Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-10-08 / 173. szám
2 MAGYAR SZÓ —A HÍD 2004. OKTÓBER 8. A NAGYVILÁG HÍREI Hí A fél világot megvesztegette Szaddám NEMZETKÖZI HORDÓ Az ideiglenes iraki kormány vizsgálja, hogy Szaddám Húszéin kiknek adott el titokban olajat. A jelentés eddig kiszivárogtatott részletei alapján a legfelsőbb orosz vezetéstől a francia elnök környezetéig sokan kaptak iraki olajat kedvező áron. A háború kitörése előtt állítólag politikai előnyökre akarta váltani Szaddám a kenőpénznek szánt olajmilliőkat. Röviden Palesztina kikiáltása után lemond Arafat Október 5. Jasszer Arafat palesztin elnök kedden bejelentette: a független Palesztina kikiáltása után kész lemondani tisztségéről és visszavonulni. A politikus az as-Sark al- Auszat arab lapnak adott interjújában hangoztatta, hogy Nelson Mandela egykori dél-afrikai vezető mintájára ő is hajlandó távozni a hatalomból, de csak azt követően, hogy létrejött a független palesztin állam. Hozzátette, hogy eg)' ideig irányítaná a létrejövő új államot, majd átadná az elnöki tisztséget másnak. Arafat szerint a közel-keleti válság megoldását az útiterv néven ismertté vált - a palesztin állam megteremtését is előirányzó - béketerv megvalósítása jelentené, amihez azonban szükséges, hogy a nemzetközi közvélemény nyomást gyakoroljon Izraelre. Sikeres volt Blair szívműtéte Október 5. Elhagyta pénteken a kórházat Tony Blair, miután sikeres szívműtétet hajtottak rajta végre. A brit miniszterelnökön szívritmuszavarai miatt végeztek sebészeti beavatkozást. Blair a műtét előtt bejelentette: a Munkáspárt újabb győzelme esetén ki akarja tölteni a harmadik kormányzati megAmerikai Magyar Szó A Híd VSPS 23-980 ISSN 0194-7990 FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP SzerkesztóbizottsáG:/Editorial Board: Papp László Molnár Kinga Simon Katalin Fazekas Krisztina Czika Tihamér Kertész Gabriella Földessy Dénes (magyarországi kulturális tudósító) Gyenge Zsolt (magyarországi tudósító) T KLKFON: 1-877-A-MAGYAR Mellékek: 1- HIRDETÉSSZERVEZÉS 2 - TÖRDELŐSZERKESZTÉS 3. ELŐFIZETÉSEK 4. APRÓHIRDETÉSEK 5. SZÁMLÁZÁS 6. ESEMÉNYNAPTÁR Hirdetésszervezés: hirdetes@ahid.com Apróhirdetés. apro@ahid.com Eseménynaptár: naptar@ahid.com Fószerkesztó/Felelós kiadó (Editor in Chiee/Publisher) Péterman István Kiadja/Published by Hungarian Word Inc. T ÖRDELÓSZERKESZTÓ: Horvát Zsolt horvatzsolt@ahid.com Szerkesztőség és kiadói hivatal Editorial offices: 2071 FlatbushAve, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306, email: ujsag@ahid.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. (The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed.) "Amerikai Magyar Szó" (ISSN 0194-7990) is published weekly except the fourth and fifth week of December for $40.00 per year by Hungarian Word, Inc. 2071 Fiatbush Avenue, Suite 157, Brooklyn, NY 11234. Periodical postage paid at New York NY and additional mailing offices. Postmaster send address changes to Amerikai Magyar Szo, 2071 Fiatbush Avenue, Suite 157, Brooklyn, NY 11234. Október 6. A Sunday Times című brit hetilap vasárnapi számában számolt be elsőként arról a jelentésről, mellyel hamarosan az ideiglenes iraki kormány áll majd elő. Az új Amerika- barát kormány külföldi szakértők segítségével azt vizsgáltatja, hogy Szaddám Húszéin hogyan játszotta ki az embargót. Az ENSZ vezető tisztségviselőitől a kínai, orosz és francia kormányig sokan gyanúba keveredtek. A jelentés egyenesen azt sugallja, hogy aki a háború megindítása ellen érvelt, az lekötelezettje volt az iraki diktátornak. Irak az első öböl-háború után nem szállíthat külföldre olajat. 1995-ben indult az ENSZ felügyelete alatt az úgynevezett "olajat élelemért" program, melynek keretében bizonyos mennyiségű olajat eladhatott ugyan az iraki kormány, de a befolyt összegből csak élelmiszert és gyógyszert vásárolhatott. A mostani ideiglenes iraki kormány szerint Szaddám Húszéin a kezdetektől kijátszotta a programot és rengeteg olajat adott el illegálisan a saját hasznára. Az Irakban megmaradt dokumentumokat a KPMG nevű brit könyvvizsgáló cég és a szintén londoni Freshfields nevű jogi tanácsadó cég vizsgálja most. Az iraki kormány jelentéseik alapján lehet, hogy bepereli a fél világot. A jelentés eddig kiszivárogtatott gyanúsításai nagy nemzetközi botrányt ígérnek. Szaddám illegális olajüzlete úgy működött, hogy jóval a piaci ár alatt eladta az olajat, amit partnerei piaci áron értékesítettek, hatalmas hasznot szerezve a különbségen. Több esetben Szaddám jutalékot kapott a vi- szonteladások után is. A jelentés többek között a következő vádakat tartalmazza: Az ENSZ "olajat az ételért" program igazgatója 9,3 millió hordó olajat kapott. Ha ez igaz, akkor az egész rendszer tisztaságát ellenőrző tisztviselő is benne volt a hatalmas csalásban. Benőn Sevan ENSZ-tisztségviselő tagadja a vádat. 2002. májusa és decembere között Vlagyimir Putyin orosz elnök irodájának egyik vezető munkatársa 3,9 millió hordó olajat kapott. Ebben az időben Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában többször megvétózta Irak megtámadását. A megkent orosz hivatalnok nevét nem közölték, de a Sunday Times értesülései szerint már nem dolgozik Putyin irodájában. A háború kitörése előtti két hónapban 30 millió hordónyi olajat adott el Szaddám egy jordániai cégen keresztül. A bevételt egy jordán bankban helyezte el. A pénz állítólag arra az esetre jelentett volna biztosítékot, ha Szaddám- nak menekülnie kell Irakból. Egy francia olajcég közel 21 millió forintnyi kenőpénzt fizetett egy portugál ENSZ-ellenőrnek, hogy hamisítsa meg a franciáknak eladott iraki olaj mennyiségéről szóló jelentését. A meg nem nevezett francia olajcég állítólag szoros kapcsolatban van Jacques Chirac francia köztársasági elnökkel. (Ez alapján feltehetően az ELF-ről van szó, melynek kapcsán már évek óta felmerült a korrupció vádja a francia államfővel szemben.) Szaddám a jelentés szerint minden eladott hordó iraki olaj után néhány forintnyi hasznot titokban személyes számlájára helyezett 2000. szeptembere és 2002 vége között. Szaddámnak titkos számlái voltak Jordániában, Libanonban, Irakban és az Egyesült Arab Emirátusokban is. A pénz egy részét az iraki nagykövetségeken keresztül különböző számlákon szétszórták az arab világon kívül is: Moszkvában, Athénben, Rómában, Bécsben és Genfben is. A jelentés szerint 175 cég és személy állt valamilyen módon titkos kapcsolatban Szaddámmal az olajüzletben. A legtöbbet az oroszok vették, a teljes iraki olajexport harmada ment Oroszországba. A jelentés szerint az oroszok általában külföldre vitték az iraki olajat, politikusok és a nagy orosz olajcégek egyaránt benne voltak az üzletben. A jelentés gyanúba keverte a moszkvai külügyminisztériumot is. Közvetett módon a kínai és a francia kormány is gyanús a jelentés szerint. A jelentés azt sugallja, hogy akik ellenezték az iraki háborút (éppen a gyanúba keveredett kormányok) azok valójában lekötelezettjei voltak Szaddám Husz- szeinnek. Már a háború kitörésekor jelezte az amerikai kormány, hogy a franciáknak és az oroszoknak üzleti előnyük származna Szaddám Húszéin hatalmon maradásából. Korábban már megjelent egy olyan lista is, amely olyan politikusokat tartalmazott, akik olajért cserébe háború-ellenes kampányt ígértek. Dánia harcba szállt / az Északi Sarkért Október 4. Magának szeremé az Északi Sarkot Dánia. Az ország olaj és földgáz után kutatna az egyelőre semlegesnek számító területen. A sark megszerzése érdekében a dán kormány huszonöt millió dolláros költségvetéssel tudományos kutatóprogramot indított. A tudósoknak azt kell bizonyítaniuk, hogy az Északi Sark alatti Lomonoszov-hátság közvetlen folytatása a Dániához tartozó, félfüggetlen státusú Grönland kontinentális talapzatának, írja az AP Helge Sander tudományügyi miniszter szerint ha sikerülne megszerezni az Északi Sarkot, Dánia sok természeti kinccsel gyarapodna. Dánia azonban nem egyedül harcol a sarkvidékért. "Egyre nó az érdeklődés a terület iránt, főként mert a globális felmelegedés miatt egyre hozzáférhetőbb a térség", nyilatkozta -az Reutersnek Samantha Smith, a WWF környezetvédő szervezet szóvivője. A dán kormány mellett Oroszország és Kanada is jogot formál az Északi Sarkra, ők, Dániához hasonlóan a semleges parti vizeket szabályozó ENSZ-megállapodás értelmében gondolják magukénak a területet. Igénylésüket aztán elfogadható érvekkel kell alátámasztaniuk. I Husszein: tudta, mitől döglik a légy... . _*. * rummmm_______z 1 . Baszra-i olajszállítók: vitték, mint a cukrot
