Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-09-24 / 172. szám

2004. SZEPTEMBER 24. Közélet SZÓRVÁNYMAGYAROK ÉS DIASZPÓRÁK Múlt lapszámainkban a 2004. au­gusztus 23-án a Magyar Házban meg­tartott, Szórványmagyarok című előadás keretén belül Nt. Vetési László által el­mondott beszédének több részét közöltük. Fogadják szeretettel a beszéd befejezését az alábbiakban. V. Kiderült, hogy magyarok minde­nütt élnek. A legnagyobb román falvak­ban is. Legutóbbi újságunk beszél, pl. Borosbenedekről, ahol nem élt magyar még 30 évvel ezelőtt, viszont az utolsó magyar kihalása után visszaköltözik a re­formátus templom tövébe Mari néni. Ez a katolikus néni, aki szereti, óvja és vi­gyázza ezt a kicsi templomot és arról be­szél, hogy milyen fontos neki az, hogy az unokáival néha magyarul tudjon be­szélni. Egyedüli magyar a faluban. Tehát elkezdtük ezt a hatalmas felmé­rő munkát, elkezdtük végigjárni ezeket a falvakat, városokat. Gondoljuk el, hogy tavaly pl. felmértük Brassót. Brassónak egy nagy hatalmas részét, házról-házra, lépcsőházról-lépcsőházra. Képek vannak arról, hogy roskadoznak szegény teoló­gusok a 40 fokos melegben, a 20. lépcső­ház után, mikor már azt sem tudják hogy melyik gombot nyomják meg. Ugyanakkor emellett felmértük a várad- környéki román falvakba kitelepedett magyarokat. Nagyon sok román faluba települnek ki magyarok, mert nem tud­nak megélni már a blokkokba, a tömbhá­zakba, és annak az árából vesznek egy ki­csi kertes házat, ott még tartanak egy ke­vés állatot, és ott éldegélnek, amennyire lehet. Egyik napról a másikra valahogy tengetik az életüket. Különös sors, mindegyik magyarnak a sorsa, de ez na­gyon hasonlít a tengeren-túli magyarok sorsához is, hiszen mindenki a maga re­gényét, a maga óceánon-túli regényét meg tudná írni. Hihetetlen szenvedés, hihetetlen magány, hihetetlen elszige­teltség. Csak egy történetet mesélek el, ez pedig az, amikor Rümnikíi Vülcsán, amit a magyar baráti közösség elválasz­tott gyülekezetnek, becsületére legyen mondva, ki sem tudták ejteni a nevét, de elvállalták, lehet hogy ezért, és támogat­ni fogják. Ez egy gyönyörű szép fürdő­város, amikor elhagyjuk Szebent, a havasalföld felé, megérkezünk oda, és nyilván az első lehetőség mi, vesszük a telefonkönyvet, hol nézi meg az ember Romániában a telefonkönyvet, a K-be- tűnél, ez a legbiztosabb, vagy német, vagy magyar, aki oda van írva, hát Amerikában már egészen más a helyzet, ugye a K-betüvel. Utána összegyűlik egy jegyzék, aztán megnézik a többit, Cz, Cs. és megkapunk 25-30 magyart a telefonkönyv alapján, elkezdünk telefo­nálni, járjuk a lépcsőházakat stb., elkez­dünk magyarul énekelni a piacon, (most már nem tartóztatnak le) és odajön az a 3-4 magyar, odajön, mert hallja hogy itt magyar ének van, és elkezdünk beszél­getni, kapcsolatba lépni, leirjuk a címeket, elmegyünk megkeressük őket. A harmadik nap után már megtudtuk szervezni az első magyar istentiszteletet. Mondanom se kell, hogy hol lehet ezt megszervezni, egy tömbházlakás 3. eme­letén, a nagy szobában, aki ismeri a ro­mán tömbházlakás nagyszobáját az tud­ja azt, hogy az kb. a negyede annak ami itt van, és abba zsúfolódtunk össze kb . 15-en. Mondanom se kell, hogy az első istentiszteletet alig tudtuk megtartani, mert mindenkinek a szeme tele volt könnyekkel. Az első istentisztelet egy városban. A másik erdélyi sajátosság megint kö­vetkezik ebből, hogy ugyan én tartottam ill.a lelkész aki akkor a segítségemre volt, tartotta az első istentiszteletet, a refor­mátus istentiszteleten a 15-ből volt 3 re­formátus, a többi katolikus, unitárius, evangélikus, baptista, volt egy adventis­ta is, az arcszinekről már nem is beszé­lek, mert ott volt székely, pánciumi, szász, tehát gyakorlatilag minden lehet­séges, a szórványokból. Ott láttuk együtt, egymást. Mindenki ugyanazért a két dologért jött, Isten igéjéért és a magyar nyelvért. Ez volt 1997-ben. Most már 5. éve Rümnikü Vülcsán lelkész van, paróki­ánk van és templomunk van, de nem azért csak mert olyan ügyesek voltunk, hanem azért mert a szászok, a szebeni evangélikusok ideadták a templomukat és a parókiájukat is, nekik már nem volt szükségük rá, és van hol megszervezni az istentiszteletet. A parókián pedig, megint az RMDSz összefogásából ott van az RMDSz székháza, a lelkész irodá­ja, a kutúrközpont, és a könyvtár is, és mindent szépen együtt lehet csinálni szeretetben és békességben. Mi mindent lehet még csinálni? Most nézzünk képeket. Amelyik egy­részt a mi munkánkról szól, másrészt észak-erdélyi, vagy dél-erdélyi. Nagyon sok kép van, azért nem tudom az egészet felajánlani, Nagyaligáról, ahol a gyülekezet utolsó lelkésze, akkori utolsó lelkésze, most már másképp áll a helyzet, az előbb említett 6 lélekből 4 az övé, elmeséli a saját életét, sorsát, munkáját, röviden, nagyon szép képeket látunk a gyülekezetről, az akkori lelkésznek a munkájáról és arról különö­sen, hogy micsoda optimizmussal és hit­tel tudott ez a lelkész beszélni 6 lélek mellett arról, hogy mi a szolgálata, mi az élete. Én azt mondom, hogy nézzük a ké­peket és én mesélek, hogy mit csinált és hogy. Szeretném elmondani a sikerélmé­nyek között, ami találkozik az Önök munkájával is, a szórványmunkával is az oktatással is. Szeretném ezt külön meg­köszönni és kiemelni, ez a Kolozsvári Re­formátus Kollégium. A Kolozsvári Re­formátus Kollegium visszafoglalása, hadd nevezzük visszaadásának, visszakö­vetelésének, sok változat van, óriási sze­repe volt az Önök segítségének, az Em­ber Jogi Alapítványnak, az Egyházak­nak, az RMDSz-nek és általában az ame­rikai magyarságnak, akik Önök közül többen is ugye levelekkel -nem mon­dom, hogy bombázták - de keményen, kitartóan megkeresték az illetékes szer­vezeteket annak az érdekében, hogy ez az MAGYAR SZÓ-A HÍD 5 Lobbizás a Vajdaságért Magyarország a határon túli magyar politikusok, az Európa Tanács (ET), az EBEST, és az Egyesült Államok bevotiásával igyekszik nyomást gyakorolni a szerb vezetésre, hogy fékezze meg az erőszakot a vajdaságban. Az amerikai kongresszus és a szerb parlament vezetőinek figyelmét szeretné felhívni a vajdasági magyarokat ért atrocitások súlyosságára a magyar házelnök egyesült államokbeli, illetve szerbiai látogatásán. Erről szeptember eleji tájékoztatóján beszélt Szili Katalin, miután tárgyalt Gedei Józseffel, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének magyar képviselőjével, Komlósi József ET- szakértővel és Hámos Lászlóval, az amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány elnökével. A magyar lobbi intenzív nyomást kíván gyakorolni a belgrádi vezetésre, és eszköztárában a Szerbiának juttatott amerikai segélyek, illetve belgrádi ET-tagság felfüggesztésének lehetősége egyaránt szerepel.- Szerbia és Montenegró az Európa Tanács tagja, a szervezethez csat­lakozásával vállalta az emberi és kisebbségi jogok védelmét - figyelmeztetett az Országgyűlés elnöke, akihez csatlakozva Komlósi József Szerbia ET-tagságá- nak felfüggesztését is elképzelhetőnek nevezte. Gedei József további ellenőrzéseket fog javasolni az Európa Tanácsban. A vajdasági magyarok elleni támadások az elmúlt másfél évben erősödtek fel. Hivatalosan 49 ilyen esetet regisztráltak, de számuk a háromszázat is meghaladhatja. Ezeket részletesen dokumentálta a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány, amelynek jelentését valamennyi amerikai, illetve európai parlamenti képviselőnek továbbították. A magyar diplomácia már hónapok óta próbálja határozott fellépésre ösztönözni a szerb vezetést. A tiltakozás újabb levéllel - a határon túli magyar politikusok közös állás- foglalásával - folytatódott. Szili Katalin szeptember 19-én a New York-I ma­gyar konzulátoson számolt be idelátogatása céljáról, és válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Amerikai látogatása után Szerbiába látogat, és személyesen próbál nyomást gyakorolni a helyi vezetőkre. iskola visszakerüljön. Én nagyon köszö­nöm, mind a kollégium, mind az iskola tanára, -igen az lesz majd- és külön sze­retném majd ezt megköszönni, elmon­dom majd ezt a történetet, micsoda ha­talmas siker volt, és micsoda hatalmas élmény volt az eredmény. Bebizo­nyította az Önök kitartása is, hogy ime el lehet érni hatalmas sikereket. Ezek nyári missziós képek, templo­mokat gyülekezeteket látunk, ez most Kányádi Sándorral egy találkozó. Ügy szoktuk megszervezni, hogy egy vidék­re kiutazunk, megkeressük a közössé­get, a közösségekben istentiszteleteket tartunk, vagy vallások szerint, attól függ, hogy milyen hitü a település, kihívunk egy-egy irót, szerkesztőt, nagy embert, itt Kányádi Sándor van Alpestesen, ez Hunyad-megye, azonkívül bábcsoportot, színjátszó cso­portokat, nagyon sok-sok program van. Ezekről van még néhány kép. Kányádi Sándor tartott beszámolót, mesél a munkájáról, mindarról ami kitölti az életét. (Közzétette: bat) Megjelent Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) új verseskötete HIT, REMÉNY ÉS SZERETET imgyar és angol kötetben Ára: $12.95 Az EMLÉKEZZ című verseskötet ára: $7.95 A két könyv ára: $15.00 Megrendelhető szállítással: Kaprinyák Gyuláné 25 W. Élynn Lane, Phoenix, AZ 85013 e-mail: kaprinyaks@webtv.net http://homc.light.att.nct/~kaprin/.yak/ USA címen, USD beküldésével személyi csekken, vagy nemzetközi pénzesutalványon QBEHflBBBHI

Next

/
Thumbnails
Contents