Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-09-24 / 172. szám

2004. SZEPTEMBER 24. A NAGYVILÁG HÍREI MAGYAR SZÓ-A HÍD J Bászájev vállalta magára a beszlani terrorakciót GYERMEKGYILKOS A csecsen lázadóvezér Samil Bászájev bejelentette, bogy az 6 öngyilkos merénylócso- portja hajtotta végre a beszlani iskola elleni terrortámadást. A szélsőséges csecsen lázadóvezér az összes közelmúltbeli oroszországi terrorakciót magára vállalta. Szeptember 20. Samil Bászájev muszlim szélsőséges csecsen lázadóve­zér bejelentette, hogy az általa vezetett Rijadusz-Szalihijn öngyilkos merény­lőbrigád hajtotta végre az elmúlt idő­szak oroszországi terrorakciók soroza­tát, köztük a beszlani túszejtést. Bászájev - a csecsen szeparatisták vi­lághálóhelyén (kavkazcenter.com) pén­teken megjelent közleményében - tu­datta: a Rijádusz-Szalahijn moszkvai regionális csoportja követte el a két robbantásos merényletet augusztus 24- én egy buszmegállóban, majd egy hét­tel később egy metróállomásnál. A bri­gád különleges akciócsoportja vitte véghez a kettős repülőgép-robbantást augusztus 24-én éjjel. Végül a brigád mártírzászlóalja hajtotta végre a szep­tember 1-én kezdődött és 3-án véres véget ért túszejtő akciót a beszlani isko­lában, Orszthojev ezredes vezetésével. A lengyelek kétharmada kárpótlást akar Németországtól Szeptember 21. A lengyelek 64 százaléka szeretné, ha kormányuk kárpótlást követelne Németország­tól a második világháborúban oko­zott veszteségekért, míg 29 százalé­kuk ezzel ellenkező véleményen van - olvasható a Rzeczpospolita cí­mű lengyel napilap szerdai számá­ban. A második világháborús pusztí­tásokért járó német kárpótlás kér­dése az úgynevezett Porosz Va­gyonkezelő (Preussische Treu­hand) színre lépése és követelései­nek megfogalmazása óta uralja a lengyel belpolitikát. A Porosz Va­gyonkezelő a Sziléziából, Pomerá- niából vagy Gdanskból a háború végén elmenekült vagy később ki­telepített németek szervezete, amely augusztus elején bejelentet­te: ősszel kereseteket fog benyújta­ni lengyel és európai bíróságokon, kártérítést követelve tagjai számára a második világháború után Len­gyelországhoz csatolt, korábbi né­met területeken maradt javaikért. Ez a bejelentés nyugtalanságot és haragot váltott ki Lengyelország­ban. A lengyel szejm szeptember 10-én csaknem egyhangúlag hatá­rozatot fogadott el, amelyben fel­szólította a kormányt: követeljen kártérítést Németországtól a máso­dik világháborúban elszenvedett pusztításokért. A lengyel kormány a nem kötelező jogi érvényű határo­zat elfogadása után megerősítette, hogy a kártérítés kérdését egyszer s mindenkorra lezártnak tekinti. Bászájev szerint az orosz biztonsági szolgálatok megrohamozták az iskolát, és kezdettől fogva tervezték a rohamot. Mint írta, a túszejtők a csecsenföldi há­ború leállítását és az orosz csapatok ki­vonását követelték, vagy Vlagyimir Putyin lemondását, ha erre nem haj­landó. Ha Putyin visszarendelte volna a csapatokat a kaszárnyákba, és meg­kezdte volna a kivonulást, akkor adtak . volna inni a túszoknak. Ha megkezdő­dött volna a tényleges csapatkivonás, akkor enni is adtak volna nekik. Amint kivonták volna a csapatokat a csecsen­földi hegyekből, elengedték volna a tíz év alatti gyerekeket, míg a többi túszt a teljes csapatkivonás után engedték vol­na el. Ha Putyin lemondott volna, ak­kor elengedték volna az összes gyere­ket, és a többi tússzal elvonultak volna Csecsenföldre. Nemrégiben vérdíjat tűzött ki az orosz belbiztonsági szolgálat a szélsősé­ges Aszlán Maszhadov és Samil Bászájev fejére. Orosz rendőrök Csecsenföldön meg­semmisítették Sámil Bászájev csecsen szakadár bandavezér két összekötőjét - közölte még kedden az észak-kaukázusi terrorellenes orosz törzskar. A tájékoz­tató szerint a szunzsai járásban, Szernovodszkoje településnél megpró­báltak megállítani egy autót, amelyben többek között a csecsen fővárosban, Groznijban augusztus 21-én elkövetett merénylet végrehajtóinak egyik veze­tője, bizonyos Turcsajev utazott. Tajvan jól járhat a kínai hatalomváltással VÖRÖS VEZETŐCSERE Feladta minden hivatalos pozícióját Csiang Cö-min, Kína egykori erős embere. Csiang Cö-min a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának hétvégi ülésén adta át utolsó tisztségét, a katonai bizottság elnöki posztját utódjának, Hu Csin- taonak, aki már eddig is állam- és pártelnök volt. A BBC által idézett megfigyelők szerint több jelentős változás is várható Kína politikájában. Szeptember 21. Csiang Cö-min hétvégi bejelentésével, miszerint megválik utolsó posztjától is, Kínában megtörtént az első békés hatalomátadás az 1949-es forradalom óta. A BBC szakértője szerint azonban Csiang Cö-min lemondása korántsem jelenti azt, hogy valóban megszűnt volna a befolyása. Erről szó sincs, hisz hű szövetségesei tovább­ra is fontos posztokat töltenek be Kína vezetésében. Csiang Cö-min és a jóval fiatalabb Hu Csin-tao hatalmi harca már jóval régebben kezdődött. Hu Csin-tao 2002-ben szerezte meg a pártelnöki széket, majd 2003-ban az államelnökit. Ennek ellenére Csiang Cö-minnek a katonai bizottság elnökeként továbbra is nagy befolyása volt a biztonságpolitikára és a külügyre. A BBC megfigyelője szerint a volt elnököt folyamatosan figyelmeztették, hogy adja át hatalmát a fiatalabb generációnak. Emellett állítólag súlyos egészségügyi problémái is vannak. A BBC szerint a legfontosabb különbség a két politikus között, hogy Csiang Cö-min jóval harci- asabb mint utódja, különösen ami Tajvant illeti. (Kína szakadár tartományának tekinti Tajvant, és fegyveres intervencióval fenyegeti arra az esetre, ha az kinyilvánítaná függetlenségét.) Nem véletlen, hogy tajvani politikusok feltűnő öröm­mel fogadták Csiang Cö-min távozásának hírét. Szélsőségesek előretörése a Vajdaságban Szeptember 19, Fölényes szélsőjobboldali győzelem született a vajdasági parlamenti választá­son az első részeredmények szerint. A rendkívül alacsony, harminc százalék alatti részvételi arányú szavazáson a háborús bűnök miatt nemzetközi bírósági eljárás alá vont Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártja (SRS) a szavazatok 31 százalékát szerezte meg. A rendkívül alacsony részvételi arány a radikálisokat és a Vajdasági Magyarok Szövetségét segítette. Abszolút többség híján az SRS nem tud ugyan kormányt alakítani, de az MTl-nek nyilatkozó vajdasági magyar politikusok korábban megfogalmazták félelmüket, hogy na­gyarányú győzelmük esetén tovább radikalizálódhat a helyzet a Vajdaságban, s fokozódhat a kisebbségekre gyakorolt nyomás. Röviden nevükön egy szélsőséges iszlám sejt részére. Ezután közük velük, hogy immár a sejt tag­jai, így letartóztatás vagy halál vár rájuk, ha elfogják őket. IRÁN NEM ADJA FEL ATOMPROGRAMJÁT Az iráni elnök, Mohammed Khatami szavai szerint a közel-keleti ország mindenképpen folytatja békés célú atomprogramját, nem­zetközi ellenőrökkel vagy akár nélkülük. A katonai ceremónián beszédet mondó Khatami szerint Teheránnak joga van a bé­kés atomprogramhoz, és Irán soha nem tö­rekedne atomfegyver kifejlesztésére. Resa Aghasadeh iráni alelnök a nemzetközi atomenergia-ügynökség (1AEO) bécsi ta­nácskozásán kedden kijelentette, hogy irán- ban urándúsítást célzó sikeres tesztek foly­tak. ÖNGYILKOS MERÉNYLŐ Jeruzsálemben Felrobbantotta magát egy öngyilkos palesz­tin merénylő Jeruzsálem központjában - közölte az izraeli rendőrség. A rendőrség adatai szerint ketten - köztük a merényletet elkövető nő -, az ENSZ közgyűlésen tartóz­kodó izraeli külügyminiszter szerint vi­szont hárman vesztették életüket. További három személy súlyosan megsérült. A rob­banás a nyugatiak által French Hill néven ismert zsidó negyedben történt. Egyetlen csoport sem jelentkezett eddig az öngyilkos merénylet szervezőjeként. A CSECSÉNEK NEM AKARJÁK, HOGY MEGÚSSZA A GYILKOS EZREDES Ezernél is több csecsen, többségében diák tüntetett egy csecsen lány meggyilkolása miatt jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélt orosz katonatiszt kegyelmi kérvényé­nek elutasítását követelve hétfőn. Az uljanovszki terület kormányzója hétfőn ír­ta alá Jurij Budanov ezredes kegyelmi kér­vényét. A kormányzó korábban Budanov katonai egységének parancsnoka volt. A tüntetés hatására az elítélt volt orosz tiszt kedden visszavonta kegyelmi kérvényét. Budanov 2000. tavaszán rabolt el és fojtott meg egy tizennyolc éves diáklányt. Állítá­sa szerint orvlövésznek nézte a fiatal lányt. Kormánykatonákat FEJEZTEK LE A TÁLIBOK Három afgán kormánykatonát fejeztek le a tálib szélsőségesek a dél-afganisztáni Zabul tartományban, jelentette a helyi biztonsági főnök. Dzsailani Hán elmondása szerint a polgári ruhában lévő katonák taxin tartot­tak a tartományi székváros, Kalat felé, ami­kor egy kisebb csoport férfi, két pakisztáni és egy arab, megállította járművüket. A há­rom katona lefejezését a tálib mozgalom egyik augusztusban különvált szervezete vállalta magára, amely támadásai fokozását helyezte kilátásba az október 9-re kitűzött elnökválasztás közeledtével. “Már korábban bejelentettük, hogy bárkit megölünk a kor­mány tagjai vagy a hitetlenek segítői kö­zül”, mondta Szabir Momin, a szakadár Tálibok Muzulmán Hadseregének együk parancsnoka. Szerkesztette: Czika Tihamér E íjev: sapka és vérdíj a fején 'j---------------- ""SSSMa Csiang Cö-min: lelép a színről

Next

/
Thumbnails
Contents