Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-11-12 / 179. szám

2004. NOVEMBER 12.________________________KÖZÉLET___________________MAGYAR SZÓ — A HÍD 27 MAGYAR SZERVEZETEK Az Amerikai Magyar Református Egyesület - Hungarian Reformed Federation of America - az amerikai magyarság egyik legrégebbi országos egyesülete, 1896-ban alakult New Jer­sey állam, Trenton nevű városában. Az egyesület alapítói célul tűzték az Ameri­kába kivándorolt, egyre népesebb ma­gyar közösségek vallási ellátását, vala­mint segítséget nyújtani az új iparvárosi környezet viszonyaihoz nehezen alkal­mazkodó munkások önsegélyző szerve­zetei felépítéséhez. Amikor a bevándo­rolt munkás megbetegedett, nem kapott fizetést, ha váratlanul munkaközi bal­esetben meghalt, a temetkezési költsé­gek súlyos anyagi terhet jelentettek a család számára. Az egyedülállókat nem volt aki eltemesse. Szükség volt tehát a biztosító és testvérsegítő egyletekre, amelyek azután országszerte elterjedtek a szövetségi államokban. Középnyuga­ton 1892-ben alakult a Chicago és Kör­nyéke Első Magyar Társalgó és Beteg- segélyző Egylet, amelynek az elkövetke­ző 25 évben közel ezer tagja lett. A szá­zadfordulót követően, a biztosító és test­vérsegítő egyletek jellemző megnyilvá­nulásai lettek a különböző felekezeti ma­gyar közösségek életének. „Az óhazai háttér kontinuitását leginkább az egyhá­zak működésében lehet megfigyelni. A faluközösségből, a paraszti társadalom­ból kiszakadt bevándoroltak számára az egyházak az óhazával való folytonosság érzését jelentették. Ezért az egyházak azok, amelyeket a kivándoroltak az új környezetbe igyekeztek átplántálni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kiván­dorlók amerikai életük kezdetén első­ként egyházakat szervezetek. Az önse­gélyező egyletek megelőzték az egyhá­zakat, de az egyesületek között hamar feltűntek azok a tömörülések, amelyek az egyházak megalakítását és a templo­mok felépítését tűzték ki célul.” (Fejős Zoltán: A Chicagói Magyarok Két Nemzedéke 1890 - 1940. Közép-Euró- pa Intézet. Budapest, 1993). A Trentonban alapított magyar reformá­tus egyesület 1907-ben az USA kong­resszusától kapott az egész országra szó­ló működési engedélyt, a beadvány szponzora Abrahám Lincoln Brick, South Bend város képviselője volt. Kö­zel húsz évvel a „charter” bejegyzése után, 1926-ban már több mint tízezer tag állt mögöttük, a vagyonuk félmillió dollárt tett ki. Az egyesület vezetői kez­deményezésére 1921-ben. Ligoinerben megalakult a Bethlen Otthon, amely­nek elsődleges feladata a magyar árvák gondozása volt. Az első öregotthon 1951-ben épült, majd 1975-ben bővült a jelenlegi, 103 ágyas méretre. Kezdetben, több mint nyolcvan évvel ezelőtt, a fes­tői Ligonier völgy7 környékén jelentős tömegű magyarság élt, ezért az öregott­hon lakói is többségben magyarok vol­tak. Manapság ez már nem jellemző sem a környékre, sem pedig az öregotthonra. Az intézmény vezetése azonban mindig magyar kezekben volt, a jelenlegi igaz­gató Nt. Bertalan Imre, aki a lelkészi munkát is biztosítja. A Bethlen Otthon jelentős magyar könyvtárral rendelke­zik, ami szintén nemzetiségi jellegét őr­zi. Az új Bethlen Otthon sarokkőavatása egybeesett az Amerikai Református Egyesület 37. négyévente rendezett közgyűlésével, ezért számos református lelkész vett részt a felemelő ünnepségen. (Folytatjuk) Harmath István, Chicago, IL I Orbán Viktor Clevelandben ÉPÍTSÜNK ÖRÖKSÉGRE Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke az 1956. október 23-ai megemlékezések keretében az amerikai magyarság egyik legnagyobb lélekszámú közösségénél tett látogatást, Clevelandben. Utjának megszervezésére a fiatal önkén­tesekkel dolgozó kongesszusi magyar lobbit (CHACR) kérte fel. Amerikai látogatásának első állomása­ként az amerikai magyar egyházak képvi­selőivel találkozott. Nagy tiszteletű Krasznai Csaba, az Első Magyar Refor­mátus Egyház lelkipásztora parókiáján köszöntötte Magyarország volt minisz­terelnökét és az egybegyűlt tizenhat pa­pot és lelkészt. Az ebéddel egybekötött találkozón szó volt az amerikai magyarság értékeinek és hagyományainak megőrzéséről és annak jövőjéről. Orbán Viktor fontosnak tartot­ta, hogy ezen ügyekről amerikai útján a magyar közösségek fennmaradását segítő egyházi képviselőkkel beszélhessen. „A magyar közösségek elfogyásának fékezése mellett ambiciózusabb célokat is ki kell tűzni!” - mondta Orbán. Az amerikai magyarság beolvadása fel­gyorsult - hívta fel a figyelmet Rakaczky Andor, new yorki görög katolikus atya. Nincs elég pap, hiányoznak a magyar nyelvű tankönyvek, és az állampolgárság kérdésének megoldatlansága is nehezíti az amerikai magyar egyházak életét. A refor­mátus templomok nyolcvan százalékát tíz éven belül megszüntethetik. A kettős állampolgársággal kapcsolat­ban Orbán hangsúlyozta, hogy a közelgő népszavazás nem pártkérdés, hanem az egész nemzetre kiterjedő fontossággal bír. Az emocionális mozgósító erő mellett az amerikai magyarság számára praktikus előny, ha egy Európai Uniós útlevéllel is bírnak. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke amerikai magyar egyesületi veze­tőkkel is találkozott a clevelandi Hungarian Heritage Museumban. Or­bán kiemelte, rendkívül fontosnak tartja, hogy olyan emberekkel találkozhat, akik számára fontos a magyar kulturális örök­ség. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a magyarok előtt két választási lehetőség áll. Vagy azokra bízzák a nemzet jövőjét, akik ezt az örökségre épí­tik, vagy azokra, akik évti­zedekig azt sulykolták, hogy a múltat el kell töröl­ni. 1956 egyik ilyen örök­ségünk, az az év a magyar példa éve volt. A nemzeti összetartozás példáját kell mutatnunk ma is, hangsú­lyozta Orbán. A rövid beszéd után mintegy ötven megjelent egyesületi vezetőnek lehe­tősége nyűt beszélgetni a miniszterelnökkel. Mindezek mellett Or­bán Viktor megtekintette a múzeumot is, amely Cleveland belvárosában egy forgalmas bevásárló- központban mutatja be a magyar történelem és kul­turális örökség elemeit. Október 24-én Orbán közös reggelire hívta meg a Buffalóban és Cleve- landban tanuló Cala- sanctius Training Prog­ram (CTP) ösztöndíjas diákjait. A diákok posztgraduális üzleti és kommunikációs képzésben vesznek részt Amerika külön­böző egyetemein. A Forgách Péter buf- falói szemsebész által létrehozott alapít­vány tíz év alatt százhúsz magyar fiatal­nak adta meg a lehetőséget, hogy tudásu­kat az Egyesült Államokban mélyítsék el. A beszélgetésen szó volt az agyael- szívás (brain drain) megakadályozásáról, és hogy miként lehet a külföldön meg­szerzett tudást hazatérve kamatoztatni. Orbán Viktor örömét fejezte ki, hogy az egyházi és világi szervezetek képviselői mellett magyar fiatalokkal is találkozha­tott. Az ünnepi megemlékezésnek a Szent Imre katolikus templom adott helyet. A clevelandi cserkészek ’56-os rádiójelenté­sekkel és Márai Sándor Mennyből az an­gyal versével idézték fel a forradalom emlékét. Az ünnepi szónok, Orbán Viktor így kezdte meg beszédét magyar emigránsok és sokadik generációs amerikaiak előtt: Két magyar beszélget, és bocsánatot kér­nek egymástól. Az egyik mert elmegy, a másik mert marad. Orbán Viktor szerint egy ilyen beszélgetésben benne volt a hu­szadik század magyar passiója. A volt miniszterelnök elmondta hall­gatóságának, hogy minket otthon felejte­ni neveltek. Ezért is fontos látni, hogy az amerikai magyarok hogyan készültek 1956 megünneplésére. Orbán Viktor úgy látja, hogy 1956 hagyományai gazdagab­bak a tengerentúlon, mint Magyarorszá­gon. Mindenki aki eljött Magyarországról magával hozott egy darabot a nemzetből. Ezt Orbán egy különleges adottságnak tartja, hiszen a globalizálódó világban Magyarország határtalanná vált. Ezért válhat a szétszabdalt nemzetből erős egy­séges magyarság. Csupán arra van szük­ség, hogy ha egy magyart bántanak a vi­lágban az egész nemzet álljon mögé. Or­bán Viktor idézte a szlovák-ukrán határ által kettészelt Szelmenc példáját. A falut 1944 óta vasfüggöny vágja ketté, de az amerikai magyarság kezdeményezésére a két ország határátkelőt fog nyitni. Ezért Orbán Viktor angol nyelven mondott kö­szönetét a Kongesszusi Amerikai Magyar Frakció tagjainak, köztük Emest Istook és Tom Lantos társelnököknek. A volt miniszterelnök millenniumi or­szágzászlót adományozott a clevelandi magyarságnak, amit Siklódi Sándor, a száz éves Szent Imre egyházközség plé­bánosa vett át. Orbán Viktor záró gondolatként el­mondta, hogy a disszidensekből emig­ránsok, majd belőlük diaszpóra lett, de ma már inkább világmagyarságról be­szélhetünk. Orbán reméli, hogy a világ­magyarság története nem passió, hanem feltámadás-történet lesz. Ä globalizáció korában egy magyar Sydneyben, Ko­lozsvárott, Budapesten vagy Cleve­landben ugyanazt gondolhatja, mondhat­ja, teheti. 2006, akár csak ötven évvel ez­előtt, legyen a magyar példa éve az egész világon. Az 1956-os magyar forradalom évfor­dulóján George W. Bush és John E Kerry is levélben üdvözölte az amerikai ma­gyarságot, melyet Nagy Sándor András a CFIACR elnöke olvasott fel. Személyesen jelent meg Dennis Kucinich kongresszusi képviselő, aki megköszönte a magyarok helytállását és, hogy a diktatúra alatt képesek voltak fel­kelni és a szabadságért, valamint az em­beri méltóságért harcolni. Kucinich Isten áldását kérte a magyarokra és Orbán Vik­torra, aki a kongresszusi képviselő szerint ezt a szabad szellemet hordozza. A megemlékezést levélben üdvözölte Bob Taft kormányzó és Stephanie Tubbs Jones kongesszusi képviselő is.

Next

/
Thumbnails
Contents