Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-09 / 161. szám
12 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Őseink ágya Egy felső-paleolitikumbeli település, amelyet egy hatalmas áradás után elöntött a Ga- lileai-tenger vize, nemrégiben - egy száraz időszak után - újra napvilágra került. Az Ohalo II. elnevezésű lelőhelyet halászok és vadászok lakták, ám mintegy 23 ezer évvel ezelőtt a település elnéptelenedett, majd hosszú időre víz alá került. "A viszonylag mély és nyugodt vízben nagyon gyorsan rakódott a maradványokra egy finom agyagréteg. A víz és az üledék évezredeken át megóvta a település nyomait" - mondta Dani Nadel régész, a Haifai Egyetem munkatársa. Az egyik kunyhómaradványban a kutatók egy fűágy nyomait fedezték fel, amelyet egykor vékony és tömör agyagréteggel fedtek be. Az itt élők így egy kétrétegű, egyszerű módon elkészíthető ágyat eszkábáltak maguknak. Az eddig ismert első ágyak csak évezredekkel később jelentek meg a Föld más tájain. Szakértők egy része - nem vitatva a lelet fontosságát - arra hívja fel a figyelmet, hogy 1969-ben Henry de Lumley régész 130 ezer éves ágyfélét talált a franciaországi Lazaret-barlangban, amelyet hínárféléből készítettek, s állatbőrrel fedtek be. 400 ÉVES KÍNAI PORCELÁNOKRA leltek Malajzia partjainál Csodával határos módon, szinte teljes épségben találtak rá vizibűvárok Malajzia partjainál azokra a Ming-dinasztia korabeli kínai porcelánokra, amelyeket egy elsüllyedt portugál kereskedőhajó roncsai őriztek évszázadok óta. A 21 méter hosszú elsüllyedt hajóról egy épségben maradt palack címkéje alapján régészek azt állítják, hogy azt a portugálok építették az 1500-as évek végén a Philippi-szigeteken, és valamikor a 17. század elején süllyedt el, valószínűleg egy kalózhajó hathatós közbenjárása révén. A portugál hajó Kínából indulva az indonéz. Jakatra felé hajózva szállított kínai porcelánokat- írja a BBC online. A mintegy 6000 db kék és fehér színű porcelánból kb. 1500 db maradt meg érintetelen épségben a tenger fenekén, annak ellenére, hogy jó 400 évet rostokoltak a víz alatt. A megtalált edények között több Cseng-hua császár nevével jelzett porcelánt fedeztek fel, így a tálak és edények keletkezési idejét a 15. század végére teszik a régészek. A kéthónapos kutatómunka eredménye az a hosszú tőr is, mely szintén épségben fennmaradt a hajóroncsok között. A különleges tőrnek a maláj hagyomány szerint varázsereje van, mivel mindenféle ártalomtól megvédi viselőjét. Történészek azt remélik, hogy a hajóroncs és a benne talált tárgyak hozzásegítenek a kínai kereskedelmi útvonal pontosabb feltérképezéséhez. Evolúcióval gyorsul az internet A népszerű online tartalmak egyetlen szerveren való tárolása egyáltalán nem hatékony, viszont kifejezetten drága megoldás, mivel a rendszeres letöltések kiszolgálásához nagv sávszélességű hálózatot kell kiépíteni. Pablo Kunes, az egyesült államokbeli Icosystem vállalat munkatársa, valamint a németországi Karlsruhe egyetemen dolgozó Jürgen Branke és Erederik Theil a problémát olyan genetikus algoritmus segítségével próbálta megoldani, amely a darwini evoiúTUDOMÁNY H Mikroszkopikus erdők VILÁGÍTÓ BOZÓT A svéd Lund Egyetem kutatói évek óta foglalkoznak a mindössze néhány milliárdod méter (nanométer) vastag nanoszálak előállításával és lehetséges felhasználási területeik felkutatásával. Mint arról a Nature Materials júniusi számában beszámolnak, most újabb áttörést értek el a hasonló méretű nanofák, sót nanoerdók előállításával. Július 7. Ezzel új távlatok nyílnak az eddigieknél bonyolultabb nanoméretű szerkezetek előállítására, amelyek számos területen találhatnak ígéretes és sokoldalú alkalmazást például napelemekben, energiatakarékos világítótestekben, rendkívül érzékeny érzékelőkben stb. Ez a terület egyúttal szép példája a különböző tudományágak közötti együttműködésnek is - mondta Lars Samuelson, a Lund Egyetem szilárd- testfizika-professzora, a nanofák kiötlője, aki az egyetem kémiaprofesszorával, Reine Wallenberggel együtt a kutató- csoportot vezette. A kutatók először arany nanorészecs- kéket juttattak mikroszkopikus méretű félvezető tálcára, majd olyan atomokat vagy molekulákat gőzölögtettek rá, amelyekből a nanoszálakat akarták előállítani: így szilíciumot (Si) vagy félvezető ötvözeteket, például indium- arzenidet (InAs) vagy gallium-foszfidot (GaP). Ezek az atomok vagy molekulák az arany nanorészecskékhez -amelyek valójában katalizátor szerepet játszanak a folyamatban- tapadva az érintkezési felületen kezdtek kikristályosodni. A kialakuló nanoszálak átmérője 50 nanométer körüli, míg hosszuk a növekedési idővel arányosan néhány mikrométert (ezredmillimétert) ért el. Az eljárás második szakaszában a nanoszálakat újabb arany nanorészecs- kékkel permetezték be, s megismételték az előbbi folyamatot. Ennek eredményeként azokon a helyeken, ahol az aranyrészecskék éppen megtapadtak, újabb nanoágak kezdtek növekedni. A kialakuló ágak számát a törzs kristály- szerkezete szabta meg: attól függően három, egymással 60 fokos, vagy négy derékszögben álló, vagy hat egymással 30 fokos szöget bezáró ág alakulhatott ki. 2004. JÚLIUS 9. Néhány további kísérletben a kutatók egy harmadik szakaszban is megkísérelték a folyamat ismétlését, ezzel mintegy megpróbálva újabb gallyakat vagy leveleket növeszteni a parányi nanofákon. Az még egyelőre nem teljesen világos, mire lesznek alkalmazhatók a nanofák, ámbár a kutatók már felvetették annak lehetőségét: az ágakat adó molekulákat megfelelően váltogatva a fák tulajdonságai úgy alakíthatók, hogy a napfényt elektromossággá alakítsák (tehát napelemekként hasznosíthatók), illetve ennek fordítottjaként elektromossággal működő világító paneleket készítsenek belőlük. Mindkét alkalmazás akkor számíthat szélesebb körű elterjedésre, ha a technológia tömeggyártásra alkalmas, és meglehetősen olcsó. A kutatók abban bíznak, hogy ez elérhető. Távlati célunk olyan nanolevelek előállítása, amelyek a növények fotoszintéziséhez hasonlóan állítanak elő energiát a napfényből - mondta Wallenberg. Baktériumok belső órával Július 5. Francia kutatók felismerték, hogy a baktériumok némelyike is rendelkezik belső órával, holott korábban úgy vélték, csak a magasabb rendű, többsejtű élőlényekre jellemző ez a tulajdonság. Az élő szervezetekben bizonyos gének kifejeződése, anyagok (hormonok) termelése a nap adott szakához kötött. Ennek függvényében úgynevezett cirkadián (napi) ritmus szerint változnak egyes élettani folyamatok és a viselkedés. Ez a ritmus felismerhető számos emlős, rovar, növény és gomba esetében. A közelmúltban fedezték fel, hogy e ritmusnak megfelelő változékonyságot néhány egysejtű élőlény is mutat. Irina Mihalcescu, a Saint Martin d’Heres-beli Joseph Fourier Egyetem kutatója munkatársaival együtt cianobaktériumokat, más nevükön kékeszöld algákat tanulmányozott, melyek genetikai manipuláció hatására egy adott gén működésbe lépésekor világítani kezdenek. A kutatók mikroszkóp alatt megfigyelték a világító és sötét állapotok változását. Korábbi kísérleteik során megállapították, hogy a baktériumok még a külvilágból érkező ingerek hiányában is mindennap pontosan ugyanabban az időpontban „villa- nyozódnak fel”, és ezt a cirkadián ritmust osztódáskor az utódsejteknek is átadják. I Az Égi Vadászat megkezdődött CSILLAGOK FELHŐJE Az Orion-köd mélységeibe kalauzol az elkövetkező hónapokban a Hubble űrtávcső. A nálunk Égi \aaász néven is ismert Orion csillagkép, a téli égbolt egyik leglátványosabb csillagképe. December elején az esti órákban a keleti-aelkeleti egen található, január-február során magasan a déli égbolton szinte uralja az éjszakákat. Április vegéig látható, ekkor már fokozatosan belevész az esti szürkületbe a nyugati égbolton. Az Orion öve alatt tiszta téli éjszakákon még szabad szemmel is megfif yelhető az egyik leglenyűgözőbb mélyégi objektum, az Orion-köd. A hihetetlen fényén pompázó köd kavargó fény tömegének középső területein csillagrendszer figyelhető meg, a Trapézium, vagyis a theta Orionis. Az Orion-köd az egyik legközelebbi és legaktívabb csillagbölcső, ahol a csillagászati léptékkel nézve igen rövid elmúlt pár tíz millió évben is csillagok százezrei jöttek világra. Ez az emberi élettartamhoz viszonyítva olyan, mintha a Nap negyvenéves, a köd csillagjai pedig egyhónaposak lennének. Az Orion-ködbeli folyamatok megfigyelésével lehetőség nyílik a csillagászok számára a csillagképződés korai fázisainak vizsgálatára. A mintegy 1500 fényévnyi távolságra található Orion-köd fontos szerepet játszott eddig is abban, hogy megértsük a csillagok létrejöttének történetét. Az Orion-köd az úgynevezett emisz- sziós ködök csoportjába tartozik, azaz a felépítő gázokat a közeli csillagok által kibocsátott ultraibolya sugárzás gerjeszti, majd a gáz atomjainak az eredeti energiaállapotba történő visszaugrása- kor az energiakülönbözet fény formájában kerül kisugárzásra. Az elmúlt években, néhány úttörő munka eredményeit követve az Európai űrkutatási Flivatal a köd intenzív feltárásába kezdett a 67 millió megapixeles la silla-i nagy látószögű kamera (WFI- Wield Field Imager) segítségével. A következő hónapokban eltérő színszűrőkkel fognak felvételeket készíteni a köd morfológiai elemzéséhez, majd a Hubble űrteleszkópot fogják az objektum vizsgálatára használni. A kutatók várakozásai szerint a felvételek sok születő csillagot, kettős csillagrendszert és barna törpéket fog felfedni.
