Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-01-14 / 185. szám
2005. JANUÁR 14. Kárpát-medencei hírek MAGYAR SZÓ —A HÍD H Megalakult a határon túliak “kisfóruma ” A KISEBBIK “MÁÉRT’ Szabadkán kétnapos tanácskozást tartottak a határon kívüli magyar szervezetek, valamint a nyugati és tengerentúli magyarság képviselői - A kettős állampolgárságot nem helyettesítheti semmilyen kedvezmény - mondták a résztvevők - Kasza József: Tudunk és akarunk együtt gondolkodni, és tudunk és akarunk egymásért szolidaritást vállalni Január 8. A VMSZ kezdeményezésére összehívott szabadkai tanácskozást, / / amelyre a Magyar Állandó Értekezlet határon túli szervezetei, valamint nyugati és tengerentúli magyar szervezetek kaptak meghívást a Himnusz eléneklése után, Kasza József, a VMSZ elnöke nyitotta meg. Mint elmondta, a tanácskozás célja a kiútkeresés a december ötödikéi népszavazás után előállt helyzetből. Példaértékűnek és történelmi jelentőségűnek ítélte Kasza József, a VMSZ elnöke a kétnapos szabadkai találkozót: "Célunk a határon kívülrekedt magyarok nemzetpolitikájának körvonalazása, biztos vagyok benne, hogy a határon kívüliek erőteljesebben tudják magukat, elvárásaikat képviselni, mint teszik azt a magyarországi politikai erők. A megbeszélés homlokterébe a szülőföldön való maradást és az otthon való boldogulás került, ebben nem volt senki részéről ellenvetés, hiszen ez mindannyiunk célkitűzése. Ennek függvénye viszont a kettős állampolgárság. Mindannyiunk számára fontos az anyaország erkölcsi és politikai támogatása, elsősorban az autonómia-törekvések tekintetében, de az anyagi támogatásra is szükségük van azoknak a régióknak az esetében, ahol nem képesek az emberek önerejükből az anyagi javak megteremtésére." A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát (HTM- SZF), amelyet minden olyan alkalommal összehívnak, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja. Kasza szerint az a HTMSZF nem konkurenciája vagy ellenpólusa lesz a Máért-nak, hanem a határon túli magyarok gondjainak felvázolása és megoldása lesz a célja. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a házigazda nevében Kasza József, a VMSZ elnöke megköszönte a határon túli magyar politikai szervezetek képviselőinek a részvételt, s hogy rövid időn belül megszülettek a határozatok. Bizonyíték volt ez a fórum arra, hogy létezik egy határon túli magyar politikai összefogás, amivel számolnia kell a magyar poltikai életnek, de a nemzetközi közvéleménynek is. Elhangzott, hogy egy rosszul sikerült, rosszul szervezett népszavazást követően, a határon túli magyarok nem tekintik lezárt ügynek a kettős állampolgárság kérdését, továbbá, hogy létezik egy szolidaritás a kedvezőtlenebb helyzetben levő szervezetekkel, nemzetrészekkel. A határon túli magyarok helyzetének rendezésére vonatkozó legújabb magyar kormányjavaslat (lásd Gyurcsány üzenete cikkünket) kapcsán feltett újságírói kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy ígéretekkel nem, csak konkrét javaslatokkal foglalkoznak. Amennyiben egy komoly javaslatról van szó, amely a határon túli magyarok általános helyzetének javítására vonatkozik, készek a tárgyalásra, hiszen ezeket a kérdéseket a határon túli magyarokkal kell megbeszélni. Jelen esetben erről nem tudtak érdemben vitát nyitni, mert nem ismeretes számukra sem tartalmi, sem jogi háttere, ezért úgy döntöttek, hogy tudomásul veszik, ugyanakkor elvárják azt, hogy a magyar kormány elkezdi a konzultációkat ebben a kérdésben. A most megalakult Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma elvárja, hogy a magyar politikai élet reagál a felhívásukra, az itt megfogalmazott álláspontokra, elsőként a Magyar Állandó Értekezlet összehívásának időpontját illetően, amelyet legkésőbb április közepéig össze keli hívni. Elvárják továbbá, hogy azokkal a javaslatokkal kapcsolatban, amelyek kormányzati szinten, vagy más állami intézmény szintjén megfogalmazódnak, kikérjék a határon túli magyar szervezetek véleményét, valamint, hogy a magyarországi politikai pártok is, a belpolitikai csatározás helyett, együtt és külön-külön is felvegyék a kapcsolatot a fórummal, hogy megvalósulhasson az otthonmaradás feltételrendszere. A határon túli tagszervezetek vezetői zárónyilatkozatukban felszólították a magyar Országgyűlést: alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állam- polgárság megszerzését, lakóhelyük elhagyása nélkül. Orbán egyetért A Fidesz elnöke egyetért a határon túli magyarok szabadkai tanácskozáson megfogalmazott igényeivel. Orbán Viktor a Magyar Rádiónak adott interjújában elmondta: világossá tették, hogy nem pénzt akarnak Magyarországtól, hanem éppen abban érdekeltek, hogy a magyarországi magyarok élete könnyebb, boldogabb, biztonságosabb és kiszámíthatóbb legyen. Január 11. Hozzátette: azt kérik ugyanakkor a mindenkori magyar kormánytól, hogy segítsék őket abban, hogy számukra is elérhető legyen ez az a szabadság és biztonságos élet. - Nem nekünk kell kitalálni a határon túli magyarok helyett, hogy mire van szükség. Azt gondolom, olyan határon túli magyar vezetők vannak, akik olyan tónusban, stílusban és tartalommal fogalmazzák meg a javaslataikat, hogy érdemes inkább rájuk hallgatni, semmint helyettük kitalálni, hogy mi a jó nekik - nyilatkozta Orbán Viktor. Az ötéves vízumról szólva Orbán Viktor nem zárta ki, hogy ez is alkalmas eszköz, de véleménye szerint a legfontosabb kérdés az, hogyan lehet a határon túli magyarok közelebb hozni Magyarországhoz, hogy közben ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket.- Ez a lényegi kérdés. Amíg erre nem válaszoltunk, addig a részlet- kérdések lehetnek ugvan jók, értelmesek és jobbító szándékúak, de nem érik el a kívánt hatást. Nem akarom bírálni a miniszterelnök úr javaslatait, csak azt akarom mondani, hogy ez a történet most másról szól - mondta a Fidesz elnöke. Gyurcsány üzenete Mint levelében Gyurcsány Ferenc írja, egy hónappal ezelőtt felkérte a kormány illetékes minisztereit, bogy vizsgáljak meg,"milyen intézkedéseket tudunk tenni annak érdekében, hogy a határon túli magyarok Magyarországra utazása, illetve itt-tartózkodása egyszerűbb és méltámo- sabb igazgatási keretek között valósulhasson meg". Január 10. A miniszterelnök arra kérte kormánya tagjait, hogy tegyenek javaslatot a kettős népszavazásról szóló december 5-i referendum után adódó kérdések közjogi megoldására. Azt kérte, hogy a javaslatok kidolgozásakor három szempontot vegyenek figyelembe. Egyrészt a magyar államnak összetett, pontosan definiált kötelezettségei vannak állampolgáraival szemben, míg a nemzet egészével szemben viselt felelőssége kevésbé kimunkált. Másrészt az állampolgárság "aktív viszonyt feltételez az állam és polgára között". Ebben kulcsszerepe van az életvitelszerű ott-tartózkodásnak, az adófizetésnek, a közügyekben való részvételnek, "a jogok és kötelességek árnyalt egyensúlyának", ezért az állampolgárság nélkülözhetetlen feltétele a magyarországi életvitel, a letelepedés. Harmadik szempontként azt említette a miniszterelnök: a magyar állam legfontosabb célja a határon túli magyarok támogatása abban, hogy többes identitásukat a szülőföldjükön őrizhessék meg, együttműködésben azzal a politikai nemzettel, amelyben kisebbségben élnek. Mindeközben pedig akadálytalan kapcsolatot tarthassanak fenn az anyaországgal. Ha azonban arra az elhatározásra jutnak, hogy Magyarországon akarnak letelepedni, illetve megszerezni a magyar állampolgárságot, akkor az anyaország ehhez biztosítson számukra gyors, méltányos és egyszerű eljárást - mutat rá Gyurcsány Ferenc. Az ezen szempontok figyelembevételével elkészített javaslatok tartalmazzák a Szülőföld programot, a nemzeti vízumot, a gyors és méltányos honosítást, továbbá azt, hogy a magyar kormány a nemzetközi tárgyalásokon, a két- és többoldalú kapcsolatokban támogatja a határon túl élő magyar közösségeket autonómia-törekvéseik megvalósításában és alkotmányosan rendezett jogállást biztosít a határon túli magyaroknak. "Megfogalmazzuk és alkotmányos keretek közé illesztjük a határon túli magyar közjogi státusát - áll a levélben. A Gyurcsány-kormány nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok átalakításával könnyítené meg a határon túli magyarság helyzetét. A nemzeti vízumot azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása érdekében hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. A várhatóan március 31-éig bevezetésre kerülő vízumot öt évre lehetne igényelni, kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határádépésre jogosítana. A vízumot térítésmentesen vagy rendkívül kedvezményesen lehetne igényelni, de a vízum nem tartalmazna majd munkavállalási jogot. Á szabadkai tanácskozás hozzállását a magyar miniszterelnök javaslataihoz legjobban Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozata fejezte ki: "Élolvastam ezt az öt pontot, és úgy nyilatkozók, hogy minden ami a határon túli magyarság számára egy lehetőséget jelent körülményei javítására, az kell. É)e nem tudom, hogy ez mit tartalmaz.”
