Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-10-08 / 173. szám
22 MAGYAR SZÓ-A HÍD KULT ---- AURA A New York-i Magyar Kulturális Központ érdekes programokat szervez az októberi hónapra. Berecz András 2004. október 8,9,10 - 3 műsor Különleges, nagyon népszerű művész, aki szerelmese és kutatója, valamint előadója az ősi magyar népmeséknek. Különleges népdalénekes is, aki legeredetibb módon tudja előadni népi énekeinket. Táncház Band A Magyar Népi- és Világzene virtuózai. Négy kiváló népzenész állt össze, hogy különleges és a mai kornak minden viszonylatban megfelelő izgalmas zenei műsorral álljon a közönség elé. A négy' hetes USA turnéjuk első koncertje a new york-i, ami San Diegoig viszi el őket, és vissza, közben több mint egy tucat előadást adva. A turné kezdőműsora október 15-én lesz a híres Satalla klubban (New York). Lovász Irén - népdalénekes Lovász Irén ( www.lovasziren.hu ) országunk egyik legismertebb népdalénekese, aki különleges dalokkal lepi meg a nézőket minden alkalommal. Több műsora lesz New York környékén és fel fog lépni a New York-i Emlékünnepélyen is október 23-án. A New Brunswick-i műsor október 26-án lesz, amikor a híres Életfa együttessel lép fel. További felvilágosítás: Kálmán Magyar 178 Oakdene Ave. Teaneck, NJ, 07666 T: 201-8364869, Mobil: 201-615-9240 Fax: 201-836-1590 OLVASÓI LEVÉL “A Whartoni Magyar Presbiteriá- nus templom (New Jersey) október 3-án ünnepelte fennállásának 100 éves évfordulóját. Én hűséges pártfogója vagyok az egyháznak a mai napig, amihez kedves emlékek főznek. E templom vezetősége fogadta be Katalin lányomat elsőnek, 1965- ben családjával együtt Amerikában. Én férjemmel 1977 márciusában jöhettem csak ide Erdélyből a „Helsinki szerződés” alapján. Majd 1 év eltelte után a másik két lányom családjukkal „család egyesítés” cím alatt követhettek. Ebben a templomban volt 2 unokám házasságkötése és két dédunokám keresztelése. Ha Isten segít a harmadik dédunokámnak is itt lesz a keresztelője. A sors úgy hozta, hogy elköltöztem Floridába, de gondolatban és imádságban kérem a jó Istent segítse továbbra is fönnmaradni az egyházat, mert eddig is sok nehézséggel kellett megküzdeni a megmaradásért. Nehézségeken mentek át több alkalommal is, mikor messziről jöttek lelkipásztorok igét hirdetni. Éljen még sokáig ez a magyar templom, reméljük megéri még az újabb 100 évet!” Tóth Margaret, Florida 2004. OKTÓBER 8. SAJTÓNYILATKOZAT CHACR: Magyar Diplomatához Méltatlanul Viselkedett Simonyi András Az Amerikai Magyarok Kongresszusi Központja (CHACR) ma nyílt levélben fordult Kovács László külügyminiszterhez, hogy magyarázatot kapjon Simonyi András washingtoni nagykövet lépéseire. A nagykövetség írásban és szóban is meghívta a magyar parlament elnökének tiszteletére rendezett fogadásra a kongresszusi magyar lobbi elnökét, majd a fogadás előtt néhány nappal persona non gratanak nyilvánította Nagy Sándor Andrást. A nagykövetség azt állítja, hogy 15 személy felhívta a nagykövetet, akik megfenyegették őt, hogy nem jelennek meg a fogadáson, ha a lobbiszervezet elnöke jelen lesz. A nagykövetség azonban nem hajlandó közölni, ki volt az a 15 telefonáló, akik miatt a nagykövet visszavonta meghívását. „A magyar parlament elnökének tiszteletére adott fogadás nem egy babazsúr. Valószínűtlen és bizarr az a magyarázat, miszerint egy rejtélyes csoport felhívására szegte meg Simonyi András a diplomáciai etikett szabályait. A nagykövetség 15 emberre hivatkozott, mi megelégszünk 14 névvel és egy bocsánatkéréssel.”- szögezte le Nagy Sándor András. A szervezet azért fordul a nyilvánosság előtt a magyar külügyminiszterhez, mert a nagy- követség nem hajlandó magyarázatot adni. „Az incidensnek nem volt jó visszhangja a Kapitóliumon, ami nem vet jó fényt a magyar diplomáciára. Aki egy nagykövetségen nemkívánatos személy, azt nem szokás oda meghívni, akit viszont meghívnak, annak nem szokás megtiltani, hogy megjelenjen.” -jelentette ki Nagy. Ennél aggasztóbb azonban, hogy Simonyi András megakadályozta a kongresszusi magyar lobbi találkozóját a magyar parlament elnökével, aki a vajdasági magyarság és a vízumkényszer enyhítése ügyében is tárgyalt a Kongresszusban. Ismeretes, hogy pont a kongresszusi lobbiszervezet munkájának eredményeként kellett Szerbia washingtoni külképviseletének a Kongresszus előtt számot adnia a magyarellenes erőszakról. A kezdeményezés hatására tizenhárom kongresszusi képviselő is kifejezte aggodalmát ez ügyben Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnöknek. Emellett a CHACR az egyetlen szervezet, mely a magyarok számára ingyenes amerikai vízum érdekében is lobbizik a Kongress js- ban. Ennek fényében méginkább magyarázatra szorul, miért így járt el Simonyi András. Az Amerikai Magyarok Kongresz- szusi Központja egy évvel ezelőtt alakította meg az úgynevezett magyar frakciót, amely olyan amerikai képviselőket tömörít, akik elkötelezettek a ma- -gyacságoL .érintő Ügyek iránt. Tavaly októberben a Bush-Iliescu találkozó alkalmával a frakció tagjai levelet írtak az amerikai elnöknek, amiben arra kérték, hogy a találkozó során vesse fel a romániai magyar kisebbség helyzetét. A lobbiszervezet kezdeményezésére a washingtoni magyar frakció tagjai márciusban levelet írtak Szlovákia miniszterelnökének, valamint Ukrajna elnökének azért, hogy nyíljon átkelő a szovjet-szlovák határ áítaí hatvan éve kettészakított Szelmencen. Június közepén Pozsony és Kijev megegyezett egy állandó határátkelő megnyitásáról. Az elkobzott erdélyi egyházi ingatlanok ügyében a magyar frakció egyik tagja, Tom Tancredo, coloradói képviselő terjesztett be kongresszusi határozatot, s azóta más frakciótagok is csatlakoztak az ügyhöz. Ä magyar holokauszt hatvanadik évfordulója alkalmából a lobbiszervezet megemlékezést tartott a Kapitoliumban azokról a külföldiekről és magyarokról, akik magyar zsidók tízezreinek mentették meg az életét. Jelenleg az ingyenes vízumon kívül a kárpátaljai magyar főiskola épületének visszaszerzéséért lobbizik a szervezet. Mindezen eredmények tükrében joggal merül fel a kérdés, hogy miért akadályozza a kongresszusi magyar lobbi munkáját Simonyi András, washingtoni nagykövet. Washington, 2004. október 3. Kovács László miniszter úrnak Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 1027 Budapest, Bem rakpart 47. Tisztelt Miniszter Úr! Azért fordulok Önhöz a nyilvánosság előtt, mert veszélyben látom a magyarság érdekeinek kongresszusi képviseletét Magyarország washingtoni nagykövete, Simonyi András úr lépéseinek következtében. A magyar parlament elnökének washingtoni útja kapcsán meghívó érkezett hivatalomba szeptember 13-án, amely a Szili Katalin Elnök Asszony tiszteletére rendezett fogadásra invitált a washingtoni magyar nagykövet rezidenciájára. Valószínű, hogy szervezetem az elmúlt év során a magyarság kongresszusi érdekérvényesítésében elért eredményei miatt kapott meghívást. Szervezetünk nevéhez fűződik többek között a kongresszusi magyar frakció megalapítása, a kettézárt magyarlakta falu, Szelmenc kongresszusi képviselete, a vajdasági magyarok ügyében tartott kapitóliumi meghallgatás megszervezése, az erdélyi egyházi ingatlanok restitúciójának felkarolása, vagy lobbizás az amerikai vízum enyhítése érdekében, hogy csak néhányat soroljak az elmúlt hónapok tevékenységei közül. A meghívó megérkezése után a követség szóban is megismételte a meghívást. Szeptember 17-én újból telefonáltak a követségről, ekkor azonban azt közölték, hogy a parlament elnökének fogadásán nem jelenhetek meg. A követség állítása szerint Simonyi Andrást felhívta 15 személy, akik közölték, hogy amennyiben én jelen leszek a parlamenti elnök fogadásán, ők nem hajlandók megjelenni. A követség nyomatékosan tudtomra adta, nem jelenhetek meg azon a fogadáson, amire kétszer is meghívtak. Kérdésemre, hogy ki volt az a 15 rejtélyes személy, aki telefonált, és mit közöltek a nagykövettel, azóta sem kaptam választ. Mivel az elmúlt évben számos alkalommal tapasztaltam, hogy Simonyi András úr megkísérli szervezetem elszigetelését, munkánk akadályozását, kongresszusi kapcsolataink bomlasztását, a következő kérdésekkel szeretnék fordulni Önhöz. 1. Ki volt az a tizenöt személy, aki olyan befolyással rendelkezik Simonyi András fölött, hogy a diplomáciai etikett szabályait felrúgja? 2. Miért akadályozta meg a magyar kormány washingtoni nagykövete, hogy a parlament elnökével találkozhassak? 3. A magyar kormányt képviselő diplomaták részéről elfogadható viselkedésmódnak tartja-e azt, ahogy Simonyi András eljárt? 4. A magyar kormány külpolitikájának részét képezi-e szervezetünk munkájának ellehetetlenítése vagy ez csupán Simonyi András magánakciójának tekinthető? Válaszát tisztelettel várva, Nagy Sándor András Elnök ____Közélet______
