibája. Egyenlőtlen felek harca ez, mert a szervezet a fehérvérsejtek millióit 'kül­di' az orrba a sokkal védtelenebb és ki­szolgáltatottabb vírusok ellen. De amíg a védekező sejtek száma megnő, hogy sikerrel vegye fel a küzdelmet a vírusok ellen, és a megtámadott szervbe áram­lanak, az épp elég idő a vírus számára ahhoz, hogy elszaporodjon. így módja nyílik arra, hogy egy, vagy több új or­rot keressen, tehát másokat is megfer­tőzzön. Bizonyíték van arra, hogy a C-vita- min nagy dózisban anti-oxidáns hatást A cincinnati kutatók számára a vizs­gálatok során egyértelművé vált, hogy azok a gyermekek, akiknek vérében ma­gasabb volt a kotininkoncentráció, rosz- szabb eredményeket produkáltak mate­matikából és olvasásból, és általában vé­ve gyengébb teljesítményt nyújtottak a logikus gondolkodás terén, úgy, hogy a teljesítmény romlása egyenes arányban állt a kotinin koncentrációjának növeke­désével, írta a kutató az Environmental Health Perspectives című folyóiratban. Megfigyelhető volt az is, hogy már cse­kély mennyiségű kotinin is csökkentet­te az illető gyermek eredményeit. A jelenség oka egyelőre nem ismert, írta Kimberley Yolton. Utalt ugyanak­fejt ki. A vírust elpusztító fehérvérsej­tek rendkívül erős oxidációt okozó ké­miai anyagokat bocsátanak ki, de ezt a tevékenységet 'túlzásba' is vihetik. Olyan ez, mintha a város védői behív­nák a hadsereget, hogy űzze ki a betola­kodókat, de eközben az egész várost le­rombolja. Ezt az oxidációs folyamatot tudjuk kontrollálni a C-vitaminnal. Napi 1-2 grammnyi C-vitaminnal ezt el lehet érni. Ezért ajánlják a sok C-vi- tamin fogyasztását nátha, megfázás ide­jén. Kevéssé közismert, hogy a szem na­gyon fontos forrása a náthafertőzésnek, mert a szem váladékát elvezető csator­na az orrba ágazik bele. Például, ha az ember sír, akkor a könny jelentős része az orrba folyik. Ha valaki tüsszent, vagy köhög, akkor az apró, szemmel nem látható orrnyálkahártya darabkák a szembe kerülhetnek és a vírus számá­ra ez ugyanolyan jó táptalaj, mint az orr. A szem kapu az orrhoz. Ha meg kor arra, hogy állatkísérletek már ko­rábban egyértelműen bizonyították, hogy a dohányfüst, illetve az abban lé­vő anyagok módosítják az idegrendszer struktúráját. Közrejátszhat az is, hogy a dohányfüst belélegzése csökkenti a gyermek szervezetének oxigénellátását, tette hozzá a kutatónő. akarjuk akadályozni a fertőzés terjedé­sét, akkor célszerű jó szemüveget visel­ni, ezzel ugyanis megakadályozható az apró cseppek szembe kerülése. Mindnyájan sokkal gyakrabban fer­tőződünk meg a nátha vírusával, mint amennyiszer meg is betegszünk. Erre mondjak a kutatók, hogy ez a jéghegy csúcsa. Vagyis, sokkal gyakrabban ta­lálkozunk a vírusokkal, mint ahányszor náthásak leszünk. Észre sem vesszük őket. Talán húsz, ötven, sőt esetleg száz alkalommal is találkozunk a nátha víru­sával egy évben, mégis betegek talán csak egyszer-kétszer leszünk. A jég­hegy csúcsa alatt nagy az aktivitás: az orr nyálkahártyája hatalmas csapda a vírus számára. De a fehérvérsejtek is el­pusztíthatják a vírust anélkül, hogy a betegség tünetei kialakulnának. Öröm, gombnyomásra Egy amerikai kutató olyan eljárást fejlesztett ki, mely szerinte megoldás lehet az anorgazmiára, azaz az “orgaz- musra-képtelenségre”. A különleges készülék tesztelésében résztvevő nők több, mint kilencven százaléka úgy nyilatkozott, hogy az inplantátum se­gítségével élete legintenzívebb orgaz­musát élte át. A Journal of the American Society of Anesthesio­logists című szaklapban megjelent be­számoló szerint a kísérletben részt ve­vő nők közül hat soha sem élt át or­gazmust korábban. Öt személynek volt tapasztalat arról, milyen érzés a csúcson lenni, ám az idők során elve­szítették a kéj érzésre való képességü­ket. A teszt-személyek 91 százaléká­nak esetében jelentős eredményt ér­tünk el, hiszen 11 közül 10 pácienst si­keresen stimulálható - fogalmazott a kutató. A szerkezetet hátgerinc- epidurálással ültetik a páciens testébe, és távirányítóval lehet működésbe hozni. Átmeneti vereség a vírus és a szervezet közti harcban CÉLPONT: A NÁTHA. Az évmilliók alatt a náthát okozó vírusok és szervezetünk együtt fejlődött, így a nátha nem egyéb, mint a kettő közti kölcsönhatás hibája.

Next

/
Thumbnails
Contents