Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-10-22 / 174. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát - medence 2004. OKTÓBER 22. Röviden Megkezdődött a kettős NÉPSZAVAZÁS KAMPÁNYA Október 16. A Magyarok Világszövetsége a magyar közélet legfontosabb eseményének tekinti a kettős állampolgárságról szóló népszavazást - jelentette ki Patrabány Mik-’ lós elnök a Hősök terén tartott tegnapi ünnepségen, amelyen az egyetlen győztes magyar szabadságharc, a Bocskai-féle felkelés 400. évfordulójára emlékeztek. A világszövetség elnöke bejelentette: ezzel az ünnepséggel megkezdték a népszavazás kampányát. Emlékeztetett: a több százezer magyar állampolgár aláírásával megerősített akarata értelmében kötelező ügydöntő népszavazást kell tartani az ügyben. A Bocskai-féle felkelés 400. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílik a Nemzeti Múzeumban. Polgári Szövetség-ház szatmárnémetiben Szász Jenő, az erdélyi magyar "ellenzéki párt", a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos szervezete elnökének jelenlétében tegnap hivatalosan is megnyitották a megyei MPSZ még tatarozás alatt álló szatmárnémeti székházát. Szász a megnyitón meglehetősen borúlátóan nyilatkozott a Szövetség országos választásokon való részvételével kapcsolatban, szerinte úgy, ahogyan több településen megakadályozták a szervezet jelöltjeinek versenybe állását a helyhatósági választásokon, ugyanúgy számítani lehet, hogy ugyanez megtörténik az országos választások esetében is. Mint ismert, néhány napja a parlamenti választásokon történő önálló indulás érdekében az MPSZ tagjai részéről megkezdődött az aláírásgyűjtés Erdély több városában. Ehhez remélve nagyobb támogatottságot, kulcsfontosságú eseménynek tartja Hegedűs Pál megyei MPSZ-elnök a szatmárnémeti székházava- tót, hiszen szerinte a Hám János utca 4. szám alatti épület jelzi: tényezővé vált a megyében is a szövetség. A megyében vasárnapig 1500 támogató aláírást kell összegyűjteni. Megalakult a Rákóczi Szövetség Drávaszögön is Október 5-én megalakult a Rákóczi Szövetség Drávaszög Szervezete. Az alakuló ülésen részt vett a szövetség elnöke, dr. Halzl József és titkára, dr. Kővári Dénes. "A Rákóczi Szövetség 1989-ben azért jött létre, hogy a határon túl élő magyar kisebbségek nemzeti, kulturális, szellemi, közművelődési és érdekképviseleti tevékenységét segítse, és hatékonyan részt vállaljon identitástudatuk megőrzésében. Az elmúlt tíz esztendőben jelentős tevékenységet folytattunk e cél érdekében, és az immár több ezer fős tagságunk is bizonyíték arra, hogy Magyarországon jelentős érdeklődés kíséri a határon túl élő nemzettársaink sorsát. Legfontosabb célunk az ifjúság szolgálata és az oktatásügy. A Felvidéken már van egy programunk a magyar iskolába és óvodába járó gyermekek támogatásával kapcsolatban. Szeretnénk ezt most áthozni Horvátországba, hogy az itteni, frissen alakult szervezet ezzel is élni tudjon" - mondta Halzl úr, a szövetség elnöke, az Ily- lyés Közalapítvány (budapesti) kuratóriumának volt elnöke. Szerkesztette: Czdca Tihamér I Határon túli szervezetek a kettős állampolgárságról EGYSÉGES NEMZET Több mint 80 éves helytállásuk erkölcsi elismerése lenne, ba a népszavazáson a magyar választópolgárok többsége megadná a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak - hangzott el azon a szilvásváradi ünnepségen, ahol határon túli magyar szervezetek politikusai a nemzetegyesítés kérdését taglalták. Október 18. A határon túli magyar autonómiák megalakulásának, illetve a kettős állampolgárság megvalósulásának szükségességét hangsúlyozták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői tegnap Szilvásváradon. "Nem lehet magyar integráció és nemzeti egységesülés szabadság nélkül. Az erdélyi szabadság- harc, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómiaküzdelem, tulajdonképpen az európai esély a magyarok számára, a szabadság esélye"- mondta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a romániai Magyar Polgári Szövetség választmányának elnöke a bükki Szalajka-völgyben álló Kárpátok őre szobor előtt tartott, a Fidesz Gazdatagozata és az Egri Végvár Polgári Körök által szervezett ünnepsé■ Erdély: Autonómia alkotmánymódosítással MILYEN AUTONÓMIA? A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az alkotmány módosítása által valósítaná meg a romániai magyarság auto-nomiáját — áll a szövetség Párbeszéd az autonómiáért című választási programjában, amelyet tegnap mutattak be Kolozsváron. Kötő József alelnök, a programot kidolgozó bizottság irányítója sajtótájékoztatón elmondta, szükséges az alkotmány módosítása „egy valódi kulturális és oktatási önkormányzatiság” megvalósításához. Október 16. „A programnak regionális stratégiává kell válnia, hogy a régió a jólét térségévé váljék” — mondta Kötő. Választási programjában az RMDSZ törvényhozási feladatokat sorol fel a közösségi autonómia megvalósítására, az első az alkotmány módosítása. „Szükség van az alkotmányos garanciák elfogadására, amelyek szerint az európai integráció óvja és támogatja az erdélyi magyar nemzeti identitást. Független erőként kell elismerni az autonóm helyi közigazgatást az állami hatalmak különválasztásának rendszerében, valamint arra is szükség van, hogy az állami szuverenitás bizonyos elemei átruházódjanak a nemzeti közösségi intézményekre” — áll a szövetség választási programjában. „Az autonómia lehetséges formái: a személyi elvű, a kulturális, a különleges jogállású területi autonómia, valamint az önkormányzati autonómia. A közösségi területi autonómiát nem az etnikai elvre, hanem a bővített helyi autonómia alkotmányos elvére kell alapozni” — hangzik a Párbeszéd az autonómiáért című dokumentum. Kötő József ügyvezető alelnök úgy értékelte, az RMDSZ választási programja a magyar választókkal kötött szociális paktumként is felfogható, amely tartalmazza azokat a feladatokat, amely a magyar közösség szociális és gazdasági helyzetének hathatós javítását eredményezheti. szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke. A Kárpátok őre emlékmű is arra figyelmeztet, hogy a nemzetet nem csak akkor kell megvédenünk, amikor fegyverekkel fenyegetik, hanem még inkább szükséges akkor, "amikor a nemzet kilenc részre van szakítva". Szerinte a nemzet közös fejlődésének három alapvető feltétele a közös történelem, a közös jelenbeli élmények és a közös jövő tervezése. "Ha autonómiánk lesz, ha kettős állampolgárságunk lesz, akkor mondhatjuk el, hogy a trianoni trauma oldódóban van, és a nemzet mindennap, minden évben egységesebbé válik"- vélekedett Ágoston András, a VMDP elnöke. Szerinte az idei év kulcsfontosságú az autonómia és a kettős állampolgárság szempontjából egyaránt, hiszen Erdélyben már a gyakorlatban is elindult az autonómia megvalósításáért való küzdelem, az anyaországban pedig népszavazást tartanak a kettős állam- polgárságról. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke végvárakhoz hasonlította a határon túli magyar közösségeket. Közöttük a leg- szorongatottabb végvárnak nevezte a kárpátaljai magyarságot, hiszen nekik vízumot kell váltani ahhoz, hogy az anyaországba látogassanak - mondta. Mindennek csupán az az előnyös oldala, hogy Kárpátalján könnyebb felismerni az ellenséget - állította. Az az anyaországban élőknek is jobban fel kellene ismernie az ellenséget. "Nekem jó lenne, ha kevesebbszer kellene elviselnem hát- baszúrást a hátország felől" -mondta. Vajdasági atrocitások mellett ALAKUL A VAJDASÁGI POLITIKAI ÖSSZEFOGÁS Október 14. Bácstopolyán a múlt héten négy-öt szerb fiú megvert egy 10 éves magyar kislányt. Többek között ennek kapcsán is Kasza József, a VMSZ elnöke Borisz Tadiccsal, Szerbia elnökével tárgyalt a magyarellenes kilengésekről. Kasza ígéretet kapott a szerb köztársasági elnöktől: mindent megtesznek a magyarellenes atrocitások visszaszorításáért. Szabadkai sajtó- tájékoztatóján Kasza elmondta: Boris Tadic nehezményezte, hogy a legnagyobb vajdasági magyar párt elnöke a magyarok elleni erőszak kapcsán atrocitásokat emleget, és a nemzetközi fórumok elé terjesztette az ügyet. Tadic úr, mint államelnök bizonyára a saját hatáskörén belül megteszi a kellő lépéseket, de sajnos ezek szűkös hatáskörök a sajnálatos gyakorlat megváltoztatására. A VMSZ elnöke jelezte: pártja eleget tesz Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetője felszólításának, vagyis, hogy fogjanak össze a délvidéki magyar pártok, és közösen dolgozzák ki az autonómiára vonatkozó kérésüket, amely majd a szerb alkotmányba kerülne. Az Európai Unió bővítése nemcsak a demokráciákat erősíti a Balkánon, de elősegíti a helyi autonómiák életre hívását is, legalábbis ebben bíznak a volt Jugoszlávia területén élő magyar nyelvű közösségek. De az anyaországi belpolitika szereplőinek többsége is kulcsszerepet tulajdonít az autonómia intézményének a balkáni helyzet megoldásában. gén. "A szétszakítottság szétfejlődést jelent, meglazulnak a nemzet egyes tagjai között a kötelékek, nem lesznek közös célok"- hangsúlyozta Duray Miklós, a RMDSZ ügyvezetők; sikerül kiszabadítaniuk?.... :
