Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-12-03 / 182. szám

A NAGYVILÁG HÍREI magyar szó-a híd 3 2004. DECEMBER 3. U Az ukrán Parlament megbuktatta a kormányt NARANCS HARCOK Nem fogadja el Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök a kijevi parlament azon döntáét, amely megvonta tőle a bizalmat. A kormányfő szerint a döntés kényszer hatására született. A képviselők szerdán azt követően szavazták meg a bizalmat­lansági indítványt, hogy a kormánypárti frakcióból néhányon átültek az ellenzék soraiba. Szerdán visszatértek a nemzetközi közvetítők Kijevbe, bogy ismét tár­gyalóasztalhoz ültessék a kormánypárti és az ellenzéki elnökjelöltet. December 1. Nem mond le kor­mányfői tisztségéről Viktor Janukovics annak ellenére, hogy a kijevi parlament szerdán megvonta tőle a bizalmat. Janukovics szerint a parlament döntése törvénytelen, mivel az kényszer hatásá­ra született. “A törvényhozás szerdai határozata törvénytelen, a kormány folytatja munkáját” - mondta Janukovics. A kormány elleni bizalmatlansági in­dítványt szerdán szavazta meg az uk­rán parlament. A 450 képviselő közül a nem név szerinti szavazáson a terveze­tet 228 támogatta. Ugyanakkor felszó­lították Leonyid Kucsma elnököt, hogy az új államfő hivatalba lépéséig nyújt­son be javaslatot olyan kormány meg­alakítására, amely a nép bizalmát élve­zi. Előzőleg öt kormánypárti képviselő kilépett a frakcióból, és átült az ellenzé­ki Mi Ukrajnánk párttömörülés politi­kusai közé. Az ellenzék már napokkal ezelőtt bizalmatlansági indítványt nyújtott be Janukovics és kormánya el­len. Azzal vádolták a miniszterelnököt, aki egyben a kormánypárt jelöltje volt a november 21-i elnökválasztáson, hogy csalással szerezte meg a szavaza­tok többségét. Az elnökválasztás második forduló­jának érvénytelenítését kérte az ukrán legfelsőbb bíróságtól szerdán a levál­tott ukrán kormányfő, Viktor Janukovics is. A politikus beadványá­ban a központi választási bizottság tét­lenségére hivatkozott. A dokumentum szerint a bizottság a szavazatok számlálásakor meghamisí­totta a választások végeredményét Uk­rajna nyugati részében. A választás eredménye éppen ezért nem tükrözi a nép akaratát - tartalmazza a beadvány, amit a legfelsőbb bíróság egyik tagja is­mertetett. Korábban Kucsma leköszönő ukrán elnök úgy nyilatkozott, hogy előnyö­sebb volna teljesen új választásokat ki­írni, mint megismételni a vitatott vég­eredményű második fordulót. Eközben visszatértek a nemzetközi közvetítők Kijevbe, hogy ismét tárgya­lóasztalhoz ültessék Janukovics kor­mánypárti és Juscsenko ellenzéki el­nökjelöltet. Juscsenko kedden vonult ki a választásokat követő vitát megoldani hivatott tárgyalásokról. Janukovics kormánypárti jelölt ugyanis felajánlot­ta neki, hogy ha átadja neki az elnöksé­get, miniszterelnök lehet. Kijevben Javier Solana, az Európai Unió külügyi megbízottja, Aleksander Kwasniewski lengyel és Valdas Adamkus litván elnök, valamint Borisz Grizlov, az orosz Duma alsóházának el­nöke próbál közvetíteni a felek között. A tárgyaláson ukrán részről Leonyid Kucsma leköszönő elnök, Volodimir Litvin, az ukrán parlament elnöke, va­lamint a két elnökjelölt: Viktor Janukovics és Viktor Juscsenko vesz részt. “Még mindig van remény” - adott hangot bizakodásának Kucsma elnök a tárgyalások megkezdése előtt. December 1. A kormányzó Szociálde­mokrata Párt (SDP) nyerte a román vá­lasztásokat az előzetes végeredmény sze­rint, jelentette be a központi választási iroda szerdán, Románia nemzeti ünnepé­nek napján. A még nem hivatalos adatok szerint az SDP a parlamenti választáso­kon 37,1 százalékot szerzett, a jobboldali ellenzéki Jog és Igazság koalíció (DA) 31,7 százalékot kapott. A két nagy párt- szövetségen kívül a szélsőségesen nacio­nalista Nagy-Románia Párt (PRM - 13,6 százalék) és a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ - 6,2 százalék) lépte át a parlamentbe jutás öt százalékos küszöbét. Az ellenzék több panaszt is benyújtott a véleményük szerint miatt. Traian Basescu ellenzéki jelölt és a mérsékelt jobboldali pártszövetség, a Jog és Igazság koalíciója (DA) szerint szinte minden megyéből érkeztek jelentések visszaélé­sekről. Basescu kedden a választások eredményének megsemmisítését és a szavazás követelte. Szerdán azomban nagy többséggel utasította vissza az ellenzék kérését a vá­lasztási eredmények megsemmisítésére az Országos Választási Iroda. A BEC közlése szerint az esetleges kisebb tör­vénytelenségek nem befolyásolják sem a szavazatszámokat, sem a végeredményt és a mandátumok kiosztását. Kijevben továbbra is tízezrek tüntet­nek, a tömeg azonban kisebbnek tűnik, mint a megelőző napokban - ennek több oka van: az embereknek munkába kell menniük, és egyre többen állnak be a bankok előtt kígyózó sorokba, hogy megmentsék megtakarításaikat. Paul Miazga, a Kyiv Post szerkesztője sze­rint az emberek, bár kénytelenek voltak fontossági sorrendet felállítani, tovább­ra is támogatják Juscsenkóék küzdel­mét. A Donyecki Regionális Tanács szer­dán úgy döntött, hogy január kilence­dikén tartják meg az ügydöntő népsza­vazást az Ukrajnától való részleges el­szakadásról. A szavazás eldönti, hogy a jövőben a Donyecket és Luhanszkot magába foglaló Donbassz-térség társult autonóm föderatív állama legyen-e Uk­rajnának, vagy ne bontsák meg az or­szág területi egységét. A tanács 150 tagja közül 139-en sza­vaztak arra, hogy kiírják a népszava­zást. A tanácstagok azonban elutasítják azt, hogy szakadárok lennének. Eköz­ben a főügyészség és a biztonsági szol­gálat eljárást indított azon kelet-ukraj­nai helyi vezetők ellen, akik autonó­miaszavazást kezdeményeztek Do- nyeck és Luhanszk - Janukovics bázis- területe - elszakítására. A kelet-ukraj­nai területek abban az esetben akarnak különválni, ha Juscsenko nyerné meg az elnökválasztást. Donyeckben beje­lentették, hogy a népszavazást egy hó­nappal elnapolják. A parlamenti választásokkal egyidejű­leg megtartott elnökválasztásokon is az SDP diadalmaskodott, Adrian Nastase kormányfő a hét százalékos előnyre tett Traian Basescu bukaresti főpolgármes­terrel szemben. Mivel egyik jelölt sem szerzett abszolút töbséget, december 12- én a második körben dől el az elnöki cím sorsa. A parlamenti választások eredménye­ként egyik nagy párt sem képes önálló kormányalakításra. Ez jelentősen növeli az RMDSZ kormányra kerülésének esé­lyeit, bár pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a 314 tagú parlamenti alsóházban még a magyarok szavazatai sem garantálják a kormánytöbbséget. Röviden bombázására megsemmisítette az ország légierejét. Laurent Gbagbo elnök ezután utcai megmozdulásokra szólította híveit, akik megrohamozták a békefenntartók állásait és a francia és európai lakosok otthonaira támad­tak. A haláleseteket elismene Jean-Francois Bureau védelmi minisztériumi szóvivő továbbra is kitartott amellett, hogy a francia békefenntartók csak önvédelemből cse­lekedtek. Engedélyezték az eutanáziát Franciaországban November 30. Csaknem egyhangú szava­zással fogadta el az eutanáziát engedélyező törvényjavaslatot a francia nemzetgyűlés. A tervezetet, amely nem jelenti az eutanázia teljes törvényesítését, 548 igennel fogadták el, három tartózkodás mellett. Az új törvény értelmében nem szabad a gyógyíthatatlan betegek kezelését “ésszerűtlen makacsság­gal” folytatni. A törvény kimondja, hogy betegsége végső szakaszában lévő páciens dönthet a kezelés korlátozásáról vagy leál­lításáról és engedélyezheti a fájdalomcsil­lapítók fokozását, még akkor is, ha azok siet­tetik halálát. A törvényt még a szenátusnak is el kell fogadnia. Jelenleg az Európai Unióban "mindössze két országban, Hollandiában és Belgiumban engedélyezik az eutanáziát. Fülöp-szigeteki természeti katasztrófa November 27. A Muifa tájfun nyomában keletkezett torrens árvíz 11 embert ölt meg a Fülöp-szigetek északkeleti részén. A tájfun hét végén érte el a szigeteket, és az óta legkevesebb 60 ember meghalt, és 67 halász eltűnt a viharban. A vihar hajókat borított fel, fákat csavart ki gyökerestől, utak váltak járhatatlanná Luzon szigetén. A hadsereg helikopter segítségével három gyereket mentett meg kedden egy árvízzel körülzárt területről. Közel 14 000 embert kellett eddig evakuálni. A Muifa tájfun keddre elérte Vietnámot, majd az országon áthaladva továbbindul Bangladesh felé. Közben újabb tájfun kelt életre az Indiai óceán déli részén. A Bento névre hallgató tájfun még csak két napja keletkezett, de már most a Saffir- Simpson féle skálán a IV-es besorolást érte el, hiszen a külső szélsebessége 222 km/h felett mérhető. Amerikai rakétaütegeket telepítettek Dél-Koreában November 30. Két új Patriot légelhárító rakétaüteget telepítettek az amerikai erők a dél-koreai fővárostól délnyugatra fekvő Kvangdzsuba, jelentették be kedden Szöulban amerikai katonai hatóságok. A kiadott közlemény szerint a PAC-3 föld-le­vegő rakéták telepítése része az amerikai erők 11 milliárd dolláros korszerűsítési prog­ramjának a félszigeten. A tervek szerint 2008 szeptemberéig kivonnak több mint 37 ezer ott állomásozó katonát. Phenjan tiltakozott az újabb telepítések ellen, azzal vádolva az Egyesült Államokat, hogy megelőző támadásra készül Eszak-Korea ellen. Megfigyelők utalnak arra, hogy a szomszé­dos Eszak-Korea rövid hatótávolságú Scud rakétákat és 1300 kilométer hatótávolságú Rodong rakétákat telepített. Szerkesztette: Czíka Tihamér ■ Kormánypárti győzelem Romániában MARAD AZ IRÁNY?... Fölénnyel nyerte a román választásokat a kormányzó Szociáldemokrata Párt a választási bizottság előzetes végeredménye szerint. Traian Basescu, az ellenzék elnökjelöltje az eredmények megsemmisítését és a szavazás megismétlését követelte. Ukrán parlament: jelképes színváltás &

Next

/
Thumbnails
Contents