Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-24 / 172. szám
2004. SZEPTEMBER 24. Gazdaság MAGYAR SZÓ —A HÍD 9 Szeptember 22. A Fed négy év után idén júniusban emelte először alapkamatát. A mostanihoz hasonlóan júniusban és augusztusban ugyancsak mérsékelt, 25 bázispontú kamatemelést hajtott végre. A Fed kedvező inflációs várakozást fogalmazott meg, mondván: az energiaárak emelkedése ellenére az elmúlt hónapokban az infláció és az inflációs várakozás mérséklődött, ami kedvező a gazdaság alakulásának a jövője szempontjából. Az egyhangúlag hozott keddi kamatemelés bejelentésekor úgy fogalmazott a Fed nyíltpiaci bizottsága, hogy az infláció várhatóan továbbra is alacsony marad, amiből szakértők arra következtetnek, hogy a Fed folytatja a lassú kamatemeléseket. Az amerikai állampapírok elsődleges forgalmazói a keddi döntés után 84 százalékos esélyt látnak arra, hogy a Fed november 10-én ismét 25 bázispontú kamatemelésről dönt. Az emelés nyomán a dollár az európai devizával szemben egyhónapos mélypontra gyengült, a szigorítás előtt 1,2260-1,2280 dollárt adtak egy euróért, az emelést követően ez 1,2340 dollár fölé is emelkedett. Az Egyesült Királyságban a hasonló kamat mértéke 4,75, az Európai Unióban pedig 2 százalék. Elemzők szerint Amerikában is eljött az ideje a magasabb hozamok zsebr.e vágásának. A Fed további kamatemeléseket helyezett kilátásba, a nyíltpiaci bizottság novemberben és decemberben is ülésezik. Elemzők szerint a Fed idei kamatcélja 2 százalék. A Fed nem tart különösebben az infláció emelkedésétől. Az energiaárak emelkedése ellenére az elmúlt hónapokban enyhült a pénzromlás üteme és csillapodnak az inflációs várakozások is - vélekedett a Fed a kamatemelést követően. A 280 milliárd dolláros dohányper Szeptember 21. Megkezdődött az egyik legnagyobb, dohánygyárak ellen indított per, összesen 280 milliárd dollárt is veszíthetnek a cégek. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma még a Clinton-adminisztráció alatt indított eljárást a dohánygyárak ellen, mert szerintük azok szándékosan szoktatták rá az embereket a dohányzásra. A vádak szerint a gyárak több nikotint tettek a cigarettákba, hogy gyorsabban szokjanak rá az emberek a dohányzásra, a cégek a fiatalokat célozták meg többmilliós reklámkampányokkal. Ezen kívül hazudtak a dohányzás által okozott ártalmakról, és figyelmen kívül hagyták a kutatási eredményeket. A vád szerint az öt legnagyobb gyár vezetője 1953-ban egy New York-i találkozón megegyeztek a követendő stratégiában, és ezután ötven évig becsapták az embereket. A dohánygyárak természetesen tagadják a vádakat. Az állam az Altria- csoporthoz tartozó Philip Morris US, a Reynolds American Inc., a British American Tobacco Investments, a Lorillard Tobacco, a Liggett Group és a Brown and Williamson ellen indított eljárást. A kormány a szervezett bűnözés elleni törvény alapján indította a pert, az ügyészségnek azt kell bizonyítania, hogy rossz szándék vezette a cégeket. A vád kijelentette, nem hajlandó peren kívüli egyezséget kötni. Az ügyészek szerint az ötven év alatt 280 milliárd dollár extraprofit keletkezett a vállalatoknál. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg ember egészsége romlott meg a dohányzás miatt. Egyre kevesebb tőke áramlik Közép-Európába Szeptember 20. A 2002-es 31 milliárd dollárról tavaly 21 milliárd dollárra estek vissza a közép-és keleti európai térség országaiba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések, melynek elsődleges oka, hogy lezárult a csehországi és szlovákiai privatizációs folyamat - olvasható az UNCTAD jelentésében. A közép-kelet európai régió tíz országában növekedtek 2003-ban a közvetlen külföldi tőkebefektetések, kilenc országban pedig visszaestek. Az UNCTAD szerint a beruházások elsődleges célországai változatlanul Lengyelország, Csehország és Magyarország maradtak, de a térség nyolc, május elejével az EU-hoz csatlakozott országában a közvetlen külföldi tőkebefektetések a 2002-es 23 milliárd dollárról 11 milliárd dollárra estek vissza. Ugyanakkor a közép-és keleti európai országok külföldi befektetései 5-ről 7 milliárd dollárra növekedtek. Szeptember 21. Egy francia munka- csoport 150 oldalas tanulmányt készített a szegénység és éhínség problémájának kezelésére. Ebben javasolják többek között globális adó kivetését a nemzetközi pénzügyi műveletekre, a nehézfegyverek kereskedelmére, a tengerszorosokon áthaladó hajóforgalomra, a repülőjegy-értékesítésre, nemzetközi szintű szerencsejátékokra, minden, hitelkártyával lebonyolított tranzakcióra, valamint az üvegházRöviden Figyelmeztető listán a tokaji Magyarország nehezményezi, hogy az Amerikai Egyesült Államok a többi között hungaricumot, illetve .magyar specialitásokat is felvett arra a figyelmeztető listára, amelyet Brüsszelnek címzett, s amely - szándékai szerint - az uniós bővítés nyomán megkezdett kompenzációs tárgyalásoknak adhat nyomatékot - húzta alá Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A listára 140 termékcsoport került, közte egyebek között a tokaji bor és pirospaprika- őríemény, továbbá (az USA-ba irányuló magyar exportban viszonylag jelentősnek számító) hordók, dongák, továbbá üvegáruk. Igaz, nem nagy tételről van szó: az USA-ba irányuló magyar export mintegy 0,25 százalékának emelkedhet esetleg a bejutási vámja. S az is tény, Washington a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályainak megfelelően járt el, amikor összeállította a listát, amelyről értesítette Brüsszelt is. Budapest mégis kifogásolja a fenti termékek szerepeltetését, már csak azért is, mert Magyarország már korábban rendezte az uniós csatlakozás miatt felvetett amerikai panaszokat. Mintegy két éve ugyanis Magyarország vámmegál.lapodást kötött az Amerikai Egyesült Államokkal, amelynek keretében (import) vámcsökkentést nyújtottunk azoknak a termékeknek az esetében, amelyeknél indokolatlanul magas volt a vámszintjük - szögezte le Major. Magyarország: nincs itt az IDEJE A 38 ÓRÁS MUNKAHÉTNEK A 38 órás munkahét bevezetéséről tisztességesen meg kell mondani, hogy ennek most nincs itt az ideje; ezt le kellene venni a napirendről - javasolta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt az ágazati szakszervezeti vezetőkkel tartott keddi budapesti konzultáción. A cégeknek jelenleg egy ilyen munkaidőalap-csökkenés ellensúlyozásához nincs versenyképességi tartalékuk - mutatott rá Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány annak a négy évre szóló megállapodásnak a félidős teljesítését értékelte, amelyet még Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltként kötött az ágazati szakszervezetekkel. Lassan halad az iraki GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉS Az amerikai szenátus külügyi bizottságának demokrata és republikánus tagjai hevesen támadták a Bush-adminisztrációt az iraki újjáépítés lassúsága miatt. A politikusok szerint elkeserítő, hogy a tavaly megszavazott 18 milliárd dollárból csupán 1 milliárd dollárt költöttek el a különböző építkezésekre Irakban - írja a BBC News Online. A bizottság tagjai közölték, hogy a késlekedéssel az amerikai vezetés eltckozol- ja gyakorlatilag egyetlen esélyét is arra, hogy érdemi hatása legyen Irak jövőbeni fejlődésére. Valutaárfolyamok (szeptember 22.) 1 USD = 200.78 HUF 1 USD = 0.816 EURO 1 USD = 33.513 ROL 1 EURO = 245.95 HUF I Kamatemelésről döntött a Fed NYOMOTT DOLLÁR Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) kedden a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 1,75 százalékra emelte az irányadó kamatot, miközben arról számolt be, bogy a gazdaság egy lassabb periódus után kezd magára találni és mérsékelten javultak a munkaerő piaci feltételek. Kamatemelés: kedvező építést jelent? II Globális adóval küzdenének a szegénység ellen VHÁGSZOOALIZMUS Világszerte több mint évmilliárd ember él napi kevesebb, mint egy dollárból. Egy új elképzelés a fejlett világban élők hétköznapi tevékenységeinek megadóztatásában hresi a megoldást. Adót vetnének ki például a nemzetközi pénzügyi műveletekre, a repülőjegy-értékesítésre vagy a hitelkártyával lebonyolított tranzakcióra - írja az euro.hu. Chirac: a globális aggódó hatásért felelős gázok kibocsátóira. Chirac elnök "technikailag reális és gazdaságilag racionális" politikai lépésnek nevezte az elképzelést. Az amerikai delegációt vezető mezőgazdasági miniszter ezzel szemben úgy vélte, hogy a globális adók kivetése antidemokratikus és keresz- tülvihetetlen. Az USA a gazdasági növekedésben látja az éhezés és szegénység ellenszerét. A francia elnök szerint Amerika elzárkózó politikája túl sokáig nem lesz tartható. Franciaország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank októberi washingtoni tanácskozása, valamint a G8-ak, a legfejlettebb ipari országok csoportja elé kívánja vinni a javaslatcsomagot. Jacques Chirac francia és Lula da Silva brazil elnök hétfőn New Yorkban egy ENSZ gazdasági konferencián javaslatot terjesztett elő egy 50 milliárd dolláros éves alap létrehozására az éhínség enyhítése érdekében. Az USA nem támogatta az elképzelést, amire Chirac úgy reagált: ez az álláspont alighanem változni fog a novemberi elnökválasztás után.
