Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-11-26 / 181. szám

Hazai hírek 2004. NOVEMBER 26. 6 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden MILLIÓÉRT KAP ÜNNEPI DÍSZKIVI­LÁGÍTÁST A FŐVÁROS Ünnepi díszkivilágítást kap a főváros a ka­rácsonyi ünnepekre - közölte Demszky Gábor főpolgármester. A fővárosi önkor­mányzat 101 milliót, az V, a VI., a VIII., a XI. és a XXII. kerület pedig 50 millió fo­rintot áldoz erre a célra. Ezer fát borítanak fénybe, az oszlopokra 700 üstökös, hulló­csillag jellegű díszt szerelnek. A nagyobb főutakon mintegy’ tíz kilométernyi fény- alagutat hoznak létre a vezetékekre akasz­tott füzérekkel. A karácsonvi díszkivilágí­tás nem jelent komoly többlet-áramfel- használást, és csupán mintegy kétmillió fo­rinttal nő a főváros villanyszámlája. A fő­polgármester azt is elmondta, hogy' a jövő év elején díszkivilágítást kap egyebek közt a Károlyi-palota, a Deák téri evangélikus templom és az Operett színház. Magyarországra jöhet az Egyesült Államok elnöke Remélhetőleg 2005-ben, vagy7 2006-ban lá­togatást tesz Magyarországon George W. Bush amerikai elnök - közölte az MTI-vel az Egyesült Államok rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. George Herbert Walker szerint miután az elnök még nem járt Magyarországon csak a felesége és a szülei, valószínű, hogy két éven belül sor kerülhet Bush vizitjére. Kormányzati for­rásaink nem erősítették meg a hírt, annyi bizonyos, hogy Bush 2005-ben több euró­pai államot is meglátogat. Felújították a Dagály fürdőt Tovább folytatják a furdőfelújítási progra­mot, mondta Vajda Pál főpolgármester-he­lyettes a Dagály fürdő most befejeződött egymilliárd forintos rekonstrukciója alkal­mából a helyszínen. A Dagály fürdőben felújítottak két termálmedencét, a közpon­ti épület tető- és homlokzatrészét. Új típu­sú, váltókabinos öltözőteret alakítottak ki, és előkészítették a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedését segítő beren­dezések helyét. A Széchenyi és a Rudas fürdők felújításához 200 illetve 195 millió forintot nyertek pályázaton. Éló Norbert váltja Kovács Lászlót Várhatóan november 29-én leteszi az esküt Elő Norbert, az MSZP új országgyűlési képviselője - mondta Molnár Gyula, a párt budapesti elnöke. A budapesti párttanács döntése alapján Elő Norbert, a XII. kerü­let önkormányzati képviselője kapja Ko­vács László országgyűlési képviselői man­dátumát, a mandátumigazolás után teszi le a képviselői esküt a politikus a Parlament­ben. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelentette be, hogy Kovács László tájékoz­tatta arról, az Európai Bizottság tagjává történt megválasztása miatt november 19-i hatállyal lemondott képviselői mandátu­máról. Az MDF SZIGORÍTANI AKARJA A GRAFFITIZÓK BÜNTETÉSÉT "A graffitizés általános társadalmi problé­mává vált" az MDF fővárosi frakciója sze­rint, ezért az igazságügy-miniszternél kez­deményezik a firkálás bűncselekménnyé nyilvánítását. Céljuk, hogy a graffitiseket November 23. Az elmúlt időszak ügynökügyei bebizonyították, hogy nem lehet nyugodt a jövőnk, ha nem tiszta a múltunk - indokolta Mécs Imre azt, hogy újra benyújtja az SZDSZ a 2002-es ügynöktörvény-javaslatát, amely átvilágította volna a közszerep­lők és közvélemény-formálók széles körét (egyházi és szakszervezeti veze­tőket, polgármestereket is), az egykori rendszer teljes titkosszolgálatára vo­natkozóan. "Az átvilágítás után nem lennének a közszereplők zsarolhatók, az ügynöknevek csöpögtetésével pedig a jogegyenlőség is sérül" - mondta Mécs Imre. A D-209-es botrány után egy gentle­men's agreement jött létre az SZDSZ és Medgyessy Péter akkori miniszterel­nök, illetve az MSZP között, hogy tisz­tázzák a múltat és átvilágítják a közsze­replőket - emlékeztetett Mécs Imre. A két párt által kidolgozott és az akkori igazságügyi miniszter által beterjesztett javaslatot azonban egy utolsó pillanat­ban benyújtott és MDF-es asszisztálás- sal elfogadott szocialista módosító in­dítvánnyal (amelyet két társával együtt a titkosszolgálatokért felügyelő állam­titkár javasolta) megcsonkították, így az az SZDSZ számára elfogadhatatlanná vált. Arra a kérdésre, hogy hogyan olda­nák meg a múlt feltárását az olyan köz­ismert személyek körében (például fut­ballisták, énekesek, színészek), akik nem tartoznak a törvény hatálya alá, Mécs Imre azt válaszolta, hogy az Ál­lambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának anyagai - szigorú feltéte­lek mellett - kutathatóak a kutatók szá­mára. A teljes ügynöklista nyilvános­ságra hozatalára 15 évvel a rendszervál­tás után nincs sok esély - jegyezte meg az SZDSZ-es politikus -, a törvényben meghatározott személyi kör azonban bővíthető - tette hozzá. Az MSZP-s Tóth Károly "indokolat­lannak és időszerűtlennek" nevezte az SZDSZ javaslatát, mivel szerinte a je­lenlegi törvények működőképesek és eleget tudnak tenni a követelmények­nek. "A törvény ma is működik, eleget tud tenni a feltételnek, közszereplők esetében hozzá lehet jutni az informáci­ókhoz, ezért semmi sem indokolja, hogy újra nyissunk egy végtelen vitát" - jelentette ki a képviselő. "Támogatunk minden olyan javasla­tot az ügynökkérdésben, amely a köz­élet tisztaságát szolgálja" - jelentette ki Demeter Ervin fideszes képviselő, aki megjegyezte, hogy első lépésként az átvilágítóbírák év végén lejáró mandá­tumát kellene meghosszabbítani, mivel számos képviselő, miniszter, bíró és ügyész kimaradt az átvilágításból (a ha­tályos szabályok szerint csak a III/III­as érintettekre terjed ki az átvilágítás). "Ha kiterjesztenénk az átvilágítást a tel­jes III-as főcsoportfőnökségre, akkor konzekvenciákat kellene fűzni az érin­tettséghez, vagyis hogy ne tölthessenek be közbizalmi tisztségeket azok, akiket érintettnek találnak" - mondta Demeter Ervin, aki egyelőre nem ismeri ponto­san az SZDSZ-es beadványt. "Annak idején 12 módosító javaslatot nyújtot­tunk be a tervezethez. Ha szerepelnek ezek benne, az javítja annak esélyeit, hogy támogassuk az indítványt" - jelen­tette ki a fideszes politikus. Az elmúlt hónapokban számos köz­ismert emberről derült ki, hogy együtt­működtek a pártállam titkosszolgálatá­val. így például fél éve tudjuk, hogy Vikidáí Gyula énekes Dalos fedőnéven jelentett kollégáiról, nyilvánosságra ke­rült, hogy Novák Dezső focista és edző Nemere fedőnéven tájékoztatta rend­szeresen csapattársai dolgairól a tartó­tisztjét, legutóbb a neves színikritikus­ról, Molnár Gál Péterről derült ki, hogy nem csak kritikákat, hanem jelen­téseket is írt. Nyilvánvaló, hogy ezek az esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a becslések szerint mintegy 40-60 ezerre tehető a kartonok száma, vagyis ennyien működhettek együtt az állam­biztonsági hatóságokkal. Tüntetésre készülnek az egyetemisták Legalább bét nagy egyetem hallgatói nagyszabású tüntetést szerveznek az új fel­sőoktatási törvény ellen, ahová több tízezer embert várnak. Az Oktatási Minisztérium a korábbi tiltakozások hatására már több ponton engedett a szak­mai szervezeteknek. Az egységes ellenállás hatására megkurtítottak az egyetemi irányító testületekben a minisztérium túl szélesre sikerült jogkörét. A változ­tatások ellenére sok csoport továbbra is úgy véli, katasztrófához vezet, ha a jogszabályt elfogadják. November 23. December másodikán egyetemek és főiskolák hallgatói szerveznek tüntetést, hogy megpróbálják megakadályozni az új felsőoktatási törvény parlament elé terjesztését. A beterjesztés elől azonban lassan elhárul­nak az akadályok, mert a minisztérium az egységes ellenállás láttán több lényeges ponton is engedett, így például a minisztérumnak kisebb befolyása lesz az egyetemi irányító testületekben a korábban tervezettnél. A törvény alapkoncepciója tartalmazza az egyetemi vezetés teljes áta­lakítását, az egyetemek gazdálkodásának reformját, és teljesen megszüntetné az eddigi főiskolai-egyetemi képzést, helyette pedig lineáris képzési rendszert vezetne be. A bírálók, köztük a hallgatók megegyeznek abban, hogy az áta­lakítás túl gyors, és megpróbál minden intézményt egy kalap alá venni, holott óriási különbségek vannak az iskolák között. A hallgatói önkormányzatoktól független hallgatói kezdeményezés azért indult el, mert a Képzőművészeti Egyetem hallgatói tiltakozni akarnak a kis szakok megszüntetése, összevonása ellen. "A diákság is a bőrén érzi az áta­lakítást" - mondta el egy képzőművészetis hallgató, a tüntetés egyik szervező­je. A Képzőművészeti Egyetem régóta szenved az alulfinanszírozottságtól, de az új törvénnyel összefüggésben megvonnák az anyagi támogatást is az egyetemtől, és a megszorítások miatt a villanyáramot hat óra után kénytelenek lennének lekapcsolni a képzősök műtermeiben. A szervezők szerint a hallgatói önkormányzatok diplomáciája nem vált be, ezért "fel kell emelni a diákság nyers szavát is". A szervezők nehezményezik, hogy a hallgatókat senki nem tájékoztatja készülő tervezetről, ami pedig alap­jaiban befolyásolja a tanulmányaikat. Azt mondják: gazdasági alapon nem szabad megítélni a kis szakok, például a művészeti szakok "hasznosságát". Egyelőre még nem lehet tudni, mely szakok fognak átalakulni vagy megszűn­ni, de a törvény elfogadása esetén valószínűleg sor kerülne erre. Erre a mi­nisztérium szerint a bolognai folyamathoz való csatlakozás miatt lesz szükség. Ennek keretében ugyanis az egyetemi-főiskolai rendszer helyett három- fokozatú képzést vezetnének be. Három év elvégzése után alapképzésről kap­nának diplomát a hallgatók. Ezután lehetőség lenne további két év tanulással magiszteri fokozatot szerezni. A harmadik fokozat már a doktoranduszképzés. Nem tisztázottak azonban a diploma állami finanszírozásának problémái sem. A jelenlegi törvény szerint az állam az első diplomát fizeti mindenkinek. I Az SZDSZ újra rendezné az ügynökkérdést ÚJ VIZEKET ZAVARVA "Az elmúlt hónapok ügynökügyei folyamatosan azt bizonyítják, hogy tisztázni kell a múltunkat, az SZDSZ ezért újból benyújtja a két évvel ezelőtt ügynöktörvény­javaslatot" - jelentette be Mécs Imre. Politikusok mellett többek Között ismert focistáról, zenészekről és színikritikusról derült ki, hogy kollégáikról és barátaikról jelentgettek az előző rendszer állambiztonságának. Az MSZP időszerűtlennek tart­ja az SZDSZ felvetését, a Fidesz viszont tisztázni szeretné a múltat. Mécs: sérülő jogegyenlőség :

Next

/
Thumbnails
Contents