Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-09 / 161. szám
6 MAGYAR SZÓ — A HÍD Szelmenc: Egyesül a kettévágott falu? Az amerikai kongresszus mellett működő magyar lobbiszervezet közleményben üdvözölte Szlovákia és Ukrajna döntését, hogy határátkelő nyílik a magyarlakta Szelmencet 60 éve kettévágó államhatáron. A Magyar-Amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központjának (CHACR) nevezett lobbiszervezet tájékoztatása szerint a szlovák-ukrán kormányközi bizottságnak a szlovákiai Nagymihályban június 14-én megtartott ülésén a felek megegyeztek abban, hogy Nagy szelmenc és Kisszelmenc között egy éven belül határátkelőt nyitnak. A tárgyaláson Szlovákiát Martin Pado belügyi államtitkár, Ukrajnát Volodimir Perszin gazdasági és európai integrációs miniszterhelyettes képviselte, továbbá részt vett az ülésen Tóth Lajos, a szlovákiai Nagy- szelmenc, illetve Illár József, az ukrajnai Kisszelmenc polgármestere is. Nagy Sándor Andrásnak, a CHACR elnökének tudomása szerint a közös bizottság július 14-ig ismét összeül, és már a technikai feltételek kialakításáról fog tárgyalni. Várhatóan gyalogos nemzetközi határátkelő nyílik, és a II. világháború végén kettészakított falu lakóinak a vízumért sem kell majd fizetniük. Az átkelő ügye szóba került Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök minapi kijevi tárgyalásain is. Az egy éve alakult washingtoni magyar lobbiszervezet kezdeményezésére amerikai kongresszusi képviselők márciusban a határátkelő megnyitását kérték a szlovák kormányfőhöz és az ukrán elnökhöz intézett levelükben. Az amerikai képviselőház emberi jogi frakciója április 21-én meghallgatást tartott a határátkelő ügyében, amelyen részt vett Nagyszelmenc és Kisszelmenc polgármestere is. Kárpát - medence____________________________ ___________________2004. JÚLIUS 9. B Washingtonból támadják Bukarestet ROMÁN HALLGATÁS A virágzó kulturális életnek széleskörű, mély társadalmi-gazdasági gyökérrendszere van, s nemzetiségi körülmények között ennek fontos gyökérszálai az egyházak s azok gazdasági bázisai, melyeket megnyirbálni igen veszélyes. Érthető volt tehát, hogy a román kommunista diktatúrában megnyirbálták, sőt, az egyházi tulajdonokat teljes egészükben államosították. Visszaszerzésük érdekében az Egyesült Államok Képviselőházában - éppen e hónap 6-án volt két hónapja - újabb akció indult. Máig nem érkezett válasz a román illetékesektől a május 6-i amerikai sürgetésre. Akkor ugyanis Tom Tancredo, Colorado állam republikánus képviselője a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgető határozati javaslatot terjesztett be a washingtoni Képviselőházban. A javaslat társkezdeményezői Christofer Smith New Jersey-i republikánus, valamint Marcy Kaptur és Timothy Ryan Ohio-i demokrata képviselők. A határozati javaslat felszólítja Romániát azoknak az ingatlanoknak a méltányos és gyors visszaszolgáltatására, melyeket a kommunizmus idején koboztak el a történelmi magyar egyházaktól, a görög-katolikus egyháztól, a zsidó közösségektől és más vallási Milyen távolra nyúlnak vissza a színház mai gazdasági gondjainak gyökerei?- A pénzügyi ellehetetlenülés még a Meciar-érában kezdődött, amikor az akkori kormány az országot ún. kulturális körzetekre osztotta fel. Ekkor került az addig önálló Thália Színház a - relatívan biztos - minisztériumi fenntartásból a Kassai Kulturális Központba. Amikor az 1998-as választások után ez a rendszer összeomlott, az egyes kulturális intézményeket megyei fennhatóság alá helyezték. A megye pedig nem tudja, s igazán mintha nem is akarná a mostaninál nagyobb támogatásban részesíteni színházunkat. Márpedig a mai körülmények közt szinte bármelyik nap beállhat a teljes csőd. Miért nem tud a Thália Színház megyei intézményként sikeresen működni?- Mivel Kassán a magyarság lélekszá- ma ma már a tízezret sem éri el, előadásainknak közel felét vidéken, gyakran a megyehatárokon kívül játsszuk. Ez a megyei önkormányzat számára érthetetlen. Mi viszont úgy érezzük, hogy a magyar színjátszásnak Rimaszombatba, Losoncra és Fülekre is el kell jutnia, hogy a kisebb településeket ne is említsem. Ráadásul a Thália Színházat 35 évvel ezelőtt éppen ilyen céllal alapították. Milyen forrásokra hagyatkozhatnak még?- Jelenleg a Kulturális Minisztérium hatáskörében él egy pályázati rendszer, ám ez - és most igyekszem óvatosan fogalmazni - nem működik teljesen kielégítően. Megesik, hogy például egy februárra jóváhagyott összeg december 29-én érközösségektől. Figyelembe véve, hogy a közép-kelet-európai volt kommunista országok közül Románia sereghajtó e jogtalanul elvett tulajdonok visszaadásának végrehajtásában, másfél évtizeddel a rendszerváltás után az érintett egyházak jogos tulajdonuknak mintegy öt százalékát vehették csak birtokukba, - állapítja meg a határozati javaslat. Egyúttal kifejezi a washingtoni Képviselőház aggodalmát amiatt, hogy „a román kormány a jelek szerint vonakodó” a kérdés megnyugtató rendezésében. A dokumentum felszólítja Romániát az aláírt nemzetközi szerződések, valamint az egyházak alkotmányos kezik meg, 1 napos elköltési határidővel. Hol szorongatnak leginkább az anyagiak?- Munkatársaink átlagkeresete az év első 5 hónapjában 11 073. koronát tett ki - bruttóban, amiből legkevesebb 19% adót le kell számítani. Ez az összeg még a szlovákiai átlagfizetéstől - ami jelenleg 14 ezer 550 korona - is elmarad. Miközben az állami, tehát még mindig a minisztériumhoz tartozó színházak dolgozóinak átlagos havi fizetése meghaladja a 22 ezer koronát. De rossz anyagi helyzetünk természetesen a művészi színvonalra is rányomja bélyegét. Hiszen nemcsak arról van szó, hogy nem jut pénz egyes produkciók megvalósítására, hanem egyre inkább arról is, hogy fogytán vagyunk. Előbb- utóbb minden valamirevaló színész, művész Komáromban köt ki, hogy onnan lépjen tovább szlovák, cseh, vagy jobb esetben magyarországi színházakba. jogainak tiszteletben tartására. A javaslat kitér az egyházaktól elkobzott mezőgazdasági és erdőterületek visszaszolgáltatására is és felhívja a figyelmet arra: fontos biztosítania sok ezer visz- szaszolgáltatási kérelmet elbíráló Különleges Restituciós Bizottság tékenységének átláthatóságát és hatékonyságát. A határozati javaslat nem az első eset arra, hogy az Egyesült Államok törvényhozása figyelmet szentel a kérdésnek. Legutóbb, a NATO bővítését megelező kongresszusi vitában, 2002 októberében, Tom Lantos képviselő, a Képviselőház Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának rangidős tagja, továbbá Tom Tancredo és Robert Matsui képviselők bírálták Romániát és Szlovákiát a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának lassúsága miatt. „Az Egyesült Államok a kisebbségekkel szembeni jó bánásmódot tekinti a demokratikus társadalmi mércéjének - zárta beszédét Lantos képviselő. Kereken két hónapja, hogy a fenti határozati javaslat megszületett, de a helyzet cseppet sem javult. Itt az ideje további, s egyre szigorúbb lépéseket tenni a románokkal szemben. Emellett technikai felszereltségünkről sem szabad elfeledkeznünk. Színházbuszunk 14, teherautónk 13 éves - csaknem használhatatlanok. A magyar szakközépiskola tornaterméből harmincöt évvel ezelőtt kialakított színházhelyiséget pedig a különféle szervek - munkabiztonsági, tűzbiztonsági, közegészségügyi okokból - gyakorlatilag bármikor bezárhatják. Mindennek ellenére egyelőre működnek...- Egyelőre működünk. S mostani évadzárónkon elmondhattam, hogy művészeink az évadban 165 előadást tartottak - mintegy 60-at Kassán, a többit pedig vendégjátékként elsősorban Szlovákiában, illetve néhányat Eszak-Magyarországon. Előadásaink átlagos nézőszáma meghaladja a kétszázat. Mi jelenthetne az ön véleménye szerint megoldást?- Mindenekelőtt szükség volna egy átfogó elemzésre, ami a többségi nemzet, valamint a kisebbségek kulturális intézményeinek gazdasági mutatóit hasonlítaná össze. Tavaly, vagyis 2003-ban, Szlovákia összes állami és megyei szintű színházának éves támogatására mintegy 800 millió koronát különítettek el. Mivel az ország lakosságának tíz százaléka magyar, az arányokat szem előtt tartva, 80 millió korona járna a magyar színjátszásnak. A valóság ezzel szemben az, hogy az említett 800 millió koronából a komáromi Jókai Színház kb. 20, a Thália Színház pedig 10 milliót kapott. Én ezt végtelenül igazságtalannak tartom. És úgy érzem, hogy amíg politikusaink ezzel az aránytalansággal nem néznek szembe, s a parlament ezeket szem előtt tartva nem fogad el a kisebbségek kultúrájának finanszírozásáról egy tisztességes törvényt, a magyar kultúra folyamatos veszélynek lesz kitéve Szlovákiában. (Kaszás Péter) fl Felvidék: nehéz idők a kassai Thália Színházban PÉNZ ÉS KULTÚRA Finnországban, ahol mintegy 300 ezer svéd anyanyelvű állampolgár él, hat államilag vagy önkormányzatilag finanszírozott svéd színház működik. Szlovákiában más a helyzet: az országban elő több, mint félmillió magyar ellátására mindössze két színház áll rendelkezésre. Mi több, ez a helyzet még romolhat is: az egyik intézmény ugyanis a csőd szélén áll. Kollár Péterrel, a kassai Thália Színház igazgatójával beszélgettünk
