Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-10-22 / 174. szám

2004. OKTÓBER 22. A NAGYVILÁG HÍREI MAGYAR SZÓ —A HÍD 3 MAz EU hanyatlásáról vizionál a leköszönő biztos BÚCSÚSZÓT HINTETT Az Európai Unió már elérte az integráció lehetséges legmagasabb fokát, és további országok -például Törökország - felvétek "vagy káoszt okozna, vagy bürokratikus szörnyszülötté változtatná Brüsszelt" - mondta az EU kköszönó belső piaci biztosa, aki nyíltan bírálta a két kgnagyobb tagországot, valamint a jelenlegi bizottság elnökét, Prodit. Október 17. Frits Bolkestein a Finan­cial Times üzleti napilap hétfői számá­ban megjelent interjúban úgy vélte, az unió 40 tagállammal már nem lenne működőképes. A tisztviselő szerint Tö­rökország beengedésével nemigen lehet­ne érvet találni Ukrajna felvételének el­utasítására, a húszéves folyamat végén már Oroszország maradna az EU hatá­rain kívül. Bolkestein szerint ez pedig az EU fokozatos hanyatlásához vezet. A leköszönő bizottsági biztos kije­lentette: már "nem tűnik elérhetőnek" az a cél, hogy 2010-re az EU legyen a világ legversenyképesebb gazdasága. A 2000 márciusában, Lisszabonban meg­Október 17. A tavasszal vonatrob­bantásokkal fenyegetőző AZF cso­port most nyolc francia cég terméke­it mérgezné meg, ha a cégvezetők nem fizetnek egy-egy millió eurót. A zsarolók október 7-ét jelölték meg ha­táridőnek, mérgezéses eset azonban azóta nem fordult elő. Egyelőre ered­ménytelenül kutat a francia rendőr­ség azon zsarolók után, akik nyolc nagy kozmetikai és élelmiszeripari vállalatot fenyegetnek azzal, hogy megmérgezik termékeiket. Patrick Hamon, az országos rendőrkapitány­ság szóvivője elmondta, hogy a múlt héten 350 nyomozó kutakodott Toulouse postahivatalain a zsaroló le­velek szerzői után, hiába. Az önma­gát AZF csoportnak nevező zsarolók még júliusban írtak levelet nyolc multinacionális cég - kozmetikai és élelmiszeripari vállalatok - igazgató­ságának és mindegyiktől egymillió eurót követeltek. Követelésük nem teljesítése esetére azzal fenyegetőz­tek, hogy mérgező anyagokat juttat­nak termékeikbe, s így megbetegítik fogyasztóikat. Hamon szerint a fe­nyegetés a jelek szerint nincs össze­függésben azzal a másik zsaroló kísér­lettel, amelynek elkövetői ugyanezzel a névvel a vonatokat fenyegettek me­rényletekkel, ha nem kapják meg a követelt milliókat. Az AZF csoport arról a francia ve­gyigyárról vette nevét, amelyben 2001 őszén nagy robbanás történt, harminc ember életét kioltva. A ható­sági megállapítás szerint a robbanás baleset volt. Ez nem állítja le azonban a terroristacsoportot abban, hogy különböző ürügyekkel rendszeresen több millió euróra zsarolja a francia államot, több esetben robbantással fenyegetőzve. hirdetett programot ugyanis sok kiegé­szítő célkitűzéssel terhelték túl - ilyen például a társadalmi kohézió vagy a fenntartható fejlődés programja -, ezért karcsúsítani kell. "A lisszaboni moz­donyra túl sok vagont kapcsoltak, és ezekre boldog-boldogtalan felszállt" - fogalmazott a holland EU-biztos. A tisztségviselő Németország és Franciaország "régi vágású iparpolitikai gondolkodásmódját" hibáztatta az uni­ón belüli magas munkanélküliségért, és "az államilag támogatott állami ipari bajnokok" fenntartásának gyakorlatáért Nicolas Sarkozy francia pénzügymi­nisztert tette felelőssé. Frits Bolkestein az interjúban felszólította a november­ben hivatalba lépő új bizottság elnökét, Jósé Manuel Barrosót, hogy "néhány alapvető igazságot mondjon ki nyilvá­nosan". Ezek egyike lenne az, hogy az EU soha nem alakul át szövetségi ál­lammá - mondta, hozzátéve: ez hivata­losan még soha nem hangzott el, és "ideje, hogy valaki kimondja". A tisztségviselő szerint a szövetségi Európa ideája "rossz gondolatokat szül". Ezek egyike, hogy a bizottság Európa kormánya, jóllehet nem az, bár "Romano Prodi (hamarosan leköszönő bizottsági elnök) sajnálatos módon er­ről beszélt mandátuma elején" - mond­ta Bolkestein a Financial Timesnak. ■ Szétvert ellenzéki tüntetés Minszkben Úf BÁBDEMOKRÁCIA Negyvenhat embert ktartőztattak Minszkben, amikor a hétvégi fehéroroszországi választások tisztaságát megkérdőjelező ellenzékiek felvonultak a főváros su- gárútján. A rendőrökkel vak összecsapásokban többen megsebesültek, köztük ellen­zéki vezetők is. Október 20. A fehérorosz rendőrség szétverte Minszkben azt az ellenzéki tün­tetést, amelynek részvevői az Alekszandr Lukasenko elnök hatalmának meghossz­abbítását lehetővé tevő népszavazási eredmény ellen tiltakoztak. Mintegy ötszáz, javarészt fiatal tüntető vonult végig a város fő sugárútján "Nemet mon­dunk a zsarnokságra" feliratú transz­parensek alatt. A belügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Oleg Szlep- csenko azzal indokolta a tiltakozó menet szétverését, hogy a szervezők nem kértek engedélyt a tüntetésre. Hangsúlyozta, hogy a rendfenntartó erők többször is fel­szólították a menet részvevőit a tiltakozó akció beszüntetésére, és figyelmeztették őket, hogy máskülönben erőt fognak alkalmazni ellenük a közrend fenntartása érdekében. Lukasenko kormánya uralja a televí­ziót és a rádiót, az államilag ellenőrzött tömegtájékoztatás az ország ellen­ségeként, a Nyugat ügynökeként mutat­ja be az ellenzéket. Lukasenko bebörtönöztette az ellenzék számos vezető személyiségét, másokat emi­grációba kényszerített. A tömeg- tüntetések engedélyeztetésére vonatkozó kérést tizenöt nappal a tervezett esemény előtt kell benyúj­tani az illetékes hatóságnak, az pedig, ha meg is adja az engedélyt, rendszerint valamilyen város- központon kívüli, elhagyott parkot jelöl ki helyszínül. A vasárnapi referendumon a szavazók nagy többsége igent mon­dott az alkotmány olyan értelmű módosítására, amely lehetővé teszi Lukasenko számára, hogy második elnöki megbízatásának lejárta (2006) után is annyiszor indulhasson az újabb elnökválasztásokon, ahányszor csak kíván. Az alaptörvény eddig kettőben maximálta az elnöki tisztségben egy személy által eltölthető időszakok számát. Az ellenzék azonban nép- szavazási komédiáról beszél, s azt állítja, hogy súlyos csalások történtek, a ha­talom lényegében már előre "megszabta" a referendum eredményét. A választások tisztaságát az Egyesült Államok és az Európai Unió is megkérdőjelezte, súlyos választási csalások ügyében nyomoz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szövetség (EBESZ) is. Röviden számolása ellen tiltakozó kokatermelők és rendőrök közön. A rendkívüli állapot há­rom napig lesz érvényben a délkelet-perui San Gaban és Antauta körzetekben, s a rendőrségnek ezen idő alatt teljesen ellen­őrzése alá kell vonnia a helyzetet. A limai belügyminisztérium közlése szerint két sze­mély - köztük egy nő - életét vesztene a dél­keleti országrészben félezer kokatermelő és rendőrök összetűzésében. Peruban és a szomszédos Bolíviában a hatóságok engedé­lyezik a kokacserje termesztését, azzal a szi­gorú kikötéssel, hogy a kokacserje levele csakis rágcsálással "élvezhető", vagy teafő­zet készíthető belőle. Az illegális ültetvé­nyeket viszont az Egyesült Államok nyo­mására felszámolják. Fischer: Történelmi fontosságú A TÖRÖK CSATLAKOZÁS Október 18. Jelentősségében a normandiai partraszálláshoz hasonlította Törökország jövőbeli európai uniós felvételét Joschka Fischer. A Londonban tartózkodó német külügyminiszter szerint az EU befolyásá­val világi állammá alakíthatja a muzulmán országot. Kijelentésének maga is nagy je­lentőséget tulajdonított interjújában. Tö­rökország csatlakozási kérelme komoly vi­tákat vált ki az EU-ban, többek szerint a muzulmán államnak nincs helye Európá­ban, mások szerint az emberi jogokat nem mindenben tiszteletben tartó ország nem teljesíti az EU-tagság minimális feltételeit sem. Merényletet terveztek az Európai Parlament ellen Október 17. Az Európai Parlament elleni terrortámadás tervezésével gyanúsítanak egy iszlámista csoportot Luxemburgban. A Benelux-állam ügyészsége megerősített azt a televíziós értesülést, miszerint vizsgálat folyik a feltételezett merénylet ügyében egy "bűnszövetkezet" ellen, amely a tunézi­ai Mohamed Kalifi irányítása alatt áll. A nyomozók nagy mennyiségű propaganda­anyagot, "hitetlenek elleni szent háborúra" szólító felhívásokat, pokolgépkészítési út­mutatót, több hamis útlevelet és luxembur­gi épületekről készült videófelvételeket fog­laltak le a gyanúsított iszlámistáktól az el­múlt évben végrehajtott razziák során, kö­zölte Robert Biever luxemburgi főügyész. A hatóságok figyelmét az Európai Unió épületeiről, főleg az Európai Parlament to­ronyházáról készült felvételek keltették fel. Benyomult Rafahba az izraeli hadsereg Október 16. Az izraeli hadsereg egységei vasárnapra virradóra behatoltak a Gázai övezet déli részén lévő rafahi menekülttá­borba - jelentette be egy katonai szóvivő. A szóvivő elmondta, hogy a katonák házkuta­tási paranccsal érkeztek. Közölte továbbá, hogy az éjszaka folyamán automata fegyve­rekből tüzet nyitottak a katonákra, s harc- kocsi-elhárító rakétákkál is támadták az iz­raeli erőket, de személyi sérülés nem tör­tént. A katonák leromboltak két házat, amelybe palesztin fegyveresek fészkelték be magukat. Az izraeli hadsereg mostani akciója során folytatja azoknak a csempész- alagutaknak a felkutatását, amelyeken át fegyvereket juttatnak el Egyiptomból a Gá­zai övezetbe. Mérgezéssel zsaroló terroristák i>ÉS5ES23!2^BS^

Next

/
Thumbnails
Contents