Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-02 / 160. szám
2004. JÚLIUS 2. Gazdaság MAGYAR SZÓ —A HÍD 7 H Hosszabb munkaidőt akarnak nyugaton TÖBBET A CÉGNÉL! Németország után Ausztriában és Franciaországban is fontolgatják a cégek a 40 órás munkahét bevezetését. A hosszabb munkaidó javíthatja a versenyképességet, de az új EU-tagok bérelőnye továbbra is megmarad.. Július 1. Az egész német gazdaságra is kihathat a Siemens és a szakszervezetek 35 helyett 40 órás munkahétről kötött megállapodása: a DaimlerChrysler máris bejelentette, hogy költségeinek redukálására tízezer munkavállalójától kellene megválnia, ám vizsgálják, hogy elbocsátások helyett miként csökkenthetnék bérköltségüket. A hosszabb munkahetet támogatja a Philips, sőt a közkézben lévő Deutsche Bahn is. Alighanem a francia 35 órás munkahét sem lesz sokáig tartható, s Ausztriában is komolyan foglalkoznak a munkahét meghosszabbításának gondolatával. Bár hazánk a statisztikai adatok tükrében mind az óradíjak, mind az egy hétre eső munkaórák számát tekintve jobban áll Németországnál, a Siemens múlt heti egyezsége lényegesen csökkentheti a hozzánk érkező német tőke- befektetés nagyságát - vélik egyes hazai szakértők. Más gazdaságkutatók szerint viszont a jól képzett és olcsó magyar munkaerő még mindig komparatív versenyelőny hazánk számára, így a paktum hatását csak rövid távon érezheti meg a gazdaság. A német gazdasági elemzők szerint a 40 órás munkahét visszaállítása lényegesen javítaná a német munkaerőpiac versenyképességét, ugyanis az óránként a több mint 28 eurós svéd és a 27 eurós dán munkások után a németek dolgoznak az EU-ban legdrágábban, mintegy 26 euróért. Rainer Wend, a kormányzó Német Szociáldemokrata Párt gazdasági bizottságának elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak kifejtette: a Siemens esete nem lesz egyedülálló, a cégeknek ugyanis muszáj versenyképességükön javítani, akár a bérköltségek relatív csökkentésével is. Igaz ez akkor is, ha a munkaerőköltséget tekintve még így sem versenyezhetnek az új EU-tagokkal, mert ott nemcsak az átlagos munkaórák száma nagyobb, de a bérek is alacsonyabbak. A német statisztikai hivatal adatai szerint a németek heti 35,4 órát dolgoznak, míg például itthon ez - az Eurostat adatai szerint - átlagosan 41,4 óra. Eközben a tíz új tagállamban a német költségek harmadával-tizedével, átlagosan 2,5- 8,98 eurós óránkénti költséggel kell számolni. Bár a 3,83 eurós magyar óradíj még ebben a viszonylatban is alacsony, Romániában (1,35 euró/óra) és Bulgáriában (1,51 euró/óra) ennél is olcsóbb a munkaerő. Ahogy Manfred Wennemer, a Continental németországi vezetője a Die Weltnek nyilatkozva ki is emelte: a mostani módosításokkal nem Lengyel- országgal vagy Romániával akarnak versenyezni, csupán arról van szó, hogy a német gazdaság már a környező nyugat-európai államokkal szemben is hátrányba került. A hollandok és a franciák is többet dolgoznak, miközben az órabérek is kisebbek. Mivel a német dolgozók aligha fogadnák el fizetésük megnyirbálását, a munkaidő megtoldása lehet az egyetlen kilábalási út. IDEIGLENES TAMASZ Megúszta a szankciókat Magyarország, az Európai Bizottság ugyanis figyelembe vette, bogy csak most csatlakoztunk az EU-hoz. A testület azt javasolta, hogy az ország 2008-ra csökkentse költségvetési hiányát három százalék alá. Túlfűtöttség jelei a világgazdaságban Június 30. Világszerte tapasztalható a gazdasági felélénkülés és a bázeli székhelyű Nemzetközi Elszámolások Bankja (BIS) azt javasolja, hogy a kormányok hagyjanak fel az olcsó hitelek politikájával. A BIS szerint ezzel elejét lehetne venni annak, hogy az olcsó hitelekkel táplált fellendülés az inflációs nyomás fokozódásához vezessen. A BIS vezérigazgatója, Malcolm Knight a bank éves jelentésének közzététele után tartott sajtóértekezletén fejtette ki, hogy a világgazdaság az idén 4,5 százalékkal bővülhet és az expanzió mindenütt érzékelhető, ami a politika részéről összehangolt válasz adásának szükségességét veti fel. Knight szerint egy sokkal restriktívebb pénzpolitikára volna szükség az inflációs nyomás függvényében. Egyes országokban szerinte a kamatokat emiatt emelni kellene. A kérdésre, hogy a központi bankoknak milyen erőteljes kamatemelésről kellene döntést hoznia, Knight nem adott egyértelmű választ, megjegyezve, hogy a mostani élénkülésnek számos ellentmondásos konjunkturális, a gyorsulás és a lassulás irányába mutató kockázata van. Június 29. A magyar Konvergencia Programról fogadott el értékelést csütörtökön az Európai Bizottság. A testület - összhangban a magyar programmal - azt javasolta, hogy Magyarország 2008-ra csökkentse költségvetési hiányát három százalék alá. Balázs Péter EU-biztos nyilatkozatát az ülés után a magyar politikus stábja juttatta el az euro.hu szerkesztőségéhez. A nyilatkozat kiemeli, hogy a deficit csökkentésének ütemezése során a Bizottság tekintettel volt Magyarország speciális helyzetére, hiszen hazánk idén május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz és még nem tagja a valutauniónak. Ennek fényében az Európai Bizottság nem tesz javaslatot semmiféle szankcióra Magyarországgal szemben. Az értékelés azt is megállapítja, hogy a magyar Konvergencia Program állam- adósságra vonatkozó előrejelzése, amely a 2004-es 59,4 százalékos (GDP-ará- nyos) szint után folyamatos csökkenést irányoz elő, reálisnak tekinthető. Az Európai Bizottság most azt várja Magyar- országtól, hogy az önmaga számára készített és csütörtökön tudomásul vett Konvergencia Programot következetesen hajtsa végre. Elemzők biztosra veszik az amerikai kamatemelést Az elemzők és a piaci szereplők többsége arra számít, hogy a Fed a jövő héten szerdán tartandó ülésén negyed százalékponttal emeli a tavaly június óta 1 százalékos, rekord alacsony alapkamatot. Az elemzők abban is egyetértenek, hogy ennél nagyobb mértékű emelésre a hazai össztermék (GDP) első negyedévi növekedésének ismeretében nincs szükség. Az Egyesült Államokban az idei év első negyedében a végleges adatok szerint 3,9 százalékkal növekedett a hazai össztermék a 4,4 százalékos előzetes korábbi becslés helyett, ami arra utal, hogy az amerikai gazdaság növekedése lassúbb a korábban vártnál, főleg a becsültnél erősebb import miatt. A Reuters által megkérdezett 21 elemző mindegyike azt jósolta, hogy a Fed szerdai ülésén döntés születik az alapkamat 25 százalékponttal való emeléséről. Röviden Rekordprofitra számítanak AZ OLAJCÉGEK A nagy nemzetközi olajtársaságok minden bizonnyal rekord profitot értek el a második negyedévben, és valamelyes harmadik negyedévi visszaesés után az év vége felé ismét meredek emelkedésre számíthatnak. A második félévben a nyereségesség talán nem éri el az első félévi csúcsokat, de az amerikai kereskedelmi tartalékok méretét illető aggodalmak elegendőek lesznek újabb nagy üzemanyagár-emelkedésekhez az év vége felé - vélték elemzők kedden. "Az olajipar számára a második negyedév volt a csúcs, minden idők olajárrekordja és finomítási haszonrésrekordja támogatta a profitokat" - írták a Merrill Lynch befektetési bank elemzői. Nem OLDJÁK FEL A SVÁJCI BANKTITKOT Ismét elmarad annak a szabályozásnak a bevezetése, amely révén az EÚ-ból "adómenekített" pénzösszegek tulajdonosai azonosíthatók. Ennek oka, hogy Svájc és Liechtenstein nem áll készen jövő év elején életbe léptetni tervezett egyezmény alkalmazására. A Svájc és az EU között létrejött egyezmény szerint a két ország együttműködik annak megakadályozásában, hogy EU-polgárok az adófizetés elkerülése érdekében helyezzék el a pénzüket svájci bankokban. Cserében Brüsszel egyszerűsíti a svájci állampolgárok számára az üzleti tevékenységet az EU területén. Svájc már korábban jelezte, semmiképpen nem tudják időben végrehajtani a változtatáshoz szükséges parlamenti eljárást. Az új dátum 2005. július 1. Kevés A SZAKEMBER Magyarországon Nemrég Magyarország még arról volt híres, hogy jól képzett munkaerőt tud felmutatni, szakmunkások tekintetében azonban ma már korántsem ez a hírünk. A diplomamánia, a szakmunka elutasítása egyaránt szakképzettek hiányához vezet. Budapesten leginkább kutatás-fejlesztési, valamint értékesítési és marketing-csúcsvezetők hiányáról panaszkodnak a cégek, Kelet-Ma- gyarországon az alkalmazásprogramozók hiányoznak, a szakmunkás-, a mérnök- és a technikushiány pedig országos méreteket öltött. Míg a vállalatok több mint felénél erősödik a munkaerőigény, addig drámai módon csökken az elérhető és képzett szakemberek hiánya. Budapesten és vonzáskörzetében a cégek több mint fele jelezte, hogy emelkedni fog a szakképzett munkaerő iránti igénye, de a nyugat- és a kelet-magyarországi vállalatok is hasonlóan gondolkodnak. A járulékteher és a bérköltség mellett az elérhető munkaerő száma is lényeges szempont ahhoz, hogy új beruházásaikhoz pontosan milyen helyszínt válasszanak a vállalatok. Valutaárfolyamok (június 30.) 1 USD = 209.364 HUF 1 USD = 0.8274 EURO 1 USD = 33.482 ROL 1 EURO = 253.024 HUF 1 Magyarország: egyelőre nem lesznek EU-szankciók A
