Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-24 / 172. szám
2004. OKTÓBER 1. Tudomány MAGYAR SZÓ-A HÍD 15 Wt Az eddig ismert legnagyobb ütközés az Univerzumban CSILLAGROMBOLÓK Egy nemzetközi kutatócsoport két galaxishalmaz közel frontális összeütközésének nyomait térképezte fel. A gigantikus esemény során galaxisok ezrei és csillagok billiói találkoztak, és olyan mennyiségű energia szabadult fel, amelyet csak az ősrobbanás múlhatott felüt. Szeptember 29. Az eddig ismert legnagyobb galaxishalmaz-ütközés nyomait az Európai űrügynökség (ESA) Föld körül keringő röntgentávcsöve, az XMM-Newton rögzítette. A csillagászok "tökéletes kozmikus viharnak" nevezték el az eseményt, amelyben a két halmaz két időjárási fronthoz hasonlóan közeledett egymáshoz, majd a hurrikánokhoz hasonló gigantikus örvénylésben a halmazok tagjai teljesen más pályákra kerültek, miközben a lökéshullám-frontokon 100 millió fokra hevük fel az intergalaktikus anyag. A Hidra csillagképben, a Földtől körülbelül 800 millió fényévnyire fekvő Abell 754 jelzésű halmaz, az összeütközés "végterméke" már évtizedek óta ismert, de csak most fedte fel eredetének titkait. A csillagászok még soha nem tanulmányozták ilyen részletességgel egy-egy nagy ütközés nyomait, és még soha nem készítettek ennyire részletes térképet egy nagy halmaz anyagának hőmérsékleti, sűrűség- és nyomásviszonyairól. Az ütközés során a galaxisok közötti gázanyag sebessége rendkívüli mértékben felgyorsult, majd a lökéshullámfrontokon való ütközés során összesűrűsödött és annyira felforrósodott, hogy energiáját nem az optikai, hanem a röntgentartományban sugározza ki. A jobb felső képen az Abell 754 intergalaktikus gázanyagának hőmérsékleti viszonyai figyelhetők meg. Az ütközések miatti lökéshullámok helyenként mintegy 100 millió fokra for- rósították fel a gázt (Felső fotónkon a világosabb területek mutatják a legmagasabb hőmérsékleteket. Forrás: ESA/XMM-Newton) A megfigyelések szerint az egymásba rohant halmazok tagjainak dinamikája még jól láthatóan őrzi az ütközés nyomait, és beletelik néhány milliárd évbe, amíg a folyamat lecsendesedik, és á galaxisok elfoglalják végleges helyzetüket és pályáikat. A tagok jelenlegi mozgásának elemzése rávilágíthat az ún. sötét anyag és sötét energia - számunkra egyelőre nem érzékelhető, de hatásaik miatt bizonyosan jelen lévő összetevők - tulajdonságaira is, amelyek a jelenlegi elméletek szerint együtt a galaxishalmazok tömegének döntő többségét teszik ki. A nem mindennapi megfigyelés is markáns bizonyíték a széles körben elfogadott elmélet mellett, mely szerint az Univerzum nagy léptékű szerkezetei kisebb alakzatok (galaxisok és galaxishalmazok) közeledésével, összeütközésével és összeolvadásával alakultak ki. Dr. Patrick Henry (University of Hawaii) és kollégái az Astrophysical Journal c. szaklap következő kiadásában számolnak be részletesen eredményeikről. A galaxishalmazok a legnagyobb gravitációsan összetartott szerkezetek az Univerzumban, amelyekben - méretüktől függően - a galaxisok száma néhány tucattól néhány ezerig terjed. Saját Galaxisunk, a Tejútrendszer a Lokális Halmaz tagja, amely a Virgo-halmaz szíve felé mozog - az összeütközés becslések szerint néhány milliárd év múlva várható. Az Abell 754 kialakulásához vezető ütközés körülbelül 300 millió éve kezdődhetett, ami - mivel csillagászati időskálán mérve rövid időről van szó - azt jelzi, hogy a legnagyobb szerkezetek formálódása még nem zárult le az Univerzumban. A jelenlegi kozmológiai modellek szerint azonban néhány milliárd év múlva már nem lesznek hasonló események: a megfigyelések szerint ugyanis Világegyetemünk gyorsuló ütemben tágul, egyre messzebbre sodorva egymástól a galaxishalmazokat. Amerika legrégibb csontvázai ELMELEn CSONTOK A Karib-tenger térségében kutató búvárok egy tenger alatti barlangban ráakadtak a kontinens egyik legrégibb csontvázára. Szeptember 27. Egyre több szakértő ért egyet azzal a tudományos elképzeléssel, mely szerint Amerika őslakosai nem Eurázsiából, hanem Délkelet-Azsiából, a mai Ausztrália vidékéről érkezhettek. A kutatók most újabb lelettel, Amerika feltehetőleg legrégibb csontvázával kívánják bizonyítani feltevésüket. Eddigi tudásunk szerint Amerika őslakosai az ún. Clovis-kultúra tagjai voltak, és egy kb. 13500 évvel ezelőtt elmerült, Ázsia és Alaszka közötti földsávon érkeztek száraz lábbal a kontinensre. Bizonyos kutatók azonban - főként Dél- Amerikában előkerült leletek alapján - azt állítják, hogy nem az eurázsiaiak voltak az elsők. Arturo Gonzalez és csapata három csontvázat talált a Yucatán-félsziget barlangjaiban, 2001-ben és 2002-ben. A régész szerint a csontvázak abból az időből származnak, mielőtt a jégkorszaki jéghegyek megolvadtak, és megemelték volna a világtengerek szintjét - ez kb. 8-9000 évvel ezelőttre tehető. Ekkor kerültek víz alá ezek a barlangok is. Az egyik - történetesen női - csontváz radiokarbon-vizsgálata alapján megállapították, hogy a leletek kb. 13 000 évesek. Ha ezt az adatot másképp is sikerül igazolni, ez lehet Amerika eddig ismert legrégebbi emberi maradványa - állítja Smart Fiedel archeológus, aki szerint egyébként a leletek még mindig beleillenek a Clovis-elméletbe. Eközben a Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara) kutatója, John Johnston egy 1959-ben, a kaliforniai Csatorna-szigeteken talált női combcsontot újra megvizsgált, és rájött, hogy a lelet korát annak idején rosszul határozták meg: valójában 13 200-13 500 éves, vagyis ezer évvel idősebb, mint azt korábban hitték. Az új eredmény és Gonzalez leletei is arra utalnak, hogy az 1996-ban talált kennewick-i ember mégsem Amerika legrégibb emberi maradványa. A liverpooli John Moore Egyetem kutatója, Silvia Gonzalez szerint a tudósok eddig huszonöt, 8000 évesnél idősebb emberi maradványt (csontvázat vagy koponyát) találtak. Ä régész egy konferencián bejelentette: nemsokára megjelenő tanulmányában bizonyítékokkal szolgál arra, hogy' a Mexikóvárostól keletre fekvő Puebla mellett már 21-28 000 évvel ezelőtt emberi település létezett. Röviden nevű bevándorlási adatokkal feltölött weboldalról kiderül, hogy Nagy-Britannia híres és sikeres kérvényezést benyújtó bevándorlói között tarthatja számon például az Egyesült Államokban született T.S. Eliot-ot és Henry James-t. Aztán itt van egy bizonyos Michael Marks, aki Thomas Spencert kérte meg állampolgársági kérvényézéséhez ajánlónak. Később a brit Marks and Spencer tulajdonosaiként ismerte meg nevüket a világ. Megdöbbentő Kelet Kínában már több megdöbbentő adat is napvilágot látott az iparosodás okozta természeti katasztrófákkal kapcsolatban, de talán még együk sem fenyegette annyira az ott élőket, mint a legutóbbi mérések. Hongkong városában a múlt héten szmogriadót rendeltek el, mert a légszennyezettség értéke elérte a 200-at. A számadatokról annyit, hogy az 1995-ös, első mérés óta egyszer sem volt ilyen súlyos a légszennyezettség; ennek kézzelfogható bizonyítéka is volt: a Viktória királyné kikötőben, a 600 méternél alacsonyabb látótávolság miatt egymásnak ütközött két hajó. Az orvosok lélegeztetőkészüléket írnak fel és az amúgy is légzési problémákkal küzdőknek azt ajánlják, maradjanak otthon. Kétévnyi zene EGYETLEN lemezen Egy' londoni fejlesztés a hagyományos optikai módszert ötvözi a legújabb csúcstechnológiával. A módszer a fény tükröződési szögével játszik, melynek köszönhetően tízszer annyi adat fér el egységnyi helyen, így elérhetővé válik az egy terabájtos kapacitás. A fejlesztés ugyanakkor nem ígérkezik olcsónak. A hagyományos technológiák esetében a bemélyedések megléte vagy éppen hiánya alakítható bináris kóddá: míg egyes felületeken elveszik az adat, másokról visszatükröződik, melyből könnyedén előállítható a nullások és egyesek sorozata. Ha növeljük a fényvisszaverő rétegek számát, azzal lehetővé válik több adat rögzítése ugyanakkora lemezen. Ennek a lehetőségnek köszönhetően akár 16 gigabájtnyi adatot rögzíthetünk egy dvd lemezen, ami nyolc óra jó minőségű filmnek elegendő kapacitás. Jelenleg a legfejlettebb optikai tárolóeszköz a blue-ray technológiát használja és nagyjából száz gigabájt adatot tud tárolni egy dvd méretű lemezen. A blue- ray eljárás kék fényt használ a hagyományos vörös helyett, melynek rövidebb a hullámhossza, éppen ezért a lemez apróbb részleteit is képes olvasni. A kutatók azonban kifejlesztettek egy olyan lemezt, mely a mélyedéseket további egységekre bontja, így a szokásosnál jóval több fényvisszaverő és elnyelő felületet tudtak kialakítani ugyanakkora felületen. Reményeik szerint ez tízszer annyi adat tárolását teszi lehetővé, mint amennyit az eddigi technológiák megengedtek. Az új eljárásnak köszönhetően a kutatók szerint egy szimpla egyrétegű lemezen 250 gigabájt adatot lehetne tárolni. Ez 118 óra videóra vagy' közel 250 ezer percnyi átlagos minőségű mp3 tárolására lenne elég, ami azt jelentené, hogy egyfolytában fél évig hallgathatnánk a lemezen tárolt zenéket. Négyrétegű lemez esetén akár egy terabájtos kapacitás is lehetővé válna.
