Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-12-10 / 183. szám
2004. DECEMBER 10.________________________KÁRPÁT MAGYAR SZÓ — A HÍD 9 U Vajdasági magyar fiatalok felmérése DÉLI BORÚLÁTÁS A pénzhiány, a munkanélküliség, a bizonytalan jövő, a világtól való lemaradás, a gazdasági reformok lassúsága az, ami a leginkább aggodalommal tölti el a megkérdezett 8 vajdasági település lakosait. Ezt Rác Lívia végzős közgazdászhallgatótól hallottuk a Magyarságkutató Tudományos Társaság és a Vajdasági Ifjúsági Fórum Szabadkán megtartott, Holnaplátók-e a vajdasági magyar fiatalok? elnevezésű összejövetelén. dülálló, a munka világában az első keserű tapasztalatait megszerzett férfiaknál jelentkezik. A kábítószer-fogyasztás elsősorban a 15-19 éveseknél van jelen és terjed el mindinkább - az útkereséssel, identitáskrízissel küzdő korosztályról van szó. Gábrityné Molnár Irén, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke a vajdasági magyarság és a média kapcsolatát tanulmányozta behatóbban. A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek 70 százaléka tévét néz, 13 százaléka napisajtót olvas, a hetilapok esetében ez az arány 4,5 százalék, míg az elsősorban a rádióból tájékozódóak az ankét résztvevőinek 10 százalékát teszik ki. Borbás Julianna, a tanítóképző fakultás hallgatója dolgozatában és rövid előadásában rámutatott arra, hogy a szülők nehéz anyagi helyzete miatt legtöbben az olyan középiskolai szakokat részesítik előnyben, amelyek közel vannak a lakhelyükhöz, amelyek elhelyezkedési lehetőséget jelentő dipomát adnak, a gimnáziumok még mindig kevésbé népszerűek a fiatalok körében. Ä tennivalók közül kiemelte a teljes anyanyelvű oktatás lehetőségének megteremtését, a külföldi diploma problémamentes honosításának fontosságát. Az előadások utáni hozzászólásában Törnek Viktor és Molnár Edvárd azokról a problémákról szólt, amelyekkel a magyarorsági egyetemeken tanuló vajdasági fiatalok találják szembe magukat visszatérésük után: munkahely híján többen az anyaországba való visz- szatérést kénytelenek előbb-utóbb választani. Maráéi László azt kérdezte a hallgatóságtól, hogy hány magánegyetem, magánkézben levő középiskola, magántévé van Szerbiában, s ezek közül hány magyar? Nincs, de a vajdasági magyar közösségből kevesen veszik a fáradságot, hogy kilincseljenek, támogatásért folyamodjanak, mindenki mástól várja, hogy lépjen, intézzen el dolgokat, cselekedjen. I Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!" VÉGVÁRI ÉLETMÓD A horvátországi Erdódi járáshoz tartozó és alig háromszáz lelket számláló - zömében magyar anyanyelvű - kis közösség alkotta település, Dálybegy katolikus temploma az 1980-as években épült, s a remtegrációt követően azért került a napilapok hasábjaira, mert Eszék-Baranya megye területén ez volt az egyetlen templom, amelyen nem hagyott külsérelmi nyomokat a háború bosszú évekig tartó vihara December 6. Egyáltalán nem elégedettek az állami szervek és közintézmények munkájával, különösen az egészségügy és a községi végrehajtó bizottságok kaptak kedvezőtlen osztályzatot. Diósi Viola közgazdászhallgató is a 2004 elején készült ankét során adott válaszokat vizsgálta meg alaposabban. Az oktatással kapcsolatban adott válaszokból nagyon jól tükröződik, hogy nem történtek igazán átütő, komoly változások, s az is, hogy nem nyílt még meg a Szabadkai Egyetem sem. Diósi Viola fontosnak tartaná a kezdő vállalkozókat segítő ún. inkubátorházak működtetését, a nemzetközi hitelek megszerzését, a falugazdálkodás támogatását, a befektetési lehetőségek kidolgozására projektiroda létrehozását, és egyéb ötleteket is papírra vetett. Dr. Tóth Mimics Zsuzsanna pszichológus a vajdasági magyar fiatalok egészségvédő és egészségkárosító magatartását vizsgálta ezerötszáz 15 és 29 év közötti megkérdezett válaszai alapján. A fiatalok közel fele dohányzik - feszültségcsökkentő szerként használja a cigarettát -, a túlzott alkoholfogyasztás leginkább az egyeDecember 4. Az egyházközség képviselői azt is fontosnak tartják kihangsúlyozni, hogy Ante Markiae almási plébános immár 31 esztendeje tartja össze a közösséget és lelki támasza, kedvelt lelki- pásztora a helybelieknek. A plébános úr a vasárnapi misét Dályhegyen magyar nyelven celebrálja, s aktívan részt vesz a település világi gondjainak, terveinek megoldásában. Nem csoda, hogy hívei három évtizede ragaszkodnak hozzá... A dályhegyiek tehát nem hagyják elveszni a templomot, de az iskolát, nos az iskolát hagyták... Igaz, önhibájukon kívül történt a tanintézmény felszámolása, azaz eladása. A részletekről Loboda Mátyást, a magyar kisebbségi önkormányzat elnöke nyilatkozott.- A honvédő háborút megelőző időszakban a dályi elemi iskola kihelyezett, nyolcosztályos tagozata működött a faluban. A vérzivataros években a templomunkban ugyan nem esett kár, de a tan- intézmény épülete teljesen tönkrement, tetőszerkezetét lerombolták, a nyílászárókat eltulajdonították. Magyarságunk önszerveződési folyamatának beindítása előtt a dályi iskolaközpont azzal a magyarázattal, hogy drasztikusan megcsappant a dályhegyi iskolaköteles gyerekek létszáma, eladta az épületet egy helybeli magánvállalkozónak...- A dályhegyi diákok - a szülők döntésének függvényeként - az erdődi, illetve a dályi iskolába iratkoztak, horvát nyelven tanulnak. A 2003/2004-es tanév első félévének végén szinte sokkoló volt a hír, miszerint a választott tantárgyként számon tartott heti két anyanyelv-ápolási órát is beszüntette a dályi iskolaigazgató, mégpedig azzal a magyarázattal, hogy kénytelen volt munkaerő-felesleggé nyilvánítani az előadó tanárt. Az igazgató úr, aki idén áprilisban arra hivatkozott, hogy nem áll módjában képesített pedagógust találni, de megígérte, hogy az új tanév megkezdése előtt kiírja a pályázatot a munkahely betöltésére. A pályázatot persze nem írta ki... A főleg magyarlakta kis baranyai falvaktól eltérően Dályhegyen nem a munkanélküliség a legégetőbb probléma. A száz-egynéhány háztartás családfőinek többsége a régióra jellemző "kétlakiság" (biztos kenyeret jelentő munkahely + szőlészet, gyümölcstermesztés, háztáji) követője. Az erdődi szőlőgazdaság és a dályi szövetkezet a munkáltatójuk.- Az infrastrukturális fejlesztések terén mindenképpen örvendetes, hogy rövidesen vezetékes ivóvíz lesz a faluban, hiszen elkészült már a fővezeték, amire idén műszaki okok miatt nem kapcsolódhatunk rá. A településen azonban egyetlen vezetékes telefon sincs, de a helybeliek ennek ellenére nem kényszerülnek arra, hogy mobiltelefont vásároljanak, hiszen a szolgáltató a rendelkezésükre bocsátott egy ún. fix GSM hálózatot. A helybeli fiatalok elmondása szerint a GSM egyeden, ám óriási hátránya az, hogy "lassúsága" miatt szinte alkalmatlan az internetes szörfölésre.- A reintegrációs időszakot követő helykeresést követően Hugyik Imre vezetésével a művelődési otthonban újjáalakult a tánccsoport, amely az elmúlt években sok elismerést kapott a hazai és a nemzetközi fellépésein. Röviden digi gyakorlat mégis azt mutatja, minden ország figyelembe veszi döntését. Új Kézfogás: a legtöbb pénz Szlovákiába megy December 6. A határon túli magyar vállalkozókat kölcsönnel, kamattámogatással, pályázati önrész előteremtésével segítő Új Kézfogás Közalapítvány közelmúltbeli tevékenységét értékelték és mutatták be a Határon Túli Magyarok Hivatalában. A majdnem tízéves Uj Kézfogás Közalapítvány az elmúlt 15 hónapban, amióta új kuratóriuma munkába állt, ezernél több munkahelyet hozott létre és 14,5 ezret tartott meg - számolt be a kuratórium elnöke, Lábodi László. Az Új Kézfogás Közalapítvány pályázataira leginkább a Romániában dolgozó magyar vállalkozások jelentkeznek, a legtöbb pénzt viszont általában a szlovákiaiak nyerik. Miniszterelnök-helyettes lesz Markó? December 7. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az RMDSZ-PSD koalíciós tárgyalások kapcsán a Mediafaxnak úgy nyilatkozott, hogy a szövetség igényt tart egy7 miniszterelnök-helyettesi tisztségre is; ezt a bársonyszéket Takács szerint maga Markó Béla kapná meg. "Ez utóbbi javaslat is bizonyítja azt az elhatározottságot, amellyel az RMDSZ részt szeretne venni a kormányzati munkában" - jelentette ki az ügyvezető elnök. Deák Ferenc New York-i fotóművész munkái Kolozsváron December 7. A kolozsvári Deák Ferenc 1978 óta él az Egyesült Államokban, de tengeren túli sikerei ellenére sem lett hűtlen szülővárosához. Többször is jelentkezett már egyéni tárlattal Kolozsváron, többek között a Művészeti Múzeum rangos kiállítótermeiben is. Eddigi bemutatkozásaival igyekezett többé-kevésbé átfogó képet nyújtani rendkívül sokoldalú munkásságáról: portrék, természetfotók, városképek, aktok, szürrealisztikus hangvételű kompozíciók, vagy éppenséggel a tánc mozzanatait megörökítő művészi pillanat- felvételek sokaságával lepte meg művészete kedvelőit. Most a Márásti negyedi Octavian Goga Megyei Könyvtárban újabb egyéni tárlattal jelentkezik a rangos New York-i fotóművész. Pályafutása során eddig több mint 30 kiállítása volt, 14 évig vezette a New York-i Numizmatikai Múzeum Fotóosztályát, miközben 22 könyvet illusztrált és 4 önálló albumot jelentetett meg. Csángó Napok Kolozsváron December 7. Negyedik alkalommal rendezett a hétvégén Csángó Napokat a Heltai Gáspár Alapítvány és a Kriza János Néprajzi Társaság. A rendezvénysorozat könyvbemutatóval indult, amelyet a csángók mai helyzetéről való tanácskozás követett. Nyisztor Tinka néprajzkutató, aki maga is pusztinai származású, a magyar nyelvű misézés megszervezésének nehézségeiről beszélt. Az oktatásszervezés irányítója, Hegyeli Attila hangsúlyozta: már tíz faluban folyik állami keretek között a magyar nyelvű oktatás, amelyben összesen 462 gyerek vesz részt. Diósi: vizsgálni kell ^Dályhegyi táncosok: feléledt hagyományok |
