Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-02-11 / 189. szám

2005. FEBRUÁR 11. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD 13 Carlo Ponti nagy szövege ERSZÉNY ÉS FILM... Véget ért a 36. Magyar Filmszemle. Sok tízezerpesti néző remek mozikat láthatott: művészfilmeket is, könnyű, de szellemes szórakoztatókat is. Az oly fontos viták, kerekasztal beszélgetések során pedig beleláthattunk kicsit az ország jövőjébe. Hiszen kis ország vagyunk, különö­sen Trianon óta, s gazdasági tőkénk he­lyett szellemi tőkénk van: a tudomány és a művészet. Utóbbi sorában ott a magyar filmművészet, amellyel derekas módon a világ élvonalába, legalább is közvetlen az élvonal utánra kerültünk. De harcban állunk, állandó harcban, mert ilyen a művészet: harc az erszény­nyel, különösen mióta a modern techni­ka révén élre tört a jobbára Amerika- központú, s nagy pénzeket termő, ám inkább művészetellenes tömegszínvo­nal. Sophia Loren férje, Carlo Ponti vi­lághírű olasz rendező egyik aranykö­pését idézte egy szakmai beszélgetésen Szekeres Dénes, a Tivoli Filmgyár igaz­gató-tulajdonosa, akiről többször írtunk már, legutóbb a Hollywood-ba szokat­lan módon, művészi igényességgel be­tömi akaró Sas Tamás rendező küzdel­me kapcsán. Nos, a Szekeres Dénes idézte Carlo Ponti mondás így szól: „A jó producer sohasem a saját pénzét koc­káztatja!” Nyers vélemény, sőt, talán ci­nikus is, de életképes, de Carlo Ponti filmjei aranyfedezetet adnak mögéje, - tömören megfogalmazza a filmgyártás pénzügyi alapelvét. Felmerül akkor a kérdés, hogy ha a producergyakorlat szerint a saját pénz szent, ahhoz nyúlni, azt kockáztatni nem szabad, miből lesz a film? Az idei magyar filmszemle rangos producer szakemberei szerint a nemzetközi kop­rodukcióból. Össze kell állni több or­szágnak, s így - egységben az erő, va­gyis a tőkeerő! - mintegy megosztani a kockázatot. Régi szakmai vélemény, ám most sem mondták ki: ez a kockázat megosztását jelenti. Mondatni, a közös teherviselést. Pedig így van! Ha eltú- lozzuk-e véleményét, akkor elmondhat­juk, hogy sok kis európai ország Holly­woodot győzhet. Berger József, a Mithberg Films di­rektora szerint: a koprodukció nem csak a pénzügyi forrás megteremtésének je­lentős könnyítését, hanem ennél is na­gyobb hasznot hoz: biztos piacot te­remt a filmnek! Másfelől pedig ha egy filmtervvel évek óta hiába házalunk, mert nem lelni rá koprodukciós part­nert, akkor arra a filmtervre nem érde­mes pénzt áldozni. Ezzel szemben pél­dául a Tivoli Film olyan, nem nagyran­gú filmes országgal is társult már, mint például Törökország, s nem csak anya­gi, hanem művészeti siker, nemzetközi díj is született belőle. Utóbbiban persze a Tivoli művészeti alkotóműhelyének lenyomata erős volt. Végülis a magyar producerek körében általános a véle­mény, hogy a Magyaroszágnál na­gyobb, tőkeerősebb államokban sincs a filmgyártásra annyi pénz, amennyire a sok tehetséges filmes terveinek megva­lósításához szükség lenne. Minden művészeti érvényesüléshez igaz persze a klasszikus mondás: legfon­tosabb a szerencse. Ezt persze jó takti­kával is elő lehet segíteni. Például Káéi Csaba frenetikus sikerű magyar opera­filmje, a Katona József és Erkel Ferenc Bánk bánjából teremtett mozi Los Angeles-ből indult világkarrierje, - a New York-ban is mindent elsöprő hatá­sú magyar alkotás - élettéréhez szükség volt arra, is, hogy az alkotók észrevet­ték: az operafilm világviszonylatban hi­ánycikk. Ugyancsak Káéi Csaba véleménye: a játékfilmnek ma már igen sok forgalma­zási lehetősége van, így a mozi, a videó, a televízió, a DVD. Egy-egy film meg­teremtésékor arra is érdemes ügyelni, hogy az hogyan „mutat” ezekben. A magyar filmművészet jövőjéhez, értelmes tervezéséhez nagy mértékben hozzájárulnak a 36. Magyar Filmszem­lén hangoztatott ezek a gondolatok. FD Adatbázis a határon túli kulturális intézményekről A szomszédos országok magyar kulturális intézményeit felsoroló adat­bázist és címtárat készített a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai- Nemzeti Kisebbségkutató Intézete - tájékoztatta a kutatás egyik koordiná­tora az MTI-t. Az adatbázis célja, hogy átfogó ké­pet nyújtson a kárpát-medencei ma­gyar kulturális intézményekről, szer­vezetekről, azok szakmai tevékenysé­géről és gazdálkodásáról - mondta Mandel Kinga. A magyar kultúra ha­táron túli intézményrendszere című kutatás a kulturális tárca kezdeménye­zésére 2003-ban indult, a kisebbségku­tató intézet által megtervezett és koor­dinált munka tavaly fejeződött be. lyen adatbázis először készült, a hét szomszédos ország magyarlakta vidé­keinek kulturális intézményeit vették számba. Az anyag, a gazdasági adatok kivételével napokon belül elérhető lesz a www.mtaki.hu internetes oldalon - mondta el Mandel. A folyamatosan frissíteni kívánt adatbázisban jelenleg mintegy kétezer intézmény, szerv ezet szerepel, az összeállítás további, több mint háromezer címét közli. Amerikai film-és televíziós színészek díjai Hilary Swank (Million Dollar Baby, képünk) és Jamie Foxx (Ray) kapta a legjobb színésznőnek, illetve a legjobb színésznek járó díjat az ameri­kai film- és televíziós színészek egye­sületének (Screen Actors Guild / SAG) Los Angelesben rendezett díj­kiosztóján. A SAG a legjobb női mellékszerep­lő kategóriában Kate Blanchetnek ítél­te oda a díjat Katharine Hepburn megformálásáért az Aviátor című filmben. Legjobb férfi mellékszereplő kategóriában Morgan Freeman (Million Dollar Baby) kapta a pálya­társak elismerését. A legjobb szereplő- gárdának járó díjat a Kerülőutak (Sideways) című amerikai filmnek ítélte oda a színészek egyesülete. A 98 ezer tagot számláló SAG díja az egyik legrangosabb kitüntetés az amerikai filmszakmában, mivel a pá­lyatársak elismerését tükrözi. Egyúttal az Amerikai Filmakadémia által oda­ítélt Oscar-díj egyik előrejelzőjének tartják. A porcelán baba hármas sikere A filmszemle díjai A 36. Magyar Játékfilmszemle fődíját Vranik Róbert: Fekete kefe című játék­filmje nyerte el, e mellett ez a mű kapta a közönségszavazatok közül a műsodik legtöbbet, az legeslegtöbbet pedig Árpa Attila: Argó című alkotása. Az abszolút siker Gárdos Péteré (fotónk), akinek a három évvel korábbi film­szemlén nagy hatású Az utolsó blues című filmjéről lapunkban kritikát írtunk. Most Gárdos Péter A porcelánbaba című mozijával összesen három babért nyert, köztük a két legfontosabb szakmai díjat: a legjobb rendezésért járó és a külföldi filmkritikusok által a legjobbnak ítélt filmnek dukáló díjat. Hozzá Csányi Sándor szín­művész alakítása révén e filmé a legjobb férfi epizódszereplő díja. Gárdos Péter a lapunkban többször szerepelt Tivoli Filmgyár művészeti alkotóműhelyének keretében dolgozik. A legjobb női alakítás díját Gryllus Dorka vihette haza a Dallas Pashamende, a legjobb férfialakításét pedig Cserhalmi Imre A temetetlen holtak és A fény ösvényei című filmek szerepformálásaiért. A dokumentumfilmek fődíját Kocsis Tibor: Új Eldorádó, (ez a nemzetközi díjesőt kiváltott s az erdélyi Verespatakért küzdő film), a diákzsűri három fődíját pedig Mispál Attila: A fény ösvényei, Szekeres Csaba: Kinder Garden és Zsigmond Dezső: Kyrie című művéért kapta. FD (c) Fazekas Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents