Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-09 / 161. szám
Sport magyar szó-a híd 17 2004. JULIUS 9. EURO A görög antifutball titkai OLÜMPOSZ! SIKEREK Görögországban a futballválogatott győzelme után ezrek vonultak az utcákra a kisebb városokban is, noha a gárda a felkészülési meccseit mindössze öt-, olykor tízezer néző előtt játszotta. Rehhagel azonban csodát tett, mert újra feltalálta a "ha nem kapunk gólt, akkor nyerünk, mert a csatárok előbb-utóbb gólba botlanak" - elvet. A klubcsapataikért egyébként végletesen rajongó fanatikusok most az olykor színtelen válogatottat is imádják, és így lett Görögország (anti)futball-nagyhatalom. Otto Rehhagel játékosként is keménységéről volt híres, megtapasztalhatta ezt a későbbi Fradi-edző, az akkor a Herthában légióskodó Varga Zoltán a hetvenes években, amikor egyik bajnokijukon nemcsak rugdosta az egész mécsesén át, de még le is köpte őt a vasárnap tréneri pályafutása csúcsára ért egykori bekk. Görögországba is nagy tervekkel érkezett, és miután csapata 2001 szeptemberében tragikus játékkal 5-1-re kikapott, neki is kezdett haladéktalanul a rendteremtésnek. Elsőként megtiltotta a játékosainak, hogy a taktikai értekezleten elhangzottakat azonnal továbbadják kedvenc újságírójuknak , őt pedig nyíltan "szétszedjék" a lapok hasábjain, mondván, nem ért a futballhoz. A taktikai értekezlet egyébként teljesen átformálódott, lekötötte tanítványai figyelmét, és nem hagyta, hogy berögződéseiknek megfelelően egymással beszélgessenek, hanem a játékrendszerre kellett koncentrálniuk. A fegyelem megteremtéséhez hozzájárult az is, hogy az Ajaxban akkortájt nagyszerűen játszó Mahlaszt habozás nélkül kitette a csapatból, mert öncélúan, nem az elképzeléseinek megfelelően játszott. A BL-döntős Monacóban futballozó Zikosz is csakhamar kegyvesztett lett, és a folytatásban már nem is kerültek egyszer sem a kezdőcsapat közelébe. A legfontosabb cselekedete azonban az volt, amikor elhitette a játékosokkal: attól, hogy klubcsapataikban mellőzöt- tek, ő mindenképpen számít rájuk, kitart mellettük, és ha a válogatottban kiemelkedő eredményt érnek el, akkor piacképesek lesznek, és könnyebben biztosíthatják helyüket az edzőknél. Rehhagel eközben nekilátott a taktika kidolgozásához, amelyik az Eb egyenes kieséses szakaszára érett be igazán. "A görög játékosok eddig azt csináltak, amit akartak, most azt csinálják, amit tudnak" - jelentette ki határozottan már Portugáliában. Mindez persze azt is feltételezi, hogy ő a selejtezők vége táján ráébredt arra: nem lehet ész nélkül támadni, noha azon a vidéken is elsősorban a támadófutball- ra esküsznek a szakvezetők. Ez a mondat vált filozófiájává, és ezzel egyidejűleg előszedte újra a "ha nem kapunk gólt, akkor nyerünk, mert a csatárok előbb- utóbb gólba botlanak" - elvet. Görögország így lepipálta a kontinenst, igaz, amikor nyomás volt a csapaton, akkor azonnal kiütköztek a gyerekbetegségek, így az egyéni képességekben árnyalatnyival jobb oroszok simán verték őket. Szeitaridisznek kezdetben meg kellett küzdenie a csapatba kerüléshez, de gyorsasága, labdabiztossága és lövőkészsége hamar kiütközött. A jövőre már a Portóban játszó védő pedig akkor sem vono- gatta a vállát, ha képességeiből semmit sem használhatott fel a meccseken, mert éppen követő emberfogásra - Trezeguet-t, Barost és Figót is hatástalanította - volt élesítve. A Romában mellőzött Dellasz - Chivu és Sámuel volt a védelem közepén - és Kapszisz biztos ponttá vált, minek következtében az addigi egyeduralkodó védőpáros, Gumasz valamint a Newcastle-ban edződő Dabizasz csak a cserepadra ülhetett. (Vagyis: simán megbontotta a biztosnak látszó hátsó alakzatot, mert az nem felelt meg az elképzeléseinek.) Fisszaszra a kezdetektől számított, és lényegében ezen a poszton nem is volt más bevethető labdarúgója. A középpályán Jannakopulosznak és Zagorakisznak bérelt volt a helye - előbbi inkább a támadásoknál jeleskedett, és csapatában, a Boltonban a légiósok közül egyedül ő számított biztos pontnak -, rajtuk kívül viszont nagy svolt a jövés-menés. Zagorakisz ugyanakkor védőmunkájával emelkedett ki. Karaguniszra nemrégiben talált a kapitány, Kacuranisz pedig az Eb-n futott be, mert Cartaszt túlságosan is támadó szelleme miatt rendre nélkülözte Rehhagel. Igaz, ő nagyot lendített csapatán, amikor beállt az oroszok, illetve a csehek ellen a hosszabbításra. Cartasz egyszer sem kifogásolta kirekesztettségét, és alighanem ez a tény is jelzi: Rehhagelnél valószínűleg nem lehetett ellenvetése, ha csak a kispadra került - különben a német hazairányította volna. A csatársorban Elariszteasz és Nikolaidisz vívta ki magának a jogot, az Eb-n azonban már csak az előbbi kapott helyet. Hariszteasz a Brémában a "cipőfűzőjét sem köthette be" a szezon alatt brazil Ailtonnak, de még a tizenhét gólig jutó horvát Klasnicnak sem, alig kapott lehetőséget Lisztes csapatában. A három gólja viszont önmagáért beszél, két fejese különösen értékes volt, hiszen az egyenes kieséses szakaszben kétszer döntötte el a továbbjutást. Kétségtelenül Rehhagel érdeme, hogy a magyar futballistáknál technikailag csupán egy szinttel jobb játékosokból csapatot kovácsolt össze, ami mindvégig megőrizte szervezettségét és fegyelmezettségét. (Fizikumban és győzni akarásban jóval nagyobb a különbség.) Plusz kiváló versenyző típusú játékosai voltak. A vb-selejtező sorozat lesz viszont az igazi próbatétel, amikor a lisszaboni hősöknek már mint hősöknek, nem egyszerű iparosoknak kell pályára futniuk. A selejtezőkben a dánokkal, a törökökkel, az ukránokkal és a grúzokkal kell megmérkőzniük az egy továbbjutó helyért és a pótselejtező lehetőségéért... Röviden Egyenlőtlen bunyó Könnyen indult, de nehezen végződött a nagypehelysúlyú WBO bajnok Joel Casamayor (kép) tegnapi összecsapása Dániel Seda ellen. A kubai bunyós a 10 menetre kiírt meccs első felében magabiztosan irányított. Az 5. menetben Casamayor egy kombinációval leütötte ellenfelét és úgy tűnt, hogy "El Cepillo"-t semmi nem állíthatja meg a magabiztos KO győzelemben. Seda azonban misképpen gondolta: a puerto ricoi bunyós a leütés után magára talált és már ugyanabban a menetben ő küldte padlóra ellenfelét! Innentől kezdve a meccs igazi nyílt sisakos ütközet lett, ahol Casamayornak igencsak kapaszkodnia kellett a győzelemért. A pontozók végül egységesen 98-92 arányban hozták ki győztesnek Csamayort. A VILÁGKLASSZIS FUTÓ LÉGZÉSI PANASZAI Rejtélyes légzési panaszai miatt kihagy hatja az athéni olimpiát Hisam el-Gerúzs, a marokkóiak világklasszis középtávfutója. - Olyan vagyok, mint egy kristály: kemény, mégis törékeny. Csak akkor utazom el a játékokra, ha 1500-on 3:29 perc alá kerülök - nyilatkozta könnyeivel küszködve a négyszeres világbajnok, aki pénteken a Golden League-sorozat római állomásán csak nyolcadikként ért célba (3:32.64). A görögországi diadal már csak azért is fontos lenne a 29 éves sztár számára, mert végre leküzdhetné az "ötkarikás átkot": 1996-ban bukott, 2000- ben pedig második lett a kenyai Noah Ngeny mögött. A 3:26.00 perccel világcsúcstartó, s kedvenc távján, továbbá eg)' mérföldön az utóbbi 83 döntőjéből 81-et megnyerő el-Gerúzs orvosai egyelőre tanácstalanul állnak a január óta tartó légzési nehézségek, allergiás panaszok előtt. Allergiájára ugyan szed gyógyszert, de a baj okát nem sikerült feltárni. TŰZ ÜTÖTT KI AZ ATHÉNI Olimpiai Stadionnál Feltételezhetően rövidzárlat következtében kisebb tűz ütött ki az athéni Olimpiai stadion egyik külső raktárában. A létesítményben mindössze néhány műanyagszék égett meg, így komolyabb anyagi kár nem keletkezett. A görögök felkészültségét jól mutatja, hogy a tűz eloltására pillanatok alatt négy tűzoltóegység érkezett. Az Olimpiai stadion még mindig kisebb "simításokra" szorul az augusztus 13-án kezdődő ötkarikás játékokra, a munkások még a tűz ideje alatt sem tarthattak szünetet. Zagorakisz lett az Eb LEGJOBB JÁTÉKOSA A vasárnap Európa-bajnokságot nyert görög válogatott csapatkapitányát, Teodorosz Zagorakiszt választotta a torna legjobb játékosának az UEFA technikai bizottsága. A kilencvenötszörös válogatott jobboldali középpályás csapata minden találkozóját végigjátszotta, és rendszeresen az egyik legjobbja volt. Legemlékezetesebb megmozdulásai a franciák ellen a Lizarazuval szembeni esernyőcsel, majd az azt követő hajszálpontos beadás - amit aztán Kariszteasz a hálóba fejeit -, valamint a döntőn bemutatott cselei és "laudrupos" emelése volt. Ezen kívül szélsőként kiemelkedően sokszor ért vissza védekezni is.
