Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-10-22 / 174. szám

2004. OKTÓBER 22. Tudomány MAGYAR SZÓ —A HÍD 15 WÍEgy okos autó ismeri a jelzőtáblát OKOS GÉPI CSODÁK A világon mindenből ugyanazzal a mondattal fordulnak a bírságolni készülő közlekedési rendőrhöz: ”Sajnálom biztos úr, de nem láttam a táblát. Hamarosan azonban jobb kifogást kell találniuk az autósoknak Október 16. Egy új elektronikus veze­tői segédeszköz felismeri az átjelzéseket és figyelmezteti az autó vezetőjét, amennyiben figyelmen kívül hagyná. Az ausztrál találmány egy átfogó próbálko­zás része, ami azt célozza, hogy a vezető­ket jobban tájékoztassák a jelzőtáblákról, különösen a biztonsággal kapcsolatosak­ról. Végeredményben GPS alapú rend­szerek váltanák fel a jelzőtáblák sokasá­gát, azonban addig az új vezetői segéd­eszköz rendszerhez hasonló ötletek is se­gítséget nyújthatnak. A canberrai Ausztrál Nemzeti Infor­mációs és Kommunikációs Technikai Laboratórium (NICTA) által kifejlesz­tett DAS (driver assistance system) há­rom kamera alkalmazásával működik. Az egyik kamera az utat pásztázza, míg a másik kettő azt figyeli hová néz a vezető. Az utat figyelő kamera a visszapillantó tükörre van szerelve, míg a "bámulásfi­gyelő" páros a műszerfal két oldalán he­lyezkedik el. A kamerák képei a műszer­fal mögé beépített számítógépes rend­szert táplálják, ami szoftverével észleli a jelzőtáblákat, valamint kiszámítja, merre néz a vezető, valamint figyelemmel kísé­ri a sebességmérő állását is, így a rend­szer mindig tudja milyen tempóval ha­lad az autó. A szoftver szimmetrikus alakjuk, mint négyzet, háromszög, nyolcszög vagy kör alapján ismeri fel a videofelvételeken a jelzőtáblákat. Amint észlel egy jelzést, a Táblafelismerés: új gépi “szemléletmód’ kép összehasonlításra kerül a memóriájá­ban elraktározott táblákkal. Ha egy stop táblát észlel, akkor a számítógép ellenőr­zi, vajon lelassít-e az autó. A számítógép a FaceLab nevű kereskedelmi szoftvert használja a sztereoszkópikus kamerák képeinek elemzésére és dolgozza ki hova néz a vezető. Ha a rendszer úgy véli, hogy emberünk figyelmét elkerülte egy tábla és a jármű sebessége nem csökken, akkor egy figyelmeztető jelzést küld, magyarázta Nick Barnes, a NICTA egyik fejlesztője. A NICTA csapata a japán Sendaiban megrendezésre kerülő Intelligens Robot Rendszerek Nemzetközi Konferenciáján fog beszámolni a DAS előzetes tesztjei­ről, ami nagy sebességnél is "meglehető­sen jól" teljesített. A teljes körű útpróbák során, melyek hamarosan kezdetüket ve­szik, jóval nagyobb mennyiségű jelző­tábla típussal tesztelik a rendszert. Gareth Loy, a svéd Királyi Műszaki Intézet tagja szerint a jelzés észlelés igen komoly mérnöki probléma. A korábbi próbálkozások a jelzések színsémája alapján történő felismeréssel kísérletez­tek, azonban a változó fényviszonyok miatt ez elég nehézkesnek bizonyult. A NICTA "szimmetria érzékelője" köny- nyebbé teszi az észlelést egy, a szem szá­mára is zsúfolt környezetben, függetle­nül a fényektől, állítja Loy, aki maga is dolgozott az ausztrálokkal. Mindazonáltal a rendszer bosszantóvá is válhat, figyelmeztet Andrew Howard, a brit automobil szövetség vezetés biz­tonsági felügyelője, különösen olyan út­szakaszokon, ahol az autósok már jól is­merik a táblákat. Barnes egyetértését fe­jezte ki, hozzátéve, hogy a rendszer nem figyelmezteti a vezetőt, ha nem nézi a táblát, de betartja a korlátozásokat. Jósla­ta szerint a végleges rendszer képes lesz felülbírálni önmagát, vagy állítható érzé­kenységet kap. Eközben folytatódnak azok a terveze­tek is, melyek a jelzőtáblák rádiójelzések­kel vagy GPS alapú információs rendsze­rekkel történő felváltását célozzák, bár Barnes szerint ezt még jó néhány évet igénybe vehet. Sok helyen várják már a jelzőtáblák végnapjait, Angliában már túl soknak tartják a kihelyezett figyelmezte­téseket, míg Ausztráliában egyszerűen nincs annyi tábla, mint amire szükség van, de akadnak olyan helyek is, ahol egy­szerűen csak ellopkodják őket. H Eldőlhet az emberi klónozás ügye az ENSZ-ben SEJTÉSEK, SZABÁLYOK Az ENSZ tagországai között 2001 óta folyik a vita az emberi klónozás szabályo­zásáról, illetve betiltásáról. A szervezet Emberi Jogi Bizottsága október 21-22-én tárgyal újra a kérdésről. Az ENSZ-küldöttek igen eltérő álláspontokat képviselnek, ezért komoly vita várható. A helyzetet a jelenleg folyó amerikai elnökválasztási küzdelem is befolyásolja. Október 18. Az emberi klónozás tel­jes körű tilalma mellett 60 ország foglal állást, köztük latin-amerikai és európai katolikus országok, de ez a célja az Egyesült Államoknak is - legalábbis a jelen helyzet szerint. Ezen országok tö­rekvése szerint a tilalom nemcsak a rep­rodukciós célú klónozást érintené, ha­nem kiterjedne az úgynevezett terápiás (gyógyászati) célú klónozásra is. A klónozás kérdésében elfoglalt álláspont nagyrészt az egyes országok politikai vezetésétől függ, az elmúlt egy év során a korábban e tábort képviselő Spanyol- ország például - a márciusi baloldali győzelmet hozó kormányváltásnak kö­szönhetően - enyhített álláspontján. Belgium és további mintegy 20 or­szág - így Nagy-Britannia, Franciaor­szág és Japán - azt szeretné elérni, hogy tiltsák meg az egész szervezet létrehozá­sát célzó reproduktív klónozást, ám a te­rápiás klónozást engedélyeznék, mivel az számos betegség gyógyításában nyújthat segítséget, embrionális őssej­tek előállítása révén. Ami az Amerikában jelenleg zajló el­nökválasztási előkészületeket illeti, Ge­orge Bush jelenlegi elnök a teljes körű tilalomért áll ki, míg kihívója, John Kerry támogatja a terápiás célú klónozást. Az amerikai választási kam­pány mindenképpen érinti az ENSZ- ben folyó csatározásokat: akik a klónozás részleges engedélyezése mel­lett lobbiznak, abban bíznak, hogy az Emberi Jogi Bizottság az októberi ülé­sen, tehát az amerikai elnökválasztás fi­nise előtt nem dönt a kérdésről - így ab­ban az esetben, ha John Kerry nyer no­vember 2-án, akár meg is változhat az USA állásfoglalása, és a terápiás célú klónozást támogatók tábora megerősöd­het. Szakértők szerint nehéz megjósolni az Emberi Jogi Bizottság ülésének jövő heti kimenetelét: tovább késik-e a végső döntés, vagy végre határozat születik? Nagyon is lehetségesnek tűnik egy har­madik verzió is: a két oldal nem egyezik meg, pontosabban megállapodnak ab­ban, hogy mivel nincs kompromisszu­mos megoldás, ne szülessen nemzetközi szabályozás az emberi klónozásról. Eb­ben az esetben a jelen állapot marad fönn: továbbra is minden állam saját hatáskörébe tartozhat az emberi klónozás szabályozása, illetve tiltása. Röviden sunkban, a Tejútrendszerben nem sikerült megfigyelni ilyen jelenséget (más galaxi­sokban azonban rengeteg szupernóvát fe­deztek fel). Rejtélyek Petrarca FÖLDI MARADVÁNYAI KÖRÜL Rejtélyeket hozott Francesco Petrarca olasz költő földi maradványainak exhumálása, a csontok között egy a XIII. században élt nő kopnyáját azonosították. Olasz kutatók csaknem egy évvel ezelőtt kezdték meg Francesco Petrarca középkori költő földi maradványainak kihantolását a kis észak­olasz település, Arqua Petrarca temetőjé­ben. Csontdarabokat küldtek az arizonai Tucson egyetemének laboratóriumába, amely hat hónapos elemzések után azt álla­pította meg, hogy a sírból kiemelt csontok egy középkorban élt hölgy maradványai, minden valószínűség szerint 1207-bőí (a hibahatár az 1134-es és az 1280-as esztendő között szabta meg az elhunyt halálának időpontját), miközben a neves középkori olasz költő 1374-ben, 70 éves korában hunyt el. Az olasz kutatók szerint aki hoz­záférhetett az idők folyamán a nagy költő sírjához, az a csontokat is megbolygathatta könnyűszerrel. Évszázadokkal ezelőtt ugyanis nagy divat volt - s nem csak a tu­dósok körében, az élet-halál problémájáról való meditációt jelezve - koponyát és más emberi csontokat tartani a dolgozószobák­ban. A krimibe illő történet egyelőre kétsé­gek között hagyja a tudósokat. Mégsem Állandó A GRAVITÁCIÓS ÁLLANDÓ? Új számítások szerint lehetséges, hogy a gravitációs konstans nem ugyanakkora min­den típusú részecske számára, írta a New Scientist. A felfedezés megmagyarázhatja az azzal kapcsolatos kérdéseket is, hogy ponto­san mennyi hélium keletkezett az ősrobba­nás utáni pár prcben, állítják a fizikusok. A gravitációs konstansot (G) elsőként Isaac Newton határozta meg, az állandó a testek egymásra kifejtett gravitációs erejét adja meg. A hagyományos modellekben a G ugyanakkora az anyagrészecskék és a foto­nok esetében. John Barrow, a Cambridge egyetem és Robert Scherrer, a nashville-i Vanderbilt egyetem munkatársa azonban felvetették, mi lenne, ha a G eltérne az anyagnál és a fénynél. "Eredetileg azért akartuk kipróbálni az ötletet, hogy kizárhas­suk azt" - mondta Scherrer. A kutatók azon­ban meglepődve tapasztalták, hogy a gravi­tációs konstans megváltoztatása a kompute­res modellekben nem gyakorol semmiféle hatást az univerzum korai fejlődésére. Dél-Korea is az ŰRBE KÉSZÜL Dél-Korea jövő májusban nevezi meg azt a két embert, akik az ország első űrhajósai le­hetnek, írta a Korea Times. A két asztrona­utát Oroszországban, a Csillagvárosban fogják képezni 18 hónapig, majd a Nemzet­közi űrállomásra utaznak tíz napra külön­böző kísérleteket végezni, tudatta közlemé­nyében a dél-koreai tudományos-technoló­giai miniszter. A két asztronauta űrbe jut­tatása 22,73 millió dollárba kerül Dél-Ko­reának, áll a közleményben, de az egyelőre nincs eldöntve, hogy Oroszországnak men­nyit fizetnek, közölte egy minisztériumi forrás. ; Klónozás: kettőn áll a vásár

Next

/
Thumbnails
Contents