Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-12-10 / 183. szám
2004. DECEMBER IO. Tudomány MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 16. századi spanyol erődöt találtak Amerikában AZ ÉSZAKI HISTÓRIA Az Appalacbe-begységben talált maradványok azt a több száz éves elméletet támasztják alá, mely szerint a spanyol felfedezők a 16. században egészen Észak- Karolináig eljutottak, letelepedtek, ám később eltűntek az idő ködében. Mindez eddig csupán elmélet volt, ám lehet, bogy mostantól ez az észak-amerikai történelem hivatalos változata? Az út célja az volt, hogy Santa Elena spanyol erődjéből (ma Parris-sziget, Dél- Karolina) utat találjanak Mexikó spanyol aranybányái felé. Az emlékiratot a már ismert információk mellé helyezték, és ezek elméletben együtt rajzolták ki a spanyol útvonalakat és az indián településeket. Az 1980-as évek elején egy Robin Beck nevű diák talált pár leletet Worry Crossroads-nál, amit elvitt a kutatóknak. A kutatók a leletek vizsgálata alapján Joara indián települését azonosították, ahol már eleve egy spanyol erődöt sejtettek a közelben. Az ide összpontosított régészeti kutatás nem sokkal később a közeli mezők egyikén négy épület nyomait tárta fel, melyekről bebizonyosodott, hogy San Juan erődjének romjai. Egy primitív lőfegyver, olajtároló edény maradványai s más leletek alapján Moore állítja, ezeket a "spanyolok sosem használtak volna az indiánokkal folytatott kereskedelemben". Ettől még az észak-amerikai spanyol jelenlét egyelőre csak spekuláció marad, ám San Juan erődjének felfedezése az első lépés lehet azon az úton, melyen a többi erőd maradványaira is rábukkanhatnak majd. A kutatók jelenleg negyedik éve dolgoznak a területen, és idén a munkálatok során egy ötödik épület romjaira is rábukkantak. Az ásatás és a spanyolok utáni kutatás jövő nyáron folytatódik. Veszélyben a Titanic roncsa agyonvesgálták Bár a jelenleginél mélyebbre nem süllyedhet, veszélyben van a Titanic roncsa - fejtette ki egy frissen megjelent könyvben Robert Ballard, az egyik legkiválóbb szakértő, a roncsot 1985-ben feltáró francia-amerikai expedíció vezetője. Az észak-amerikai kontinensen a 16. századi spanyol előrenyomulás nyomait, illetve az első európaiak által az indián őslakosságra gyakorolt hatásokat vizsgálják. Az észak-Karolinai Worry Crossroads közelében dolgozó régészek feltárásai szerint a spanyol katonák meghódították, és másfél évig uralták az Appalac- he-hegység déli lejtőit. A kutatók valószínűleg San Juan erődjének romjait találták meg, amit az ott tartózkodó spanyol felfedezők többször is említettek 1566 és 1568 között. Az előőrs szálláshelye az indiánok lakta Joara településhez közel található. A kutatások szerint a spanyolok alig 18 hónapig éltek a területen, ám ez a rövid idő is jelentős váltást hozott a térség történelmében. A spanyol katonák elsőként jelentek meg a kontinens belső területein, s behurcolták az indiánok számára végzetes vírusok és fertőzések első törzseit, melyek alaposan megtizedelték az ott élő lakosságot. A későbbi angol kolonizációja előtt az indián lakosság kiirtása valamint a San Jüanhoz hasonló települések kiürítésére hozott spanyol döntés nyithatták meg az utat. Az angolok először 1587-ben próbáltak kolóniát létesíteni a Roanoke- szigeten - sikertelenül. Az első állandó települést Jamestown néven alapították 1607-ben, ahol idén már komoly előkészületek zajlanak a város három év múlva bekövetkező 400. születésnapjára. Amikor az angolok beljebb hatoltak az indiánok a járványoktól legyengülve már vagy meghaltak, vagy az invázió elől elmenekülve elköltöztek. "Ha az észak-karolinai erődöket tovább tartották volna uralmuk alatt a spanyolok, lényegesen tovább kitarthattak volna az angolokkal szemben is" - mondta el a felfedezést irányító régész, David Moore a swannoai Warren Wilson College munkatársa. Moore és kollégái évtizedek óta keresik az észak-amerikai kontinensen a 16. századi spanyol behatolások nyomait, illetve az első európaiak hatását az indián őslakosságra. A kutatás során azt már korábban is tudták, hogy a spanyolok indián falvak mellé építkeztek, hogy könnyebben táplálékhoz juthassanak. így indián településeket is kerestek. A legismertebb spanyol expedíciót Hernando de Soto vezette a térségbe 1539-ben, ám tényleges útvonalát kevés dokumentáció őrzi. A kutatók ekkor az expedíció útvonalának ismert adatainak valamint a környező indián települések helyeinek meghatározásával próbáltak továbbindulni a spanyol erődök megtalálása felé. A kutatócsoport egyik tagja körülbelül 20 évvel ezelőtt egy későbbi 1566-os expedícióról is talált feljegyzéseket, melyet Juan Pardo kapitány vezetett. Az emlékiratot Juan de la Vandera, az expedíció krónikása vetette papírra. süllyedt. 2201 utasa és tengerésze közül 1490-et nyelt el a tenger, köztük olyan milliomosokat, mint John Jacob Astor vagy Benjamin Guggenheim. A katasztrófáról könyvek és filmek egész sora készült, legutóbb James Cameron mozija volt világsiker. A roncs évtizedeken át érintetlenül hevert a tengerfenéken, 3600 méteres mélységben, ám amióta Robert Ballard és francia társa, Jean-Louis Michel ráakadtak, a Titanic szerelmesei egyik expedíciót a másik után indították, hogy különböző tárgyakat hozzanak felszínre belőle, vagy csak egyszerűen filmezzék. Ballard könyvének bemutatóján elmondta: nyáron egy újabb tudományos expedíció tagjaként azt tapasztalta, hogy a roncs állapota romlott, számos tárgy eltűnt belőle, és a kíváncsiak és kalandvadászok temérdek hulladékot hagytak mélytengeri vállalkozásaik e célpontja körül. "Nem általában ellenezzük a Titanic-expedíciókat, csak azoktól óvjuk a roncsot, akik túlságosan imádják" - szögezte le a kutató. 1994- ben egy bíróság az RMS Titanic nevű atlantai cégnek ítélte azt a jogot, hogy a felszínre hozza a Titanic tárgyait - némi késéssel, mert a vállalkozás már 1987 óta "bányászott" a roncsban és eddig már mintegy 6000 tárgyat hozott felszínre belőle, több százat pedig el is árverezett. Ballard szerint a megoldás az lenne, hogy a roncsot "nemzetközi tengeri emlékhellyé" alakítanák át. December 7. A Return to Titanic - Visszatérés a Titanicra - című könyvben Ballard feltárja, hogy a hajóroncsnak a felfedezése óta eltelt húsz év során nagy kárt okozott a turizmus, és ma már "védelemre szorul azokkal szemben, akik túlságosan szeretik". Az RMS Titanic, a melyet a maga korában a világ legkorszerűbb utasszállító luxushajójának tekintettek, avató utazásán, az 1912. április 14-éről 15-re virradó éjszaka jéghegynek ütközött és órák alatt elRöviden Újra megvizsgálják a mobilok KÁROS HATÁSÁT A mobiltelefonok annyira elterjedtek, hogy kevés ember aggódik esetleges egészségkárosító hatásuk miatt. Az elektromágneses kibocsátásokat vizsgáló kutatók közül sokan úgy vélik, hogy még korai lenne kijelenteni, hogy teljesen ártalmatlanok ezek az eszközök, és nagyon kevés hiteles, megfelelően irányított tudományos kísérlet született ebben a témában. Éppen ezért több kutatócsoport egymástól függetlenül is megvizsgálja a mobilok és az adótornyok emberre gyakorolt hatásait. A korábbi vizsgálatok az agytumorral, a magas vérnyomással és a rákkal hozták összefüggésba a mobilokat és bázisállomásokat. Felfedezték a legfiatalabb ISMERT GALAXIST Amerikai kutatók a Hubble űrteleszkóp segítségével felfedezték az eddig ismert legfiatalabb galaxist. A csillagrendszer ötszáz- millió éves, tehát akkor keletkezett - az első feltételezések szerint gázfelhő formájában, nem sokkal az ősrobbanás után -, amikor a Földön kezdtek kialakulni az élet bonyolultabb formái. A Tejút akkor már 12 milliárd éves volt, és nagyjából hasonló korúak a körülötte lévő galaxisok is. A tudósok szerint a galaxist tanulmányozva ismeretek szerezhetők az első csillagrendszerek kialakulásának mechanizmusáról. Az új galaxist szakemberek szerint könnyű megfigyelni, mivel a kozmoszbeli léptékkel mérve közel van a Földhöz: "mindössze" 45 millió fényévre. Virtuális kísérleti egerek Meddig folytatódnak a védtelen élő állatokon végzett, egyre hevesebb érzelmi reakciókat, parázs vitákat kiváltó in vivo kísérletek? Remélhetőleg nem sokáig, mivel az utóbbi időben új alternatív eljárásokkal próbálkoznak. A számítógépes tesztek egyelőre csak kiegészítik a klasszikus módszereket, ám a jövőben valószínűleg ki is szorítják azokat. Mint az összes ilyen modell esetében, a szimulációnak valódi adatokon kell alapulnia. A kezdeti adatok megszerzése után a programnak többé már nincs szüksége élőlényekre, nélkülük jelzi előre egy-egy gyógyszer valószínű hatását. Száz gigabitet küldtek másodpercenként Amerikai kutatók új hálózati sebességrekordot állítottak fel Pittsburgh és Los Angeles között. A százegy gigabit per másodperces adatátviteli sebességet csak néhány percig tudták fenntartani, de ezzel is megnyerték a Supercomputing Bandwidth Challenge elnevezésű versenyt, amely a rácshálózatok sebességének növelését díjazza. A csoport azt állítja, hogy a száz gigabites adatátviteli sebességet akár órákig is fenn tudnák tartani, és a rendszerük százharminc-száznegyven gbps-re is képes. Műholdas megfigyelőrendszer MAGÁNCÉLRA Valós időben működő internetes műholdas megfigyelőrendszert fejlesztett ki a torontói York Egyetem egyik kutatója. A technika a Föld bármely pontján bevethető; segítségével azonosítani lehet egy autó típusát, igaz, az emberi arcot már nem. A rendszer üzembe helyezés még várat magára. % ..V. )j A titanic roncsa: agyonvizsgálják
