Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-12-10 / 183. szám
28 MAGYAR SZÓ —A HÍD___________________KÖZÉLET_______________________2004. DECEMBER 10, Vészesen fogy a magyarság Erdélyben Rohamosan csökken a romániai magyarok lélekszáma. Az okot nem lehet egyetlen tényezőben megtalálni. Amilyen bonyolult a helyzet, legalább olyan sokrétű és összetett a megoldás, A romániai magyarság lélekszámának csökkenése az országos fogyás üteménél jóval nagyobb, 11.8 százalékos. Erről tanúskodik a legutóbbi, 2002-es nép- számlálás,. Amely szerint a körülbelül 1 millió 432 ezer magyar él az országban. A románok száma is csökken, de a fogyás üteme lassúbb: az 1992-hez nép- számláláshoz képest 2002-ben 4.2 százalékkal kevesebben, azaz 21 680 974 éltek az országban. Veres Valér, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológiai tanszékének adjunktusa elmondta: Magyarországhoz hasonlóan már az 1980-as évek elejétől több magyar halt meg, mint született Romániában is. Míg 1992-ben 14 837 magyarként regisztrált gyermek született, addig 2002-re a magyar élve születések száma már alig haladta meg a 10 ezret. A magyarok halálozásainak aránya 1992-ben a legmagasabb, mintegy 24 ezer, de ez a vizsgált periódusban mindvégig túllépte a 20 000 főt. Városban mindenhol kevesebb a gyermek, mint falun, de a Bákó megyei csángók kivételével az erdélyi falvakban sem születik a természetes reprodukcióhoz szükséges megfelelő számú gyermek, azaz körülbelül 2,1 egy 15-49 éves nő esetében. A szórványban (Dél- és Észak-Erdély) a legalacsonyabb a termékenységi adatok, ráadásul itt a népesség el is öregedett. Az alacsony születésszám mellett a csökkenés másik fő oka a kivándorlás, Ennek arányairól azonban nincsenek pontos adatok, csupán becslések. A szakember erről úgy vélekedik, hogy a kivándorlók a létszámcsökkenésében kisebb szerepet játszanak, bár ez csalóka, mivel éppen a termékeny korúak mentek el, s ezért a népességfogyásra halmozottan hatást gyakorolnak hosszú távon is. Mindenesetre több tízezerre tehető az erdélyi magyarok aránya az Európai Unióban és az Egyesült Államokban. Magyarországon 1992-2002 között az állampolgárságot szerzettek száma meghaladja az 50 ezret, és az ideiglenesen kinn élők aránya is magas, de ezeket nehéz megbecsülni, mert egy részük megjelenik az állampolgárságot szerzettek között. Nem kis gondot jelent az asszimiláció is. Ennek oka, hogy a magyarság szétszórtan él, továbbá egyre gyakoribbak a vegyes házasságok. A gyermekkel rendelkező családok esetében a magyar nemzetiségű férfiak 85 százaléka él etnikailag homogén házasságban, a nőknél ez az arány 86.6 százalék. A vegyes házasságokban átlagosan 27.5 százalékában lesz magyar a gyermek. Hogy' az adott helyzetben mit kellene tenni, a szociológus úgy vélekedik: a romániai magyarság létszámfenntartásának megvalósítása összetett népességpolitikai stratégiával érhető el. Ennek legfontosabb elemei: 1. A hatékony országos családpolitika. 2. A magyar nyelvű iskolaválasztás többoldalú serkentése az asszimiláció megfékezése érdekében. 3. Az életszínvonal olyan növekedése, amely legalább a Magyarországra irányuló kivándorlást a jelenleginél mérsékeltebb üteművé teheti, ideális esetben pedig minimalizálja. Reményeink joggal lehetnek. Románia gazdasági növekedése 2004-ben meghaladja a 7 százalékot. A kormányzat sok mindent változtathat, például a gyermeknevelési pótlék aránya igen alacsony az átlagbérhez képest európai viszonylatban. Persze ezen intézkedések hatása nem közvetlen, nem lehet rendelésre gyermekeket „gyártani”. A termelékenység alakulása összetett társadalmi jelenség, több tényező határozza meg, nem utolsósorban a kulturális, amely a magyarországihoz hasonlóan az alacsony gyermekszámot kedveli - mondta Veres Valér Áldás, népesség - a megmaradás jegyében Papp Annamária, Budapest ■ Nyílt levél TISZTELT BARÁTAIM! A New York-i Magyar Kulturális Központot három évvel ezelőtt nyitottuk meg, és most igazgatói küldetésem végeztével szeretném megköszönni azt a sok segítséget, jóindulatot, amellyel fogadtak és pártolták tevékenységünket. Kialakítanunk egy olyan rendszert, amelyben a saját helyiség nélkül működő Magyar Kulturális Központ elsősorban katalizátorként működött, melynek köszönhetően az a kevés pénz és korlátozott hatáskör, amelyet a hazai szervek biztosítottak intézetünk számára, igen hatékonyan fejtette ki népszerűsítő hatását. Ebben a rendszerben hozhattunk létre 2001 decemberétől a mai napig több mint 550 programot, amelyekben igyekeztünk bemutatni minden műfajt, hazai, az elszakított területeken és az Egyesült Államokban élő előadók, művészek tolmácsolásában. Rendezvényeinket szerte Amerikában, New Yorktól Los Angeles- ig, Chicagótól Miamiig, a legszélesebb közönséghez próbáltuk eljuttatni, remélve, hogy sok tízezer nézővel szerettetjük meg kulturális örökségünket. Világhíres magyar zenészeink mellett igyekeztünk bemutatni fiatal művészeket, illetve a magyar népzene és jazz kiemelkedő előadóit, táncosokat, vonósnégyeseinket, zenekarainkat, filmművészeink alkotásait, képzőművészeink jeleseit, színházművészetünk, irodalmunk, költészetünk Amerikában is érthető alkotásait, személyiségeit. Arra törekedtünk, hogy Önök megismerhessék azt a sokszínűséget, amely kultúránk fontos eleme. Minden szezonban jutott a magyarul beszélő közönség számára is program, amelyekkel a magyar kulturális szervezeteket támogathattuk, segítettük amerikai művészek, művészeti szakemberek magyarországi fellépéseit, látogatásait. Január elsején visszatérek Magyarországra, az intézet többi munkatársával együtt. Igazán boldog vagyok, hogy három évet tölthettem ebben a közegben, megmutathattam Önöknek is egy keveset abból a mérhetetlen gazdagságból, amelyre minden magyar ember büszke lehet, és amellyel Önöknek is sikerült örömet szereznünk. Dr. Márton András, igazgató New York, 2004. november 23. Könyvszemle: „Tévedni isteni dolog”? Újabb magyar regény amerikai sikeréről számol be a Christian Science Monitor. Bozai Ágota TRANZIT GLÓRIA című könyve Magyarországon 1998- ban jelent meg, majd Angliában figyeltek fel rá, és most az amerikai kiadás To Err is Divine címmel került az olvasók kezébe. A főszereplő, Lévay Anna egy Balaton melletti város tanítónője, akinek férje az 56-os forradalomban esett el, egyetlen fia pedig Amerikába emigrált. Anna egyszer csak minden átmenet nélkül az veszi észre, hogy feje felett glória ragyog, amit azonban csak az állatok és ártatlan csecsemők láthatnak. Ugyanakkor csodálatos dolgok történnek vele, amiket magának sem tud megmagyarázni. A város vezetői igyekeznek a csodákat a maguk javára kamatoztatni, de a végén minden visszafelé sül el a számukra. A szatíra az orosz elbeszélő (Ehrenburg, Ilf és Petrov, stb.) modorában társadalomkritikát tár az olvasó elé, bár a vallásos bigottság számára is van néhány megjegyzése. Az amerikai olvasót talán azért ragadja meg a történet, mert újabban egyre többször találkozik a vallás problémájával. A tudományos kutatás is igyekszik megfejteni, hogy mi vezeti az emberiséget a vallásos hit felé. Dean Hammer rákkutató biológus az állítja, hogy megtalálta erre a választ, nevezetesen egy gén formájában. Einsteintől sem volt idegen a tudomány és hit viszonyának kérdése. Sokat idézett megjegyzése utal erre. „A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.” Bozai 244 oldalas regényét a Counterpoint kiadó jelentette meg és 24 dollárért kapható. Luca-napi népszokások December 13. Kevés olyan napja van az évnek, amelyhez annyi hiedelem kötődik, mint Luca napjához. Nem véletlen, mert a rövid nappalok és a hosszú, sötét éjszakák megmozgatják az emberek fantáziáját. Dunántúli falvakban szokás a Luca- napi kotyogás. Fiúk járják a falu lányos házait, miközben tréfás rigmust mondanak: „Luca, Luca kity-koty- Szólnak a kokasok a góréban - Ha nen adnak szalonnát - levágjuk a gerendát.” Á mondókáért ajándék - kolbász, szalonna, tojás - jár Luca napon tilos varrni, mert „bevarrják a tyúkok fenekét” - és nem tojnak. Résen kell lenni, hogy december 13-án az első látogató férfi legyen a háznál, mert az asszonynép „elviszi a szerencsét” Ezen a napon kezdik készíteni a Luca-széket, ami karácsonyra készül el. Az éjféli misén erre fölállva felismerni a falu boszorkányait. Érdekes időjósló a Luca-napi hagymakalendárium. Tizenkét gerezd fokhagymát kivájnak, beletesznek egy-egy csipet sót. Egy idő múlva a só nedves vagy száraz voltából következtetnek a elkövetkezendő hónapok csapadékos vagy száraz időjárására.
