Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-12-03 / 182. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát______________ _______2004. DECEMBER 3. WtAz RMDSZ eredménye '90 óta a legalacsonyabb ÚJRA KORMÁNYBAN? A Romániai Magyar Demokrata Szövetség újra bejutott a román parlamentbe. Az idei 6,2% a magyar párt legrosszabb eredménye 1990 óta. Ennek ellenére bukaresti sajtó szinte biztosra veszi az RMDSZ kormányzati részvételét, mivel egyik tömörülés sem lesz képes kormányozni az RMDSZ nélkül. Röviden Gyurcsány: NE SZAVAZZUNK IGENNEL November 30. Azt javaslom a magyar állampolgároknak, hogy ne szavazzanak igennel a december 5-ei népszavazáson feltett egyik kérdésre sem - közölte a miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: „én elmegyek a népszavazásra és nemmel szavazok, (...) nemmel az egészségügy tönkretételére (...), nemmel szavazok a kettős állampolgárságra, a nemzetegyesítésre hivatkozó nemzetmegosztásra". Véleménye szerint az állampolgároknak „felelős hazafiként, a jövőre gondolva" kell dönteniük egy „felhevült, talán nem átgondolt", de jó szándékkal feltett kérdésben. Orbán: Családegyesítésre KÉSZÜLÜNK DECEMBER 5-ÉN A december 5-i népszavazáson való részvételre és igen szavazatra buzdította mintegy ötezer fős hallgatóságát Orbán Viktor Fi- desz-elnök a debreceni Főnix Csarnokban. "Családegyesítésre készülünk december 5-én (...), ugyanis nem leszünk egészséges nép sem testben, sem lélekben, amíg ki nem egészülünk a határokon túli magy arokkal" - jelentette ki a volt kormányfő. Orbán Viktor kifejtette: ez lesz a rendszerváltozás befejezése, amikor is "eljuthatunk egy szabad, bizakodó, jövőjében reménykedő, gazdasági határait kitágító 15 milliós magyar nemzethez". "Ne szalasszuk el ezt a történelmi lehetőséget" - hívta fel hallgatósága figyelmét a volt kormányfő. Külképviseleti megfigyelőket CSAK AZ MVSZ DELEGÁLT November 30. December 5-én a Magyarok Világszövetsége és a parlamenti pártok közvetlenül követhetik a szavazás folyamatát. Ezek a szervezetek Magyarország 10 867 szavazókörzetébe szavazatszámláló biztosokat, az ország húsz területi választási bizottságába tagokat, és a hetvenhét külképviseleten működő választási testületbe megfigyelőket jelölhettek. A november 19-i határidő lejártáig a külképviseletekre az MVSZ 15, a Fidesz - MPSZ 9, az MDF pedig 2 megfigyelőt jelölt. A közel tizenegyezer szavazókörzet közel egyharmadában (3080) lesz szavazat- számláló biztos az MVSZ részéről. Dávid Ibolya Nagyváradon elmondta, hogy az MDF a szavazókörzetek felébe delegált szavazatszámláló biztosokat. KÁRPÁT-MEDENCEI IFJÚSÁGI SZERVEZETEK AZ IGEN-ÉRT November 30. A határon túli magyar ifjúsági szervezetek vezetői és a Fidelitas küldöttei nyíregyházi találkozóján megfogalmazott zárónyilatkozatban arra kérik a magyar fiatalokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a december 5-i népszavazáson, és igenlő szavazatukkal támogassák a kettős állampolgárság intézményét. Egyetértettek abban, hogy a kettős állampolgárság és általában a határon túli magyarság ügye nem anyagi kérdés. Ugyanakkor elítélik a magyar kormánykoalíció szociális demagógiára épülő félelemkeltését. Egyöntetű véleményük szerint a kettős állampolgárság megadása szimbolikus döntés, nem pedig a határon túli magyarok beáramlását megkönnyítő lépés. Szerkesztette: Czka Tihamér December 1. A vasárnap megtartott romániai parlamenti és elnöki választások ma nyilvánosságra hozott végleges eredményei alapján a Román Parlament szenátusi listáira adott szavazatoknak az RMDSZ 6,23%-át szerezte meg, képviselőházi listás szavazatoknál az RMDSZ eredménye 6,17%, mig Markó Béla a szövetség jelöltje az államelnökségért folytatott versenyben negyedikként 5,10 %-ot ért el. így nem sikerült elérnie az RMDSZ-nek Markó Béla célkitűzését, vagyis a négy évvel ezelőtti 6,9%-os szavazatarány elérését. Az idei 6,2% a magyar párt legrosszabb eredménye 1990 óta. 1990 májusában 7,2%, 1992- ben 7,5%, 1996 novemberében 6,7% volt a szövetség választási eredménye. A becsléseik szerint a szövetségnek 20-22 képviselője és 8-9 szenátora lesz. Eddig az RMDSZ-nek 27 parlamenti képviselője és 12 szenátora volt. A magyarázat egyfelől demográfiai okokkal is magyarázható: a kivándorlás és az inkább elöregedő népesség miatt a romániai magyarok lélekszáma nagyobb arányban csökken, mint a románságé. Eckstein- Kovács Péter még legutolsó kampánysajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy mindenik párt kampánya általában véve "túl szelíd" volt, nem volt esély valódi fővitákra. Ugyanakkor a Román Parlament általános létszáma is csökkent az idén elfogadott új román alkotmány alapján. Az RMDSZ Maros, Hargita és Kovászna megyében nyerte meg a választásokat. Az szövetség törvényhozójelölt listái Szatmár megyében is a legjobbaknak bizonyultak, az államelnökjelöltek esetében viszont Nástase majdnem 4500 szavazattal kapott itt többet mint Markó Béla. Az RMDSZ ellenzékeként működő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) szerint az RMDSZ úgy győzött, hogy a hatalom segítségével felszámolta a konkurenciát, áll a szövetség által kiadott közleményben. Az MPSZ szerint az RMDSZ parlamentbe jutásához az is hozzájárult, hogy a vasárnapi választások nem voltak szabadok és demokratikusak. "Mindezekkel együtt sikert kívánunk az RMDSZ-nek, hogy megtarthassa ígéreteit, amelyek teljesülésük esetén az erdélyi magyarság jólétéhez vezetnek. Reméljük, hogy a következő négy évben az RMDSZ honatyái nem folytatják az apró lépések politikáját, amely sehová nem vezet", zárul a közlemény. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a közleményre reagálva azt nyilatkozta: az RMDSZ eredményeit nem befolyásolta az MPSZ részvétele a választásokon. "Úgy tűnik, a következő négy évben kevesebb honatyánk lesz mint az előző ciklusban, de nem az MPSZ választási részvétele miatt, hanem azért, mert a magyar választópolgárok egy része nem szavazott", mondta a szenátor. A legtekintélyesebb politikai napilapnak számító Adevárul hétfői vezércikkében felhívta a figyelmet arra, hogy a romániai választók ezúttal egyértelműen polarizálódtak, amennyiben a voksok a két legnagyobb politikai tömörülés — a kormányzó Szociáldemokrata Párt és a Román Humanista Párt szövetsége, illetve a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt általa alkotott ellenzéki D.A. Szövetség — között oszlott meg. A lap szerint ez a jövőben biztosítani fogja a korábbinál egészségesebb erőegyensúlyt a parlamentben, ahol az elmúlt négy évben az SZDP — mint a lap írja — túlságosan nagy erőfölénnyel kormányozhatott az RMDSZ támogatásával. A román lapok többsége azonban egyértelműnek nevezi, hogy bármelyik pártszövetség is alakít kormányt, nem lesz hajlandó koalícióra lépni a szélsőséges Nagy-Románia Párttal (PRM). Az RMDSZ döntheti el tehát, hogy a második forduló után melyik politikai alakulat alkothat kormányt ismerte el Markó Béla.Ha egy mód van rá, nem megyünk bele kisebbségi kormányzásba" - nyilatkozta Markó, mert az EU- csatlakozás küszöbén fontos döntéseket kell hozni, ezért stabil kormányzatra és törvényhozási többségre van szükség. Ez pedig azt jelenti, hogy az RMDSZ- nek megint "királycsináló" szerepe lesz, hiszen nélküle nem lehet majd biztonságosan kormányozni — véli a román sajtó. Markó Béla esti tévényilatkozatában közölte, az RMDSZ érdekelt a részvételben, de még nem tudni, melyik párt- szövetség kapja a támogatást. A többség viszont a jelenleg kormányon lévő PSD+PUR-ral szövetkezve lenne a legkönnyebben elérhető, mivel az eredmények alapján 6% előnnyel ez a tömörülés nyerte a választásokat. Markó közölte, jövő hét elején fog tárgyalni Adrian Nastase-val, de jelenleg konkrét felkérést a magyar párt egyik fél részéről sem kapott, továbbiakról a pénteken, Marosvásárhelyen megtartott operatív tanács dönt. Szintén akkor dől el, melyik elnökjelölt támogatására szólít fel a párt a második fordulóban. Markó elismerte, hogy liberális szellemű gazdasági programja miatt az ellenzék ilyen értelemben közelebb áll az RMDSZ-hez, de hozzátette, hogy ami a nemzetiségi politikát illeti, a jelenlegi kormánypárttal volt nagyobb a megértés. HOL A ROMÁNIAI MAGYAR POLITIKAI ELLENZÉK? Ahol a romániai választásokon az MPSZ a Népi Akció (AP) listám indult, a szövetség összesen 11200 képviselői és 11450 szenátori szavazatot szerzett Ez a 430 ezres RMDSZ- vokstömeg 2,6%-át teszi ki. November 30. A megyei választási irodák részletes adatai szerint az AP - vagyis gyakorlatilag az RMDSZ ellenzékeként fellépő Magyar Polgári Szövetség - hat megyében összesen 22 ezer 743 szavazatot szerzett. Ebből 11 293 darab a képviselői, 11 450 a szenátori listára érkezett. Az MPSZ-szempontból releváns megyék: Hargita, Kovászna és Maros, illetve Kolozs, Szatmár és Szilágy. Az adatokból az következik, hogy az MPSZ jelöltjeinek összesítve sem sikerült egy képviselői vagy szenátori mandátumhoz elegendő szavazatszámot begyűjteniük - azaz az eredmény jelentősen elmarad az ehhez szükséges 70, illetve 160 ezer szavazattól. Az MPSZ összesen kilenc szenátort és huszonnégy képviselőt jelölt. A legtöbb szavazatot Hargita megyében kapta az MPSZ/AP: itt több, mint 3 800-an szavaztak képviselő-jelöltjeikre, és 4 200-an szenátorjelöltjeikre. Viszont az RMDSZ is itt teljesített a legjobban, 124 ezer, illetve 117 ezer szavazattal. A Maros megyében a korábban igencsak aktív MPSZ - hosszas tárgyalások folytak külön polgármester-jelölt állításáról Marosvásárhelyen a helyhatósági választásokon-AP-listán 1 877, illetve 1 863 szavazatot szerzett. Toró Attila szerint" Egyelőre a parlamenti jelenlét a romániai magyarok többségénél létfontosságú rögeszme. Ez így volt az egységgel is, de lassan - számunkra még lassúnak tűnőén - felnyílik a szemük. S erre a következő négy év, remélem, bőven elég lesz”... [RMDSZ választási plakát: értéket választottak... UxHIdZZOn 3Z RMDSZfe!
